2026. április 15., szerda
A Hamász október 7-i támadása Izrael ellen feltárja a francia társadalom eddig lappangó törésvonalait. Franciaországban, amely Izrael és az Egyesült Államok után a világ legnagyobb zsidó közösségének az otthona, rettegésben élnek.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök szerint a főtitkári szerepkör „nagyon érdekes lenne” a számára. Harcolni nem fog érte, de ha megkínálják vele, elfogadja.
Munkaerőhiánnyal, a belső fogyasztás összeomlásával és költségvetési problémákkal kell szembenéznie a háborúzó országnak. Sikerül-e zökkenőmentesen átállni a háborús gazdaságra, vagy elkerülhetetlen az összeomlás?
Mivel Németország nem adott zöld utat az Eurofighter Typhoonok eladásához, Rijád a Dassault Aviationtól kért ajánlatot 54 Rafale vadászrepülőgép megrendelésére. Bár a francia gyártó be van táblázva, amennyiben megerősítik a szándékot, akkor biztosan nem fog elhajolni a megrendelés elől.
A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az ...
A palesztin terrortámadás rávilágított a legendás Vaskupola talán egyetlen gyenge pontjára: nem egyszerre kilőtt több ezer rakéta ellen lett kitalálva.
Az USA pár hónapja még úgy gondolta, jó ötlet az Izraelnek összekészített lőszerkészletből 300 ezer darabot odaajándékozni Kijevnek. Már nem gondolja úgy.
Miközben az izraeli hadsereg a Gázai övezetet vette célba, a héber államnak éberen kell figyelnie északra, ahol a libanoni Hezbollah milícia támadására készül.
A G7 kereskedelmi miniszterei október 28–29-én Oszakában találkoznak, ahol a kínai „gazdasági kényszerítés” a kiemelt témák közt szerepel. Az ázsiai ország piactorzító iparpolitikájának az ellenzése azonban akaratlanul is arra ösztönözhet más államokat, hogy saját kereskedelmi korlátokat állítsanak fel, ami fokozná a bizonytalanságot és akadályozná a globális kereskedelmet.
Joe Biden szerint az Egyesült Államok eddig keményen dolgozott az izraeli–szaúdi kapcsolatok normalizálásán, amit tönkretett a Hamász támadása. Az október 7-i akcióban több mint 1400 ember halt meg, 200-at túszul ejtettek.
Az Európai Unió mintegy 800 alkalmazottja ragadott tollat és írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, mondván, túlságosan elfogult Izraellel szemben, és nem szentel kellő figyelmet Palesztínára.
Amióta Izrael 2005-ben elhagyta a Gázai övezetet, mindössze három nagyobb szárazföldi hadműveletet hajtottak végre a palesztin enklávéban. Ezek alkalmával a Hamász jelentősen meggyengült, de idővel feltápászkodott a földről. Most is ez következik?
Az USA becslése szerint Peking 2030-ra már több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni.
David Petraeus tábornok szerint a szárazföldi invázió olyan tragikus lehet az izraeliek számára, mint a hírhedt Black Hawk Down-történet az amerikaiaknak, csak éppen „szteroidokkal felpumpálva”
Mint az várható volt, az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelemről szóló csúcstalálkozón az izraeli–gázai konfliktus és az Ukrajna folyamatos támogatására tett erőfeszítések domináltak, a fennálló kereskedelmi kérdések háttérbe szorultak.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.
Az elnök egyben figyelmeztette a Hamászt: ha ellopja a küldeményeket, azonnal befagyasztja a támogatást.
Első pillantásra Moszkva csak nyerhet egy közel-keleti konfliktussal. Ha azonban az izraeli háború eszkalálódik, már közel sem lehet ennyire nyilvánvaló az optimizmus, olajexport ide, ukrajnai segélyek apadása oda.
Összesen 100 milliárd dolláros csomagba, az Izraelnek és Tajvannak utalandó segélyek közé szuszakolná Biden az Ukrajnának beígért éves összeget.
Gázában alagutak és föld alatti folyosók rejtenek fegyverraktárakat, palesztin harcosokat és valószínűleg izraeli túszokat. A föld alatti járatokból néhányat az izraeli haderő ugyan lerombolt, de az évek során újjáépítették. Az ostrom alatt az alagutakban véres összecsapások robbanhatnak ki.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között az európai kockázatmentesítési (de-risking) folyamatokat. Ebből az is kiderül, hogy a de-risking hatására néhány európai vállalat már elkezdte a beruházásainak áthelyezését, de a többség továbbra is Kínában tervezi azokat végrehajtani. Mutatjuk a részleteket!
Európa az Egyesült Államok, az Egyesült Államok Európa, Ukrajna pedig mindkettőjük miatt aggódik. Diétás menüben a háború további finanszírozása.
Izrael gázai hadműveletének számos kihívással kell szembenéznie. A zsidó haderő minden téren fölényben van, de a terep ismerete, a felkészültség az összecsapásra, a kiterjedt alagútrendszer mind-mind a Hamász esélyeit növeli. A 360 ezer izraeli tartalékos mozgósítása nem valami üres fenyegetés, a hadművelet bármelyik pillanatban megkezdődhet.
Rendkívüli online csúcstalálkozót tart az Európai Tanács október 17-én, hogy egységesítse az izraeli háborúval kapcsolatos EU-s álláspontot. Az elmúlt hét kommunikációs káosza után jogos a sietség.
Az olajárak a duplájára emelkedhetnek, 1000 milliárd dollár tűnhet el a globális gazdaságból. Lássuk a legpesszimistább verziót.
Ki volt az, aki kitervelte, megszervezte és lebonyolította a múlt szombati borzalmas terrorcselekményeket? A világsajtó eddig egy nevet említ: Mohammed Deif, a Hamász fegyveres szárnyának vezetője, akit hétszer is próbáltak már likvidálni, mégis a kezében tartotta ezt a példátlanul kegyetlen támadást.
A reálpolitika doyenje szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
A most vasárnapi, október 15-i lengyel parlamenti választások tétje óriási. Az eredmény hatással lesz az orosz–ukrán háború menetére, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra és a visegrádi együttműködésre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a PiS megnyeri a szavazást, de könnyen lehet, hogy ez nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
Trükkösen teszi: magát az összeget nem bolygatja, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehet is Ukrajnába.
Pistorius védelmi miniszter már javában tárgyal a szállítmányok útnak indításáról.
