A hét ábrája
A hét ábrája
A hét ábrája
Anglia területének több mint a felét hivatalosan is aszály sújtja, és ez a hirtelen kialakuló jelenség megmutatta, hogy mennyire elavult az ország vízügyi infrastruktúrája. A klímaváltozás és a beruházások évtizedes hiánya nem csak Nagy-Britannia élelmiszer-biztonságát veszélyezteti, az egész kontinens számára stratégiai tanulsággal szolgál.
A Nagy Etióp Reneszánsz Gát elkészült, a több mint egy évtizede tartó konfliktus azonban ezzel nem zárult le. Egyiptom a Nílus vízhozamát állami létkérdésként kezeli, Etiópia viszont a gát mellett a Vörös-tengerhez vezető kijárat megszerzését is stratégiai céllá emelte.
A Közel-Keleten nem a kőolaj vagy a földgáz, inkább az ivóvíz kérdése lehet a jelenlegi konfliktus középpontja, mivel a sótalanító üzemek olyan stratégiai fojtóponttá váltak, amelyek leállása világszerte érezhető humanitárius sokkot és geopolitikai válságot indíthat el.
Európa vízkészletei apadnak: bő két évtized műholdas adatai igazolják a klímaválság hatását.
A University College London (UCL) tudósai szerint Dél-Európa nagy területei egyre szárazabbak, ami különösen a mezőgazdasági és ipari vízellátásban hozhat súlyos problémákat.
Az elavult infrastruktúra óriási vízveszteséget okoz Bulgáriában, ám a felújításához szükséges 18 milliárd euró helyett az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok viszont óriási vízhiányt okoznak, ami félmillió lakost érint nyaranta, gyengítve a mezőgazdaságot is.