2025. február 7., péntek
Az elmúlt pár napban zajlott Egyiptomban a COP27-klímacsúcs.
Peking sok borsot tör az USA orra alá gazdasági téren (is), de van egy szegmens, amelyben Amerika mintha végképp összezavarodott volna, a lemaradása pedig máris szakadéknyi vetélytársához képest: a kereskedelem.
Az ENSZ szerint november közepén érjük el a 8 milliárd lakost a Földön.
A Balin tartott G20-csúcs fontos tanulságokkal szolgál.
Európa csapdahelyzetbe került az orosz-ukrán háború miatt, miután túl gyenge ahhoz, hogy önállóan cselekedjen akár a szankciós politika, akár a védelem területén. Ezért azt csinálja, amit az USA diktál neki – mondta John J. Mearsheimer világhírű politológus budapesti látogatása során.
A nyugati országok szankciói éreztetik a hatásukat Oroszországban, de nem olyan mértékben, mint azt korábban szerették volna. Emellett Európát is súlyosan érintik a retorziók hatásai.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
A szigetország pénzügyminisztere elkötelezett a Kína-függőség csökkentése iránt.
Magyarország szempontjából kedvezően is alakulhat a félidős választás, ha a republikánusok visszaszerzik a kongresszust.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
November 8-án tartják az amerikai félidős választásokat. Kiderül, hogy a demokraták a Kongresszus mindkét házában meg tudják-e tartani a többségüket.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.
Nagy az esély arra, hogy az elnökválasztás „második fordulójává” válik a félidős választás.
A brexit óta sorra jelentkeznek a problémák a briteknél. Előbb a termelékenység, majd az infláció, most pedig a font okoz problémákat.
Törökország a háború kezdete óta fokozatosan előnyös helyzetbe hozta saját magát, és mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, miközben a szankciókat egyes cégek a törökökön keresztül kerülik ki.
Három balti állam jelentette be távozási szándékát a 16+1 együttműködésből.
A vártnál is lassabb a döntéshozatal az amerikai Kongresszusban, holott demokrata irányítás alatt van.
Derült égből villámcsapás eddig a demokraták teljesítménye a klímavédelem területén.
Mikor Biden hivatalba lépett, nagy tervei voltak a klímavédelem vonatkozásában, de azzal nem számolt, hogy saját pártja fog nehézségeket okozni.
A koronavírus egy kevesebbet emlegetett következménye a globális egyenlőtlenségek növekedése.
Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.
Az EU elutasította a grúz tagjelölti státuszra vonatkozó kérelmet, de az ukrán és a moldovai kérelmet támogatta.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
A folyamatos jegybanki szigorítással véget ért az olcsó kiszolgálás időszaka, amit a kormányok mozgástere is érezni fog.
Továbbra is problémák tornyosulnak a britek előtt. Bár az első negyedévben 0,8 százalékos volt a brit GDP-növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, a termelékenység továbbra is vérszegény.
Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
Viszonylag új kezdeményezés volt a Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozása.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.
