2026. február 17., kedd
Az ukrán elnök hajlandó engedni a nyomásnak, kiírná a választásokat, de olyan feltételt támasztott, ami miatt a szavazás biztosan nem jön létre. Más kérdés, hogy most szinte borítékolhatóan nyerne, mivel potenciális kihívóinak nem a legjobbak az esélyei. Kivéve egyet.
Az orosz jegybank hősies küzdelmet vív az inflációval, azonban másra is oda kell figyelnie: ha nem tartja életben a nagyobb vállalatokat, az fokozhatja a gazdaságra nehezedő nyomást. A jelenlegi pénzpiaci tendenciák egy elhúzódó válság szeleit éreztetik.
Az amerikai védelmi stratégia egyik fő építője, Elbridge Colby Brüsszelben meglepően békülékeny hangot ütött meg, miközben egyértelművé tette: Washington továbbra is garantálja a NATO kollektív védelmét és a nukleáris ernyőt, de a jövőben nem kíván Európa mankója lenni. A „NATO 3.0” víziója szerint Amerika stratégiai fókusza Ázsiára tolódik, Európának pedig nagyobb pénzügyi és katonai felelősséget kell vállalnia.
Amíg a techóriások százmilliárdokat költenek el hardverre, a szoftverpiacon kitört a pánik. A befektetők ugyanis ráébredtek, hogy a mesterséges intelligencia nem egy varázspálca, amely minden cég árfolyamát automatikusan az égbe repíti, inkább egy olyan erő, amely épp most kezdi felfalni azokat, akik csakis a szoftveroldalba fektettek.
António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett a British Educational Technology Show-n szerzett tapasztalatokról, illetve hogy miért lehet sorsdöntő az oktatás jövője szempontjából az, ami most történik a mesterséges intelligencia körül.
Egy eddig teljesen biztos és szinte nulla kockázatú befektetési tendencia most megfordulni látszik: úgy tűnik, a jövő már nem a ChatGPT-é, hanem egy olyan MI-modell veszi át a helyét, amely közvetlenül a gépünkben van, és alapvetően azt is használja. Sok az előnye, de egyelőre kérdés, hogy lecseréli-e a ChatGPT-t, a Geminit és a hasonló távoli szoftveres MI-ket.
A megkönnyebbülés, amit az európai vezetők érezhettek Marco Rubio amerikai külügyminiszter müncheni beszéde után, hamar el fog múlni. A nyugtató szavakba csomagolt tartalom ugyanis változatlanul aggasztó, ráadásul annál, amit mondott, lényegesebb jelzés volt az, amit nem.
Bár megállapodás született arról, hogy India felhagy az orosz kőolaj vásárlásával, a védelmi ipar területén biztosan nem várható szakítás, mivel az orosz haditechnika elengedhetetlen az indiai hadseregben, sőt a nemrég aláírt megállapodások alapján a jövőben is az lesz.
A világon sehol sem tartják akkora problémának a bevándorlást, mint az Egyesült Királyságban – annak ellenére, hogy az illegális migráció csökken, sőt a britek többsége továbbra is elfogadónak vallja magát. Mi áll e látszólagos ellentmondás mögött? A válasz a politikai narratívában, a generációs szakadékban és a Reform UK meglepő népszerűségében keresendő – amely már most átírja a brit belpolitika erőviszonyait.
A villamosenergia-fogyasztás világszerte legalább két és félszer gyorsabban bővül a teljes energiaigényen belül, mint azt korábban becsülték, ami alapjaiban írja felül a globális energiastratégiákat.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Krocsek Attilával, a BlockBen vezérigazgatójával beszélgetett arról, hogyan forgatja fel gyökeresen az európai kriptopiacot az új MiCA-szabályozás, és hogy itthon milyen hatása van az SZTFH-rendeletnek. Szó esett piaci kivonulásokról és túlélési stratégiákról, a BlockBen mögött álló nyolcévnyi munkáról, valamint arról is, miért lehet a szabályozás most először nem fék, hanem versenyelőny a felkészült kriptoszolgáltatók számára.
A várak a bizonytalan időkben születnek – legalábbis a középkort idéző mondás szerint. Az EU vezetői most valóban egy várban keresték a versenyképesség receptjét, ezért a helyszín sajátos keretet kölcsönzött a tanácskozásnak. Mintha a megoldások keresésével együtt a távolságot is igyekeznének megszüntetni a politikai valóság és a hétköznapi tapasztalat között.
