2025. július 17., csütörtök
A chipháború egyre súlyosbodik Amerika és Kína között, ám az USA nem áll jól: ázsiai importra szorul Tajvanból, Dél-Koreából, Japánból. Kína ugyanakkor rohamosan fejleszt, miközben az USA állami támogatással hozna haza minél több chipgyártási kapacitást. Mire lesz ez elég?
Egy nagyszabású tanulmány előzetes eredményei azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ugyanakkora hatékonysággal szűri ki az emlőrákot, mint két radiológus közösen. Az MI ráadásul nem növeli a téves pozitív eredményeket és számottevően enyhítheti az orvosok túlterheltségét.
A Makronóm Intézet a júliusi Gazdasági Monitor elemzésében vizsgálta az üzleti bizalom és gazdasági várakozások alakulását, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet Magyarországon. A kutatásban a hazai tulajdonú, generációváltó vállalatokat is vizsgálta a Makronóm.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
A mesterséges intelligencia (MI) növekvő népszerűsége megemelte a keresletet a fejlett chipek iránt, ezért a tajvani chipgyártó TSMC újabb beruházásokkal igyekszik bővíteni a kínálatot. A fogyasztóknak szánt elektronikai eszközök azonban továbbra sem olyan népszerűek, mint korábban.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
Napjainkban már sokan el sem tudnák képzelni az életünket a bankkártyás fizetés lehetősége nélkül. Anno korántsem így működött. Hogyan jutottunk el idáig? Hogyan hat az innováció a bankszektorra?
Erről kérdeztük Ács Zoltánt, az MKB Bank innovációs vezetőjét, az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatóját a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív ...
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,0, az áprilishoz képest pedig 1,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene – derül ki a KSH friss adataiból.
A 2022-es évben a német autópiac nem csökkent, hanem emelkedett, ami főként az elektromos autók eladási növekedésének köszönhető. Az elektromos járművek részaránya jelentősen emelkedett, de az állami támogatások csökkentése miatt az előrehozott vásárlások után a piac most hullámvölgyben van. Ugyanakkor a kínai autógyárak tervei további kihívást jelentenek a német piac számára.
Kína válaszlépésre kényszeríti a Nyugatot. A Makronóm Intézet friss összehasonlító elemzéséből kiderül: az elmúlt években a nyugati világ gazdaságpolitikai fogalomkészletébe visszatért az aktív
A Bloomberg szerint az infláció lassulása és a nyersanyagok, energia árának csökkenése véget vethet a spekulatív áremeléseknek, amelyek az utóbbi nagyjából két évben az élelmiszeripari és más óriás vállalatok rekordmértékű profitokat eredményeztek.
Az MI exponenciális fejlődésének köszönhetően jelentős automatizáció várható számos munkaterületen: a következő 10 évben több mint 300 millió munkahely szűnhet meg, de az MI lehetőséget is teremt a folyamatok javítására és új munkakörök kialakítására, amelyek viszont átképzéseket igényelnek.
A Hell Energy belföldi értékesítése még mindig számottevően növekszik, sőt az export területén is erőteljes előrehaladást ért el 2022-ben. Az energiaital-gyártó vállalat jelentős sikereket aratott a román, a bolgár és a görög piacon, sőt a cég az unión kívüli Indiában is komoly terjeszkedésbe kezdett az elmúlt időszakban.
Az ipari termelés éves alapon 4,6 százalékkal csökkent, ám havi alapon már 1,6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése folytatódott, viszont havi mértéke egy százalék alatt maradt.
Milyen kihívások és célok állnak Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja előtt? A Makronóm Blog erről kérdezte Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetőjét a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Innovációra Magyar! interaktív konferenciáján (2023.04.21.).
Egy mesterségesintelligencia (MI)-szakértővel készítettünk interjút arról, hogy valójában hol tart az MI tudása. Mely munkákban veheti át a helyünket az MI? Valós veszély az emberek ellen forduló gép?
A Makronóm Blog interjúja Hankó Balázzsal a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárával.
Miután a ChatGPT meghódította a világot, számos cég és ország döntött úgy, hogy saját chatbotot fejleszt, több-kevesebb sikerrel. Felmerülhet azonban a kérdés: miért pont a ChatGPT a legnépszerűbb?
A The Wall Street Journal (WSJ) szerint az OpenAI az év elején figyelmeztette a Microsoftot, hogy annak ellenére sietteti a GPT-4 Bing keresőbe történő integrációját, hogy az még mondhatni „nem áll készen”.
Elfogadták Magyarország új innovációs stratégiáját, amelynek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg az innovatív projektek támogatására.
A laboratóriumban tenyésztett műhús nem új keletű találmány, azonban továbbra is a levegőben lóg a kérdés: vajon egyszer megszűnhetnek az állattartó telepek? A szakértők a kérdésre egyértelműen és magabiztosan válaszoltak.
A Bizottság alapos kivizsgálást sürget az illetékes nemzetközi szervezetektől az időjárás manipulálásának (geomérnökség) hatásairól, például a részecskék légkörbe lövéséről, hogy eldönthesse álláspontját.
Az új, jelenleg még elfogadásra váró javaslat többek között betiltaná a rendőrség számára, hogy nyilvános helyen arcfelismerő technológiát alkalmazzon.
Idén is megrendezték a Wall Street Journal által támogatott Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. A világ legjobbjai közé ezúttal öt magyar ingatlanfejlesztés került.
Körbejárjuk, hogy milyen iparágakban használják manapság a mesterséges intelligenciát.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC által június 5-8 között megrendezett Budapest Peace Forum konferencián beszélt gazdaságpolitikai terveiről.
A mesterséges intelligencia (MI) azt jelenti, hogy ma már mindenki lehet számítógépes programozó, mivel csak beszélni kell a számítógéphez – osztotta meg a véleményét a minap Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója.
Ma már nem csak kedves hobbi vagy szórakoztató chatbot a ChatGPT. Annyira jelentős lett a létezése és a funkciói az elmúlt időszakban, hogy egyes állások betöltéséhez a munkáltatók azt kérik, hogy tudja kezelni ezeket a mesterségesintelligencia-modelleket – és nem csupán az IT-szektorban.
A mesterséges intelligencia (MI) egyik szakértője, Yoshua Bengio „elveszettnek” érzi magát, mióta ilyen ütemben fejlődik a technológia. Sőt, azt mondja, hogy az informatikusoknak etikai képzésre van szükségük. Emellett egy korábbi Google dolgozó elmondta, megbánta, hogy részt vett az MI fejlesztésében, és fél a következményektől.
A hét elején a Microsoft az OpenAI-jal és az AI4Bharat AI-szervezettel közösen elindította a Jugalbandi nevű, mobileszközökre tervezett AI-chatbotot, amely a Microsoft szerint minden indiainak – különösen a szegényebb közösségekben élőknek – segíthet hozzáférni akár 171-féle kormányzati programmal kapcsolatos információkhoz.
