2025. május 20., kedd
A vártnál is lassabb a döntéshozatal az amerikai Kongresszusban, holott demokrata irányítás alatt van.
Derült égből villámcsapás eddig a demokraták teljesítménye a klímavédelem területén.
Mikor Biden hivatalba lépett, nagy tervei voltak a klímavédelem vonatkozásában, de azzal nem számolt, hogy saját pártja fog nehézségeket okozni.
A koronavírus egy kevesebbet emlegetett következménye a globális egyenlőtlenségek növekedése.
Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.
Az EU elutasította a grúz tagjelölti státuszra vonatkozó kérelmet, de az ukrán és a moldovai kérelmet támogatta.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
A folyamatos jegybanki szigorítással véget ért az olcsó kiszolgálás időszaka, amit a kormányok mozgástere is érezni fog.
Továbbra is problémák tornyosulnak a britek előtt. Bár az első negyedévben 0,8 százalékos volt a brit GDP-növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, a termelékenység továbbra is vérszegény.
Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
Viszonylag új kezdeményezés volt a Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozása.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.
Van-e esély rá, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Nyugat-Balkánon annyira fokozódik a feszültség, hogy az újabb konfliktus kirobbanásához vezessen? Többek között erről beszélgettünk Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdaság Intézet Balkán-kutatójával.
Amerika már jobban akarja ezt a konfliktust, mint Oroszország.
Tavaly augusztusban az USA – és vele a NATO hadereje – villámgyorsan és kaotikus körülmények között hagyta el Afganisztánt. Az ázsiai országban ismét a tálibok kerültek hatalomra, akik szemmel láthatóan próbálnak megfelelni a nyugati gazdasági nyitás feltételeinek.
A privátbankáron is olvasható, hogy Matolcsy György írása szerint át kell lendíteni a fiskális és monetáris ösztönzőkkel a gazdaságot a krízishelyzeten.
