2026. január 22., csütörtök
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Adott esetben a háború mellett gyorsan klímakatasztrófában találhatjuk magunkat.
Valami nagyon kezd felborulni a szankciós politikában. Az antwerpeni gyémántkereskedők lobbija mélyebb, mint Ursula von der Leyen hangja. Képmutatás, kettős mérce, felesleges körök – és egy jól ismert mondat, amit a magyaroktól nem fogadnak el, de a belgáktól igen.
Egyre nagyobb az esély, hogy az eurózóna recesszióba kerül. Ennek esélye 2020 óta folyamatosan növekszik.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.
A Fed szeptember 20-án tartja soron következő ülését, amelynek fő kérdése borítékolhatóan az lesz, hogy kell-e folytatni a szigorítást, miközben az USA-ban újabban csökkent az infláció.
Senkinek nem jön jobban a NATO-bővítés, mint az amerikai fegyveriparnak. A háború pedig egyenesen áldás a világ öt legnagyobb fegyvergyártó cégének.
Meddig működhet a NATO nyitott kapuk politikája, és miért beszélnek egyesek még mindig úgy, mintha Ukrajna csatlakozási szándékának elutasítása 14 éves gonosztett lenne, aminek egyenes következménye volt a háború kitörése?
A brexit óta sorra jelentkeznek a problémák a briteknél. Előbb a termelékenység, majd az infláció, most pedig a font okoz problémákat.
Törökország a háború kezdete óta fokozatosan előnyös helyzetbe hozta saját magát, és mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, miközben a szankciókat egyes cégek a törökökön keresztül kerülik ki.
Három balti állam jelentette be távozási szándékát a 16+1 együttműködésből.
A vártnál is lassabb a döntéshozatal az amerikai Kongresszusban, holott demokrata irányítás alatt van.
Júliusban 255,7 milliárd forint volt a többlet a magyar költségvetésben.
A Pink Floyd egykori zsenije valósággal felrobbant az idegességtől, amikor a CNN interjújában az orosz-ukrán háborúról kérdezték.
Megszületett a gabonamegállapodás. Jó hír, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel megállapodott az ukrán gabona exportjáról, de ez önmagában nem jelent megoldást a problémára.
Nagy port kavart a tengerentúlon az NBC News beszámolója, amely szerint az idei pénzügyi év toborzási céljainak mindössze 40 százalékát teljesítette az USA hadserege.
Az EU elutasította a grúz tagjelölti státuszra vonatkozó kérelmet, de az ukrán és a moldovai kérelmet támogatta.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
Júniusban 9,1 százalékra rúgott az infláció az USA-ban tavaly júniushoz képest, amire e Fed további szigorítással reagált.
Kolosszális ötletet dobott be a Georgia Állami Egyetemen oktató Dan Altman: a nemzeti hadseregek adjanak rá lehetőséget, hogy katonáik önkéntesen vegyenek részt az ukránok oldalán a háborúban. Putyin úgysem tenne semmit – véli a zseni politológus.
Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
Viszonylag új kezdeményezés volt a Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozása.
Az alapkamat szintje 9,75 százalékra emelkedett.
Egy nukleáris háborút nagyjából úgy képzelünk, hogy az USA és Oroszország addig lövi egymást, amíg el nem pusztul a fél világ. De mi van akkor, ha Moszkva Ukrajnában teszi meg a nyitólépést? Törvényszerű lesz a válaszcsapás, vagy van más lehetőség is?
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
„Őszinte leszek: nem igazán érdekel, mi történik Ukrajnával. Elegem van abból, hogy az elnök egy olyan országra összpontosít, ami nem érdekel, miközben hagyja, hogy saját országának határa háborús övezetté váljon.”
A brexit utáni Nagy-Britanniát sok más országhoz hasonlóan megérintette a háború és az előállt energiaválság. Mindezek után egyik fő célkitűzéssé az energiatermelés növelését tették, viszont ehhez újabb területekre van szükség, így többek között felmerült a Jackdaw gázmező bevonása is.
Munkaerőhiány, a termelési kapacitás szűkössége, az ellátási láncok összeomlása: okok, amelyek miatt előbb-utóbb nagy baj lehet az ukrán fegyverszállításokból.
