A jenintervenció megmutatta a repedéseket a dollárrendszeren
Egy történelmi egyezség keretében Japán és az Egyesült Államok július végén közös erőfeszítést tett a jen megerősítésére.
2026. szeptember 13., vasárnap
Egy történelmi egyezség keretében Japán és az Egyesült Államok július végén közös erőfeszítést tett a jen megerősítésére.
A Dél-kínai-tenger mára a területi vitán kívül annak legfontosabb próbája, hogy a nemzetközi jog képes-e még korlátozni a nagyhatalmak geopolitikai törekvéseit úgy, hogy közben Kína szürkezónás nyomásgyakorlással alakítja át a status quót.
Soha nem látott bizalomvesztéssel néz szembe az Egyesült Államok: egy friss nemzetközi kutatás szerint Donald Trump külpolitikája világszerte súlyosan rontotta országa megítélését. A számok alapján az amerikai puha hatalom feltűnően gyengül, ami hosszú távon geopolitikai következményekkel járhat.
Peking stratégiai célja Tajvan egyesítése, de a gazdasági kockázatok, a kínai közvélemény háborúellenessége és Hszi Csin-ping örökségépítése inkább a békés nyomásgyakorlás felé tereli Kínát. A katonai fölény és az egyesüléshez kínált ösztönzők Tajpej mozgásterét szűkítik, ahogy az amerikai félvezetőipari önellátás és a Hormuzi-szoros válsága is Pekingnek kedvez.
Egyre kevésbé kérnek az „amerikai világcsendőrségből” a fiatalok, ami mély generációs szakadékot jelez az Egyesült Államok globális szerepének megítélésében. Ez hosszú távon alapjaiban formálhatja át Washington kül- és biztonságpolitikáját.
Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.
Trump visszatérésével Washington az ukrajnai háború terheit Európára hárítja, miközben figyelmét Kínára és Latin-Amerikára összpontosítja. Az EU így az amerikai érdekek végrehajtójává válik: fegyvert vásárol, energiát importál és viseli a konfliktus következményeit. Magyarország számára mindez az energiabiztonság és a keleti kapcsolatok megőrzésének kihívását jelenti egy egyre megosztottabb Európában.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Oroszország fokozza jelenlétét a Svalbard-szigeteken, stratégiai előnyöket keresve az Északi-sarkvidéken. Egyesek hallgatólagos USA–Oroszország-alku lehetőségét vetik fel: Grönland az USA-nak, Svalbard Moszkvának jutna.
Az USA a Corpus Christi kikötő 625 millió dolláros csatornabővítésével erősíti meg az energiaexportőri szerepét, támogatva az ország globális energiapozícióját és Európa ellátásbiztonságát a növekvő LNG- és nyersolajszállítás révén.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
Arkansasban hatalmas lítiumlelőhelyet fedeztek fel, amely jelentősen csökkentheti az Egyesült Államok lítiumimport-függőségét, és akár önellátóvá is teheti az országot. Mivel a hagyományos technológiák a területen nem működnek, a kitermelést csak a közvetlen lítiumkitermeléses technológia (DLE) tenné lehetővé, ami ígéretes, de környezeti kockázatot hordoz magában.
Növelni kell a nemzetközi fejlesztési bankok szerepét a válságok kezelésében, ennek érdekében jobb, nagyobb és hatékonyabb intézményekké alakítjuk át őket – mondta Varga Mihály a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankelnökök tanácskozása után Washingtonban.
Az öböl menti országok a háttérben Washingtonnal egyre szorosabb kapcsolatokra törekszenek Afrikával. Igaz, hogy vannak súrlódások a felek között a kormányzási értékek, a munkakörülmények és a folyamatban lévő regionális konfliktusok terén, de sokat nyom a latban Doha, Rijád és Dubaj részéről az import diverzifikációja, az élelmiszer-biztonság és az afrikai kikötőkhöz való hozzáférés.
Az orosz külügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy az új támadórakéta-képességek németországi telepítésére vonatkozó amerikai tervekre „belső megkötések nélkül készítik elő a választ”. A nyugati szakértők most azt találgatják, hogy milyen fegyvereket, mikor és hová helyezhet el Oroszország válaszként.
Biden az acélra 25, az alumíniumra 10 százalékos vámot vet ki, ami a külföldről Mexikón keresztül érkező szállítmányokra vonatkozik.
Latin-Amerikában lépésről lépésre – Perutól Uruguayig, Ecuadortól Guyanáig – az Egyesült Államok igyekszik újraépíteni stratégiai befolyását. Washington semmit sem tanult az elmúlt időszakban, ismét az eddig bevált módszerekkel próbál meg operálni.
Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
A Wagner magánhadsereg oroszországi lázadásának kudarca nem veszélyezteti a fegyveres csoport afrikai és közel-keleti küldetését. Tovább folytathatják misszióikat, esetleg más néven, más tulajdonossal, de immár az orosz állam szigorú tekintetétől követve.
