A kötelező akciók elindultak, az élelmiszer-termelők áremelései leálltak, a boltokban pedig számos élelmiszernél érdemi árcsökkenést tapasztaltak a Makronóm Intézet munkatársai. Az ezúttal második alkalommal vizsgált alapvető élelmiszerek ára jellemzően 5–13 százalékkal csökkent az elmúlt negyedévben. A kenyérfélék, a tej, a tejtermékek és több szezonális zöldség és gyümölcs is olcsóbb, a ...
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei évben 0,7, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhet. Ez 2023-ra az előző negyedéves előrejelzésnél 0,1 százalékponttal rosszabb, míg 2024-re 0,4 százalékponttal kedvezőbb előrejelzést jelent. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar ...
A 2010-es éveket a fejlett gazdaságokban az alacsony infláció és az alacsony kamatkörnyezet kombinációja jellemezte. A jegybankok – szemben a mai időszakkal – eszköztáruk minden elemét arra használták, hogy támogassák az aggregált keresletet, így a pénzromlás üteme tartósan elérje az inflációs célt. A koronavírus-járvány megjelenése és főként az energiaválság végképp lezárták ezt a korszakot, ...
A vállalkozásfinanszírozás friss trendjeiről, új lehetőségeiről volt szó a Joint Venture Szövetség június 8-ai üzleti reggelijén. Az esemény nyitó előadását Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár tartotta, aki átfogó képet adott a részt vevő üzleti döntéshozóknak az előttünk álló kihívásokról, a gazdaságstratégia irányairól, valamint ...
Jól indult a tavaszi hazai turisztikai szezon, azaz nem igazolódtak a múlt őszi pesszimista várakozások. Persze azért kihívások vannak bőven. (A turizmussal foglalkozó cikksorozatunk első része.)
Egy kínai írásban fedezhettük fel azt a gondolatot, hogy az oroszok ellen meghozott szankciók súlyosabbak, mint amit a németek kaptak a versailles-i békediktátum során – pedig Oroszországot még le sem győzték, és hol van a Nyugat hatalma az akkoriakéhoz képest?
Az ipari termelés volumene áprilisban éves alapon 5,8 százalékkal csökkent a munkanaphatástól megtisztított friss KSH-adatok szerint.
Áprilisban Szerbiában volt a legmagasabb az infláció a nyugat-balkáni régióban – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) napokban közzétett jelentéséből.
2023 I. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja és importja is nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 538 millió euróval volt több a 2022. I. negyedévinél. Az ipari termelői árak 2023 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest ugyan növekedtek, azonban az előző hónaphoz viszonyítva már két százalékkal csökkentek.
20 milliárd eurós költségvetési hiány, csökkenő export és vásárlási kedv, koncepciótlan finanszírozási tervek, energiaár-válság, egymásnak keresztbe tevő kormánytagok. Minden adott a recesszióhoz.
Az afrikai országok még a járvány és a háború hatásait nyögik. Az éhezés kockázata is növekszik számos szegény államban.
Egy új, kétpárti törvényjavaslat szerint szigorúan tilos lesz a földfelvásárlás az USA-ban azoknak, akik Kínával, Oroszországgal, Észak-Koreával vagy Iránnal állnak kapcsolatban.
Érdekes a jelenlegi válság, egyes iparágak zsugorodnak, miközben mások képesek növekedni.
Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. A tavalyi esztendőt elemezve arra kereste a választ, hogy milyen tényezők állnak az infláció mögött.
Az infláció egyik jelentős oka hazánkban az agresszív árazás – ez derül ki a Makronóm Intézet cikksorozatából. Elemzésünk második felében számba vesszük azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak a magyar családoknak és nyugdíjasoknak az inflációs hatásokkal szemben.
A tavalyi aszály egész Európában pusztított. Hazánk is megszenvedte a csapadék hiányát, ami nemcsak a magyar gazdaság teljesítményét fogta vissza, de az élelmiszer-inflációt is érezhetően növelte. Ezentúl 2022-ben Brüsszel pénzvisszatartó politikája jelentősen gyengítette a forintot.
Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében végigvette, hogy milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt. Vajon meddig nővekednek még a fogyasztói árak? Van-e egyáltalán megoldás a jelenségre?
November 8-án tartják az amerikai félidős választásokat. Kiderül, hogy a demokraták a Kongresszus mindkét házában meg tudják-e tartani a többségüket.
Egyre nagyobb az esély, hogy az eurózóna recesszióba kerül. Ennek esélye 2020 óta folyamatosan növekszik.
A Fed szeptember 20-án tartja soron következő ülését, amelynek fő kérdése borítékolhatóan az lesz, hogy kell-e folytatni a szigorítást, miközben az USA-ban újabban csökkent az infláció.
A brexit óta sorra jelentkeznek a problémák a briteknél. Előbb a termelékenység, majd az infláció, most pedig a font okoz problémákat.
Törökország a háború kezdete óta fokozatosan előnyös helyzetbe hozta saját magát, és mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, miközben a szankciókat egyes cégek a törökökön keresztül kerülik ki.
A vártnál is lassabb a döntéshozatal az amerikai Kongresszusban, holott demokrata irányítás alatt van.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben Magyarország képes volt csökkenteni az államadósságot.
Derült égből villámcsapás eddig a demokraták teljesítménye a klímavédelem területén.
Mikor Biden hivatalba lépett, nagy tervei voltak a klímavédelem vonatkozásában, de azzal nem számolt, hogy saját pártja fog nehézségeket okozni.
A korábbiakkal szemben a befektetők év végére 3,5 százalék környékére teszik a Fed kamatszintjét.
A folyamatos jegybanki szigorítással véget ért az olcsó kiszolgálás időszaka, amit a kormányok mozgástere is érezni fog.
Júniusban 9,1 százalékra rúgott az infláció az USA-ban tavaly júniushoz képest, amire e Fed további szigorítással reagált.