Az Oracle és a Bloom Energy partnersége a Project Jupiter nevű óriási adatközpont építése során alapjaiban írja felül a mesterséges intelligencia energiaellátási szokásait. A hálózattól független üzemanyagcellás technológia lehet a jövő zöldenergia megoldása.
A kiserőművek valós idejű hálózati vezérlésével a britek megoldották a túlterheltséget. Az általuk létrehozott modell kiváltja a gázerőműveket és megszünteti évtizedes csatlakozási várólistákat.
A megújuló energia eddigi legnagyobb akadálya hárulhat el az extrém hosszú, akár 100 órányi napenergia-hiányt is áthidalni képes energiatárolók megjelenésével. Amerika már építi ki az első óriási tárolóját, Európa viszont lemarad. A zöldátállás ezzel teljesen új, a globális versenyképességet átrajzoló fázisába léphet.
Egy friss tanulmány szerint hiába áramlott 30 milliárd dollárnyi működő tőke Indonéziába, az ország a pénzügyi kontroll hiányosságai miatt kénytelen volt stratégiát váltani. A nehézkes nyugati hitelcsomag helyett Jakarta ma már állami-magán vegyesvállalati modellel védekezik a „zöldgyarmatosítás” ellen.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
Európa villamosenergia-hálózatai egyre nehezebben bírják a zöldátállás okozta terhelést. A megújulók gyors terjedése mellett a hálózatfejlesztés lemaradt, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okoz például Hollandiában is.
Egy új-zélandi vállalat forradalmasítaná a kritikus nyersanyagok előállítását egy teljesen hulladékmentes folyamattal.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Egyetemisták zöldgondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás, amelyet az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. több mint félezer hallgató online megkérdezésével készített.
Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak sokfélesége a klímacélokat és a globális energiabiztonságot egyaránt szolgálja. A lézerrel […]
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
A davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) a minap közzétett friss elemzése alapján Kína továbbra is vezető szerepet tölt be a globális zöldátmenetben. Az ország technológiai innovációkkal, hatalmas beruházásokkal és ambiciózus fenntarthatósági célokkal formálja át a világ energia- és közlekedési szektorát.
A geotermikus energia a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség ígéretét hordozza, de vajon képes megoldani a kontinens energiakrízisét?
Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
Arkansasban hatalmas lítiumlelőhelyet fedeztek fel, amely jelentősen csökkentheti az Egyesült Államok lítiumimport-függőségét, és akár önellátóvá is teheti az országot. Mivel a hagyományos technológiák a területen nem működnek, a kitermelést csak a közvetlen lítiumkitermeléses technológia (DLE) tenné lehetővé, ami ígéretes, de környezeti kockázatot hordoz magában.
A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Egy november 7-én rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette: az elektromos autózás jövője és a hazai gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a német gazdaság stabilitásához. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak a versenyképesség növelésére, a töltő-infrastruktúra bővítésére és átfogó szabályozásra van szüksége az e-mobilitás terjedésének felgyorsításához, amely a soros hazai EU-elnökség egyik fontos prioritása.
Az elektromos kisáruszállító járművek terjedése nálunk még gyerekcipőben jár. A Siemens kutatása szerint a hazai logisztikai cégek csupán 7 százalékának van e-flottája, míg a nagyobb vállalatok 20 százaléka tervezi ezt a közeljövőben. Balasa Levente, a Siemens Zrt. igazgatósági tagja, a cég Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint az ipari parkokban megtermelt napenergia helyi felhasználása és a töltőhálózat kiépítése lehetne a zöldátállás alapja.
A Northvolt svéd energiatárolókat gyártó nagyvállalat bajba került, pedig a svéd gigagyár az EU válasza lenne a kínai és amerikai gyártás dominanciájára. A cég az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és (az üzemben résztulajdonos) VW problémái miatt nemrég bejelentette 1600 munkahely megszüntetését. Sőt, az épülő kanadai gyáruk indulása tovább csúszhat, és kérdésessé vált egy tervezett északnémet óriásüzem sorsa is.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
