A Pacific Institute létrehozott egy vízkonfliktus-kronológiát, amelyen nyomon követhető, hogy évente hány erőszakos eset kapcsolódik a vízhez. Az adatok elszomorítók: a folyékony kincs hiánya miatt évente egyre több ember szenved.
Törökország és Irak olyan pénzügyi mechanizmust hozott létre, amely az iraki olajbevételeket török cégek által kivitelezett vízügyi projektekbe irányítja. A „vízért olajat” rendszer egyszerre gazdasági manőver és befolyásépítés: vízügyi megoldásokat kínál a súlyos aszállyal küzdő Iraknak, miközben biztos piacot és politikai befolyást teremt Törökország számára.
Az elavult infrastruktúra óriási vízveszteséget okoz Bulgáriában, ám a felújításához szükséges 18 milliárd euró helyett az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok viszont óriási vízhiányt okoznak, ami félmillió lakost érint nyaranta, gyengítve a mezőgazdaságot is.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
A Pacific Institute tanulmánya arról számolt be, hogy az elmúlt években drámaian megnőtt a vízkészletekkel kapcsolatos erőszakos incidensek száma világszerte. Az összeállításuk szerint 2023-ban 347 alkalommal volt vízzel kapcsolatos fegyveres konfliktus, szemben a 2022-es 231-gyel.
Közép-Ázsia több országa bőséges olaj- és gáztartalékkal rendelkezik, de Kirgizisztán birtokol valami értékesebbet: a vizet. A világ igyekszik csökkenteni a kibocsátásokat, és a vízenergia egyre fontosabb szerepet kap. A közép-ázsiai „ötök” gyorsan növekvő, energiaéhes országok, Kirgizisztán pedig ezt használná ki. A vízenergiával nemcsak a saját szükségletét fedezné, hanem regionális villamosenergia-termelési központtá válna.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
A Klímapolitikai Intézet elemzője szerint a jövőben az öntözés önmagában már nem lesz megoldás a szárazságra és az aszálykárokra.
