Az általunk ismert német gazdasági motor tartós betegségtől szenved, és egyelőre nem látni rá az ellenszert. Ennek a négy alapvető tünete az amerikai–kínai piactól való jelentős függőség, a magas energiaárak, az alacsony beruházási kiadások és a demográfiai problémák.
Tovább forr a Közel-Kelet, miután – vélhetően – Izrael likvidálta a Hamász vezetőjét. Irán és a Hezbollah is válaszadásra figyelmeztetett, Izrael pedig megelőző csapásokat mért Teherán libanoni és szír érdekeltségeire. Az iráni állami televízió szerint a világ rendkívüli jeleneteknek lesz a tanúja, mindeközben Washington további harci repülőgépeket vezényel a térségbe. Várjuk a fejleményeket!
A világ legnépesebb országának szolgáltatásexportja a világot letarolva 53-ról 338 milliárd dollárra nőtt mintegy 18 év alatt. Újdelhi főként a számítógépes szolgáltatások exportjára támaszkodott, amely tavaly az összes szolgáltatásexport közel 47 százalékát tette ki. A Goldman Sachs szerint 2030-ra az ország szolgáltatásexportja eléri a GDP 11 százalékát, és mintegy 800 milliárd dollár értékű lesz.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
A párizsi olimpián a botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, mégsem alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
Ismét káoszba fulladt az elnökválasztás Venezuelában, miután sem az ellenzék, sem a Maduro-kormány nem ismeri el a vereségét. Guyana részéről ez aggasztó, különösen a Venezuelával való területi konfliktus tárgyát képező Essequibo régió helyzete miatt, amelyre Maduro igényt tart, mivel annak ellenőrzése értékes tengeri olajlelőhelyekhez biztosít hozzáférést.
Miközben Izrael az Egyesült Államokkal együtt titkos tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségekben a Gázai övezet háború utáni rendezéséről, addig Pekingben a régóta rivalizáló, sőt háborúzó palesztin frakciók között született történelmi megállapodás. Véletlen egybeesés?
Az olimpiákat, akármennyire is szeretnék fenntartani az „apolitikus” játékok eszményét, mindig is befolyásolták az éppen aktuális politikai és geopolitikai események. Így van ez a párizsi olimpia esetében is, amit mi sem példáz jobban, mint az orosz és fehérorosz zászlók betiltása.
Az idei COP 29 klímacsúcs előtt Kína Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával karöltve újból felszólította a fejlett gazdaságokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésére, ezzel biztosítva a fejlődő világ zöldátállásának támogatását. A legnagyobb kibocsátásért felelős fejlett gazdaságok azonban éppen szélesíteni kívánják a hozzájárulók körét, hogy csökkentsék a költségvetési terheiket.
Némi meglepetésre egy reformista jelölt, Maszúd Pezeskian nyerte az elnökválasztást Iránban, amely pragmatikus fordulatot jelent a helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi keményvonalas politikájához képest. Habár a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei dönt az érdemi kérdésekben, Pezeskian nemrégiben publikált esszéje számos olyan kérdést boncolgat, ami szembemegy a központi narratívával.
Több évszázados hagyomány látszik megtörni a két és fél pártrendszer eróziójával, miután a konzervatívok vereségével megerősödött a Reform Párt. A brexittel szembeni várakozások, főként a nagyhatalomként való kiemelkedés nem valósult meg. Ehelyett India megelőzte a briteket mint a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Az új kormány külpolitikai irányvonala azonban várhatóan változatlan marad, főként Ukrajnával kapcsolatban.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak 2005 óta a legnagyobb arányban támogatnák, ha a kormány szigorúbban ellenőrizné a migrációt. A bevándorlás kezelésének kérdése az elnökválasztási kampányban is kiemelt szerepet kap, különösen a republikánus szavazóknál, tekintettel a tengerentúlon egyre romló biztonsági helyzetre.
Miután Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, Kamala Harris támogatására szólított fel, aki jelenleg a legesélyesebb, annak ellenére, hogy a párton belül és országosan is népszerűtlen. A demokratáknak gyorsan kell dönteniük, amit a belső hatalmi harcok nem segítenek. Kevesebb mint 4 hónap van az elnökválasztásig és 4 hét a konvencióig, ahol Harris hivatalosan is jelölt lehet.
Péntek hajnalban dróntámadás érte Tel-Avivot, az amerikai diplomáciai kirendeltségtől 100 méterre. A jemeni húszik magukra vállalták az akciót, amit egy új típusú iráni drónnal hajtottak végre ezért nem érzékelték azt a légvédelmi szirénák. Gyanús, hogy pár órával az után került sor rá, miután az izraeli hadsereg elismerte, hogy likvidálták a Hezbollah egy magas rangú tisztviselőjét.
A Polymarket adatai szerint Trump támogatottsága 70 százalékra nőtt a merénylet előtti 60-ról. Ez a 10 százalékpontos növekedés pedig azt feltételezi, hogy minden csatatérállamot megnyer, és jelen állás szerint 312 elektort szerezne.
Némiképp meglepő aránnyal, de csont nélkül szavazta meg Ursula von der Leyent az Európai Parlament további öt évre. A bizottsági elnök 401 szavazatot kapott a 720 képviselő részéről, míg 284-en nemmel szavaztak, köztük a Patrióták Európáért frakció.