Az energiarendszer-szintű ellenálló képesség ma már nem csupán mérnöki vagy technikai kérdés, hanem az állami szuverenitást meghatározó elsődleges biztonságpolitikai szempont, amelynek fontosságát az ukrajnai háború emelte globális szintre.
A német tőke ismét áramlik Kínába, annak ellenére, hogy Európa és Peking viszonya egyre hűvösebb. Ami kívülről növekedési beruházásnak tűnik, az sok vállalatvezetés számára inkább egyfajta biztosíték, amivel a következő kereskedelmi konfliktus előtt a termelés egy részét igyekeznek hazavinni, biztonságos körülmények közé.
Orosz hadászati műholdak valószínűleg „belehallgattak” egyes európai műholdak adatcsatornáiba, amivel lehetőségük nyílt hozzájutni fontos infrastrukturális adatokhoz. Az ilyen és ehhez hasonló incidensek biztonsági fenyegetést jelentenek az európai kommunikációs infrastruktúrára, sőt akár egy ország is megbénítható hasonló manőverrel.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
Repedezik a német jóléti állam mítosza és vele együtt a politikai status quo. A lakosság kétharmada úgy véli, hogy a szociális rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a CDU/CSU és az SPD pedig arról vitázik, hogy melyiküknek kellene megfizetnie a stagnáló gazdaság árát. A háttérben az AfD erősödése pedig azt jelzi, hogy a jóléti konszenzus megingott. A reform borítékolható, a kérdés csupán az, hogy ki éli túl politikailag.
Decemberben nagyon jól teljesített a hazai építőipar: a termelés 6,7 százalékkal volt nagyobb a novemberinél. Az ágazatot az út- és vasútépítés hajtotta, de a szerződésállomány növekedésén a kormányzati ösztönzők miatt várható lakásépítési boom is tükröződik.
A NATO jövőjéről szóló viták az ukrajnai háború, az amerikai belpolitikai fordulatok és az európai védelmikapacitás-építés közepette új lendületet kaptak. Egyre több jel utal arra, hogy a szövetség kohéziója egy hosszabb történeti folyamat eredményeként gyengült, a mostani feszültségek pedig ennek tünetei.
Szingapúrban a közelmúltban megindult a papír alapanyagát is adó cellulózból készülő akkumulátorok tömeggyártása. A lítiummentes, sőt könnyen komposztálható cellák biztonságos és olcsó alternatívát kínálnak, ám egyelőre csak a kisebb elektronikai eszközökben.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Repedezik Donald Trump legbiztosabbnak hitt bázisa: bár a fehér evangélikusok többsége továbbra is mögötte áll, egy friss mérés alapján még a leghűségesebb hívek körében is csökken a feltétlen bizalom. A támogatása még megvan, de lassan szétforgácsolódik, ami a novemberi félidős választások előtt komoly figyelmeztetés lehet számára.
Egy 70 ország adatait vizsgáló tanulmány szerint az ezredforduló óta megszűnt a fizikai távolság védelmező szerepe, így a helyi kereskedelmi kapcsolatok már nem nyújtanak védelmet a válságok ellen. A pénzügyi rendszerek teljes szinkronizációja miatt a gazdasági sokkok ma már azonnali dominóhatásként jelentkeznek.
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
Egy friss tanulmány szerint hiába áramlott 30 milliárd dollárnyi működő tőke Indonéziába, az ország a pénzügyi kontroll hiányosságai miatt kénytelen volt stratégiát váltani. A nehézkes nyugati hitelcsomag helyett Jakarta ma már állami-magán vegyesvállalati modellel védekezik a „zöldgyarmatosítás” ellen.
Európa egyre gyorsabb ütemben veszti el a hatalmát – állítja Emmanuel Macron, aki az informális EU-csúcs előtt már „grönlandi pillanatról” és szükségállapotról beszél. A francia elnök négy pontba sűrített reformlistája az EU gazdasági szuverenitásától a közös adósságig terjed – kiegészítve az Egyesült Államokkal szembeni konfrontáció felvállalásával.
Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.
