2025. március 26., szerda
James Cleverly külügyminiszter Magyarországhoz hasonlóan érvel a kínai kereskedelem és gazdasági együttműködés kapcsán.
Az amerikai pénzügyminiszter váratlanul a kapcsolatok javítását javasolja Kínával.
Tajvan Európától távol van, nem kell szolgai módon másolni az Egyesült Államokat, és az uniónak stratégiai autonómiát kellene követnie. A kínai látogatása után tett Macron-nyilatkozat alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, a liberális sajtó szétcincálta a francia elnök állásfoglalását. Az amerikai média szerint Macron egyszerűen a kínaiak kedvében akart járni.
Egy francia parlamenti képviselő utalt erre, amikor a Foreign Policy hasábjain úgy fogalmazott: a washingtoni vezetőknek szembesülni kellene egy kényelmetlen igazsággal. Azaz, hogy egy önálló EU jobb partner, mint egy függő.
Miután óriási botrányt okozott kínai látogatásával, a francia elnök Hollandiába utazott, hogy Marc Rutte miniszterelnököt, ősi gazdaságpolitikai ellenlábasát is meggyőzze igazáról – egyben nyélbe üssön néhány olyan megállapodást, amely az ipari autonómiát erősíti.
Minden eddiginél nagyobb profit keletkezett tavaly az energiacégeknél. A nagy nemzetközi társaságok mind rekordmértékű nyereségről számoltak be.
A Bloombergnek adott interjújában a német kancellár elmondta: olyan terven dolgoznak, amellyel elkerülhető a kereskedelmi háború kitörése az USA zöld támogatási törvénye után.
Az USA hatékonyan rombol szét mindent, amelynek felépítésében egykor főszereplő volt. A Kereskedelmi Világszervezet kínos vicc lett, Biden jókat nevetgél, és miközben Kínát akarja tönkretenni, az egész világgal szórakozik.
A háború elvesztésével az orosz elnök hatalma veszélybe kerülne odahaza.
Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
Az év egyik meglepetése volt a németek és a franciák egymásba borulása, miután a Scholz és Macron közötti viszonyra hónapokon át még a fagyos kifejezés is trópusinak volt mondható. Aztán az energiaválság és Joe Biden döntései, nyilatkozatai a minap újra egymás karjaiba kergették a civakodó párost.
Litvánia, Észtország és Lettország kilépnek a 16+1 együttműködésből.
A volt német külügyminiszter szerint ötpólusú világrend jön.
Több év után meredeken emelkedik a menedékkérők száma, nem zárható ki egy újabb migrációs hullám. 2016 szeptembere óta nem volt ilyen magas az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók száma.
Az elmúlt pár napban zajlott Egyiptomban a COP27-klímacsúcs.
Peking sok borsot tör az USA orra alá gazdasági téren (is), de van egy szegmens, amelyben Amerika mintha végképp összezavarodott volna, a lemaradása pedig máris szakadéknyi vetélytársához képest: a kereskedelem.
Az ENSZ szerint november közepén érjük el a 8 milliárd lakost a Földön.
A Balin tartott G20-csúcs fontos tanulságokkal szolgál.
Európa csapdahelyzetbe került az orosz-ukrán háború miatt, miután túl gyenge ahhoz, hogy önállóan cselekedjen akár a szankciós politika, akár a védelem területén. Ezért azt csinálja, amit az USA diktál neki – mondta John J. Mearsheimer világhírű politológus budapesti látogatása során.
A nyugati országok szankciói éreztetik a hatásukat Oroszországban, de nem olyan mértékben, mint azt korábban szerették volna. Emellett Európát is súlyosan érintik a retorziók hatásai.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
A szigetország pénzügyminisztere elkötelezett a Kína-függőség csökkentése iránt.
Magyarország szempontjából kedvezően is alakulhat a félidős választás, ha a republikánusok visszaszerzik a kongresszust.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
November 8-án tartják az amerikai félidős választásokat. Kiderül, hogy a demokraták a Kongresszus mindkét házában meg tudják-e tartani a többségüket.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.
Nagy az esély arra, hogy az elnökválasztás „második fordulójává” válik a félidős választás.
A brexit óta sorra jelentkeznek a problémák a briteknél. Előbb a termelékenység, majd az infláció, most pedig a font okoz problémákat.
Törökország a háború kezdete óta fokozatosan előnyös helyzetbe hozta saját magát, és mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, miközben a szankciókat egyes cégek a törökökön keresztül kerülik ki.