Donald Trumpot a merényletkísérlet után hivatalosan is a Republikánus Párt elnökjelöltévé választották, és fény derült az alelnökjelöltjére, aki nem más, mint J. D. Vance ohiói szenátor, aki nem mellesleg író és befektető is. A Hillbilly elégia című bestsellerével a The New York Times nagydíját is elnyerte.
Robert F. Kennedy Jr. is megkapja a titkosszolgálati védelmet, tekintettel a Donald Trump elleni hétvégi merényletkísérletre, és nem mellesleg a Kennedy család történetére. A független elnökjelölt korábban már többször kérvényezte a védelmet, de azt rendre elutasították, ennek köszönhetően 1,4 millió dolláros adósságot halmozott fel egy magánbiztonsági céggel szemben a kampánya során.
A Trump elleni merényletből megerősödve kerülhetnek ki a republikánusok – legalábbis a nemzetközi reakciókból ítélve – és ez hatással lesz a piacokra is. A támadás nemcsak az amerikai, de a nyugati társadalmak szélsőséges polarizációjára is felhívja a figyelmet. Mit tudunk eddig a merényletről és mi következik ezután?
A Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája révén két új jobboldali frakció alakult az Európai Parlamentben, amelyek jelentősen átrendezték az erőviszonyokat. Habár a Patrióták a harmadik legnagyobb frakció lett pár hét alatt, ezt beárnyékolja, hogy az európai jobboldali összefogás a német–francia–olasz, Néppárttól jobbra álló politikai erők együttműködése nélkül továbbra sem tud megvalósulni.
Biden az acélra 25, az alumíniumra 10 százalékos vámot vet ki, ami a külföldről Mexikón keresztül érkező szállítmányokra vonatkozik.
Joe Biden népszerűsége már a katasztrofálisra sikeredett vita előtt is csupán 38 százalék volt, miközben a korábbiak alapján legalább 48 százalékos támogatottságra lenne szüksége egy elnöknek ahhoz, hogy esélye legyen az újrázásra. Az utolsó esélye az augusztusi Demokrata Nemzeti Konvenció, emellett tarolnia kellene a függetleneknél és a billegő államokban. Van visszaút, vagy félreállítják az elnököt?
A francia választások némiképp meglepetéssel zárultak, miután az Új Népfront szerezte a legtöbb mandátumot. Az első körben győztes Nemzeti Tömörülés a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy országosan mindkétszer a legtöbb szavazatot kapta. Macron elérte a célját, de káoszba taszította országát, mivel egyik nagy politika erő sem tudott többséget szerezni. Merre tovább, Franciaország?
Franciaországban, miután a Le Pen és a Bardella vezette Nemzeti Tömörülés magabiztosan nyerte az előre hozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, a Macron-féle Ensemble és a lehető legkülönfélébb baloldali pártokat tömörítő Új Népfront háttéralkut kötött – igaz, ez felhördülést váltott ki mindkét táborban.
A Munkáspárt 14 év után tér vissza a hatalomba az Egyesült Királyságban, miután földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a július 4-ére előre hozott parlamenti választáson. Az exit pollok szerint a Munkáspárt 2001 óta a legjobb eredményt érte el, és 410 mandátumot szerezett, míg a konzervatívok fennállásuk leggyengébb számait produkálták 131 mandátummal.
Július 1-jén vette át Magyarország a soros elnöki feladatokat Belgiumtól. A magyar elnökség hét pontban foglalta össze prioritásait, amiben előrelépést akar elérni. Ezek között szerepel Európa versenyképességének javítása, az európai védelmi ipar megerősítése és az illegális migráció visszaszorítása, emellett a bővítés, a kohéziós és agrárpolitika, valamint a demográfiai problémák is hangsúlyt kapnak a prioritások között.
Az iráni elnök halálával járó májusi helikopterbalesetet követően megtartották az iráni elnökválasztás első fordulóját, amit a reformista Maszúd Pezeskian nyert, miután a rezsimpárti szavazatok megoszlottak a három konzervatív jelölt között. Nem is annyira az elnök, mint inkább a részvétel számít a rezsimnek, hogy legitimálja hatalmát és igazolja minőségi fölényét a szunnita Öböl menti monarchiákkal szemben.
A Gallup felmérése szerint Trump nagyobb támogatást kap pártjától, mint Biden a demokratáktól. Az utóbbiakat is zavarja, hogy potenciális elnökjelöltjükből 81 éves kora miatt hiányzik a szellemi frissesség és a lendület. Nem csoda, hogy népszerűsége bezuhant, míg Trumpé megugrott. Biden ráadásul az elnökjelölti vitán is katasztrofálisan szerepelt. Elfogy a levegő az újrázni akaró elnök körül?
Az Atlantában rendezett leendő elnökjelöltek közti vitán Biden leszerepelt, a CNN nézőinek a 67 százaléka szerint is Donald Trump kerekedett felül a szellemi frissesség minimális jeleit sem mutató elnök felett. A demokraták láthatóan kétségbeestek, és két táborra szakadtak: egyesek védik az elnököt, mások a visszaléptetése mellett érvelnek. Izgalmas időszak következik!
Franciaországban a törvényhozási szavazásokra új koalíciók alakultak. Macron szövetségeket kötne, hogy elszigetelje a fő esélyes Nemzeti Tömörülést, és elkerülje, hogy abszolút többséget szerezzenek, hiszen akkor egy ellentétes párszínezetű kormánnyal kellene együtt dolgoznia legalább egy évig. Az egykor olyan államférfiak, mint Charles de Gaulle vezette ország az instabilitás küszöbére került. Franciaország elveszett, vagy van még visszaút?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
