2025. július 18., péntek
A Pink Floyd egykori zsenije valósággal felrobbant az idegességtől, amikor a CNN interjújában az orosz-ukrán háborúról kérdezték.
Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.
Nagy port kavart a tengerentúlon az NBC News beszámolója, amely szerint az idei pénzügyi év toborzási céljainak mindössze 40 százalékát teljesítette az USA hadserege.
Az EU elutasította a grúz tagjelölti státuszra vonatkozó kérelmet, de az ukrán és a moldovai kérelmet támogatta.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
Júniusban 9,1 százalékra rúgott az infláció az USA-ban tavaly júniushoz képest, amire e Fed további szigorítással reagált.
Kolosszális ötletet dobott be a Georgia Állami Egyetemen oktató Dan Altman: a nemzeti hadseregek adjanak rá lehetőséget, hogy katonáik önkéntesen vegyenek részt az ukránok oldalán a háborúban. Putyin úgysem tenne semmit – véli a zseni politológus.
Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
Viszonylag új kezdeményezés volt a Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozása.
Az alapkamat szintje 9,75 százalékra emelkedett.
Egy nukleáris háborút nagyjából úgy képzelünk, hogy az USA és Oroszország addig lövi egymást, amíg el nem pusztul a fél világ. De mi van akkor, ha Moszkva Ukrajnában teszi meg a nyitólépést? Törvényszerű lesz a válaszcsapás, vagy van más lehetőség is?
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
„Őszinte leszek: nem igazán érdekel, mi történik Ukrajnával. Elegem van abból, hogy az elnök egy olyan országra összpontosít, ami nem érdekel, miközben hagyja, hogy saját országának határa háborús övezetté váljon.”
A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.
Munkaerőhiány, a termelési kapacitás szűkössége, az ellátási láncok összeomlása: okok, amelyek miatt előbb-utóbb nagy baj lehet az ukrán fegyverszállításokból.
Ahogyan várható volt, gondok adódtak az USA Ukrajna kiszolgálása érdekében biztosított fegyverszállítási kapacitásában.
A kormány a háborús veszélyhelyzetet követően extraprofitadót vetett ki a kiemelkedő nyereséget termelő szektorokra. De mi is ez pontosan?
Ahogy egyre hosszabbra nyúlik az orosz-ukrán háború, a nyugati konszenzus pajzsán is kezdenek megjelenni a repedések, és erősödnek a konfliktus végét sürgető hangok.
A hazai védelmi költségvetés az idén átlépi az 1000 milliárd forintot. Az utóbbi évek haditechnikai beszerzéseinek látványossága megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Honvédséghez érkező könnyű és nehézfegyverek komoly képességeket teremtenek.
Amerika már jobban akarja ezt a konfliktust, mint Oroszország.
A Biden-kabinet olyan tempóban és mennyiségben szállít fegyvert Ukrajnának, ami már a Kongresszusban is kérdéseket vet fel, többek között arról, marad-e egyáltalán elég haditechnika az USA-ban a védekezési potenciál szinten tartásához.
Újabb listát hozott nyilvánosságra a napokban a Pentagon azokról a haditechnikai eszközökről, amelyeket eddig felajánlottak Ukrajnának. A felsorolásban akad egy olyan meghökkentő fegyver, amiről gyakorlatilag senki nem tud semmit. Még azt sem, hogyan néz ki pontosan.
Meggyűlik a baja időnként az ukrán hadseregnek a válogatás nélkül rázúdított vagy szállításra összekészített haditechnikával. A minap Svájc nyúlt bele alaposan a németek Ukrajnának tett fegyverfelajánlásába, most pedig kiderült, hogy az USA által küldött Javelin páncéltörők egy része a kiképzés hiányosságai miatt bizonyos területeken csak papírnehezéknek jó.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta éles vitákat generál, hogy Magyarország nem hajlandó közvetlenül fegyvereket szállítani Ukrajnának, és nem is ajánl fel haditechnikát a megtámadott országnak. Pedig hazánk nagyon is összezárt az Európai Unió tagországaival a fegyverszállítások ügyében, mégpedig úgy, hogy közben tartotta magát eredeti elhatározásához.
Sok ország a rendszerek védelmén spórol, hiszen a rendszerbiztonságnak „nincsenek szemmel látható eredményei” – az ITBN alapítója szerint a későbbiekben nem várt következményekkel szembesülhetnek ezek az országok.
Az ukrán atomerőművek elleni orosz támadások az egész orosz nukleáris iparnak óriási károkat okoztak, kezdve a hitelességük és megbízhatóságuk aláásásával – mondta a Makronómnak Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, nukleáris szakértő, a paksi bővítésért felelős volt államtitkár.
