Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak sokfélesége a klímacélokat és a globális energiabiztonságot egyaránt szolgálja. A lézerrel […]
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
A davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) a minap közzétett friss elemzése alapján Kína továbbra is vezető szerepet tölt be a globális zöldátmenetben. Az ország technológiai innovációkkal, hatalmas beruházásokkal és ambiciózus fenntarthatósági célokkal formálja át a világ energia- és közlekedési szektorát.
A geotermikus energia a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség ígéretét hordozza, de vajon képes megoldani a kontinens energiakrízisét?
Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
Arkansasban hatalmas lítiumlelőhelyet fedeztek fel, amely jelentősen csökkentheti az Egyesült Államok lítiumimport-függőségét, és akár önellátóvá is teheti az országot. Mivel a hagyományos technológiák a területen nem működnek, a kitermelést csak a közvetlen lítiumkitermeléses technológia (DLE) tenné lehetővé, ami ígéretes, de környezeti kockázatot hordoz magában.
A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Egy november 7-én rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette: az elektromos autózás jövője és a hazai gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a német gazdaság stabilitásához. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak a versenyképesség növelésére, a töltő-infrastruktúra bővítésére és átfogó szabályozásra van szüksége az e-mobilitás terjedésének felgyorsításához, amely a soros hazai EU-elnökség egyik fontos prioritása.
Az elektromos kisáruszállító járművek terjedése nálunk még gyerekcipőben jár. A Siemens kutatása szerint a hazai logisztikai cégek csupán 7 százalékának van e-flottája, míg a nagyobb vállalatok 20 százaléka tervezi ezt a közeljövőben. Balasa Levente, a Siemens Zrt. igazgatósági tagja, a cég Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint az ipari parkokban megtermelt napenergia helyi felhasználása és a töltőhálózat kiépítése lehetne a zöldátállás alapja.
A Northvolt svéd energiatárolókat gyártó nagyvállalat bajba került, pedig a svéd gigagyár az EU válasza lenne a kínai és amerikai gyártás dominanciájára. A cég az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és (az üzemben résztulajdonos) VW problémái miatt nemrég bejelentette 1600 munkahely megszüntetését. Sőt, az épülő kanadai gyáruk indulása tovább csúszhat, és kérdésessé vált egy tervezett északnémet óriásüzem sorsa is.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
Tavaly már történt egy ideiglenes trónfosztás, amit a Tesla még korrigálni tudott. Az elemzők szerint idén a kínai BYD már évekre fogja elvenni Elon Musk cégétől a „legtöbb eladott elektromos autó” fényesen csillogó koronáját.
Egy új tanulmány szerint ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az hatalmas tőzsdei korrekciót hozhat: akár 40-50 százalékot is lefaraghat a globális részvényértékekből.
Az amerikai energiagigászok többet tesznek a fenntartható jövőért, mint gondolnánk, legalábbis európai társaikhoz képest – írja egy amerikai szakértő.
Az ESG Summit 2024 konferencia főként az ESG-jelentések nyújtotta lehetőségekről, a zöldfinanszírozás és a zöldenergia-termelés kihívásairól, valamint az innovatív hulladékcsökkentési megközelítésekről szólt.
Az USA legnagyobb megújuló energiatermelő cégének vezetője a minap a Financial Times hasábjain figyelmeztette Joe Bident. Arra kérte az elnököt, hogy ne vessen ki további kereskedelmi vámokat a kínai zöldenergia-technológiákra, mert ezzel lábon lőheti magát Amerika: ugyanis így a saját zöldfordulatának sikerét kockáztatja.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
Kína toronymagasan vezet, emellett uralja a napelemgyártást, a világ napelemellátási láncának pedig mintegy 80 százalékát tartja kézben. Nehéz ezzel versenyezni, az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak össze kell kapnia magát.
A zöldátállás egyik legfontosabb alapanyaga a lítium. A tavalyi globális termelés elérte a 184 ezer tonnát, ennek majdnem 90 százalékáért azonban mindössze három ország felel.
Az egyik vezető ázsiai portál zöldgazdaságról szóló anyagának a kínai közreműködéssel épült kaposvári napelemfarm szolgáltatta az illusztrációt. Ezen a kínai zöldkonferencián megállapították: a távol-keleti nagyhatalom megújulóenergia-forradalma nemcsak az ország zöldfejlesztési céljainak megvalósítását támogatja, hanem minőségi és megfizethető termékekkel, valamint könnyen elérhető kínai technológiák és megoldások széles körével járul hozzá a globális zöldátmenethez.
