2026. január 22., csütörtök
Christine Lambrecht döbbenetesen alkalmatlan volt a posztra, a távozását már tavaly mindenki tényként kezelte.
Az orosz elnök nem aprózta el: mindent egy lapra tesz a „pénz nem számít!” mottó jegyében.
A kutatások egyértelműen a hatékonyság növekedését mutatták ki, miután a négynapos munkahét ötlete újra, magas szinten felvetődött. A siker receptje: ugyanannyi fizetés, eggyel több szabadnap.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
Ukrajna újabb és újabb fegyvereket követel a Nyugattól, és elégedetlen a gyártási tempóval. Pedig a fegyvergyártók lassúságának a szokásos indokokon túl van egy meglepően prózai, de gazdasági szempontból annál érthetőbb oka is.
Európa csapdahelyzetbe került az orosz-ukrán háború miatt, miután túl gyenge ahhoz, hogy önállóan cselekedjen akár a szankciós politika, akár a védelem területén. Ezért azt csinálja, amit az USA diktál neki – mondta John J. Mearsheimer világhírű politológus budapesti látogatása során.
A kettős felhasználású termékek zömére nem terjednek ki a nyugati exporttilalmak, amelyikre mégis, azt Moszkva és Irán megveteti magának másokkal. Így lesz a fogászati eszközökből vagy a tejpumpából drónalkatrész. Sufnituning és technológiai kannibalizmus felsőfokon.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
Elon Musk vérengzése a Twitternél semmi a Meta vezéréhez képest, aki 11 ezer alkalmazottat rúg ki a héten. A részvények közben zuhannak, a Facebook haldoklik. Van kiút?
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
Másfél milliárd helyett mindössze 80 millió köbméter biogázt állít elő Magyarország évente. A földgázfüggőség csökkentése érdekében most ezen is változtat a kormány.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
A háború miatt az európai országok elképesztő összegeket tolnak bele a védelmi iparba, a gyártóknak azonban nincs elegendő kapacitásuk és idejük, hogy kielégítsék az egyre sürgetőbb igényeket. Ukrajna közben újabb és újabb fegyvereket követel.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
Senkinek nem jön jobban a NATO-bővítés, mint az amerikai fegyveriparnak. A háború pedig egyenesen áldás a világ öt legnagyobb fegyvergyártó cégének.
Dani Rodrik tökéletes példákat talált a nemzeti gazdaságpolitika új formáira: a legsúlyosabb problémák megoldásához paradigmaváltásra van szükség a politikai döntéshozásban, mégpedig olyanra, amely áttöri az állami és a magánszektor közötti éles határokat.
A 2016-ban útjára indított, nagyszabású hazai haderőfejlesztési programnak az elmúlt években számos kritikusa akadt, akik elsősorban értelmetlen pénzkidobásnak tartották a haditechnikai beszerzéseket, a hadsereg modernizációját és az infrastrukturális beruházásokat. Ma már senki nem kérdőjelezi meg sem a fejlesztés ütemét, sem annak költségeit. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar ...
A kata tíz évvel ezelőtti indulásakor a gazdaság fehérítését célozta meg, mára viszont több kárt, mint hasznot hozott az államkasszának. Adószakértő segítségével elemeztük a nagy hullámokat verő törvénymódosítást.
Kolosszális ötletet dobott be a Georgia Állami Egyetemen oktató Dan Altman: a nemzeti hadseregek adjanak rá lehetőséget, hogy katonáik önkéntesen vegyenek részt az ukránok oldalán a háborúban. Putyin úgysem tenne semmit – véli a zseni politológus.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Növekszik az EU-n belüli társadalmi megosztottság a háború megítélésében.