Az orosz közéleti és stratégiai gondolkodásban az elmúlt időszakban ismét előtérbe került az eurázsianizmus és a hozzá kapcsolódó szkíta örökség gondolata. Ez a múltidézés azonban inkább tűnik intellektuális pótcselekvésnek és legitimációs kényszernek, mint működőképes geopolitikai programnak.
Moszkva nem egészen tudja értelmezni Washington gazdasági összeborulásos ajánlatait, hiszen utóbbi a szankciókat és a saját dominanciáját erősíti, ami kizárja a szoros partnerségi viszonyt. Az oroszok szerint változatlanul a BRICS és a hagyományos nyugati kapcsolatok lecserélése a jövő.
A Trump-féle Béketanácsra valójában sem a „semmiség az egész”, sem a „most omlik össze a világrend” narratíva nem húzható rá. Nagyon is logikus alapokra van építve, a közvélekedéssel ellentétben pedig nem az ENSZ BT-t akarja megbuktatni. Valami egészen mást.
J. D. Vance alelnök ellentmondásos megszólalásai már most megmutatják, milyen belharcok formálhatják a Trump utáni Amerikát – és miért lenne hiba 2028-ig várni az új washingtoni kapcsolatok építésével.
Az Egyesült Államok figyelme Kanada olajban leggazdagabb tartományára irányult, Alberta függetlenségi mozgalma mögött pedig egyre erősebben kirajzolódik a nagyhatalmi befolyási övezetek visszatérésének logikája.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
Az Európai Unió közlekedési biztosa szerint a kínai tulajdonú európai kikötők nem jelentenek biztonsági kockázatot és az Északi-sarkvidék sem számít feszültséggócnak. Jöhet a pánik.
A mesterségesintelligencia-ügynökök, azaz az agentic AI önálló működést és intelligens feladat-végrehajtást ígérnek. Sok vállalat számára azonban továbbra is kihívás, hogy a pilot megoldásokat valódi üzleti eredményekké alakítsa.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintechszektor jelenleg egyik legizgalmasabb témáját vesézték ki alaposabban, a predikciós piacokat.
A Reuters szerint a piacok egyre inkább kockázati felárat kérnek a dollárért. A deviza több alkalommal gyengült még a kamatelőnye mellett is, miközben az euró 1,20 fölé emelkedett. A háttérben a washingtoni kiszámíthatatlanság és a Fed-függetlenség körüli aggodalmak állnak.
Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amerika előtt. A részletek egyelőre ködösek, a legérzékenyebb pont pedig az agrárium kérdése. Ha az „energia a vámért” elv beválik, a BRICS és az olajpiac is átárazódhat.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető ezúttal Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával ült le, hogy végigvegye, melyek azok a főbb trendek, amelyek meghatározhatják a fintechszektor 2026-os évét.
Az EU egy olyan doktrínát épít, amelyben a kiberbiztonság egyszerre biztonságpolitika, iparpolitika és ellátásilánc-politika, ahol kifejezetten a kínai cégek kerülhetnek hátrányba a kritikus infrastuktúrák közbeszerzésein.
A szabályalapú világrend eróziója után négy pálya mutatkozik: befolyási övezetek, nagyhatalmi „koncert”, birodalmi visszatérés és „szuverén szindikátusok”. A közös nevező a hatalom és a működtetőképesség felértékelődése – nem Európának.
Noah Smith úgy látja, a világrend egy „globális pénzügyi anarchia” felé tart: a dollárt továbbra is használják a tranzakciók során, de tartalék- és menedékszerepe erodálódik. A szereplők az aranyba menekülnek, hiteles utódvaluta pedig nincs.
A milliárdosok száma önmagában keveset mond, az azonban, hogy hol élnek, már több mindent elárul. Az új statisztika szerint a leggazdagabb elit még mindig az Egyesült Államokban terem, ám a térképre meglepő területek is felkerültek.
A téli támadások és az energiahálózat elleni csapások sem törték meg az ellenállást, de a többség már arra készül, hogy a háború még évekig eltarthat. Egy friss felmérés szerint a kompromisszum iránti hajlandóság nem nőtt – az ukrán társadalom inkább hosszú távra rendezkedik be.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
A balboai és a cristóbali kikötő elvesztése lett Peking latin-amerikai terjeszkedési stratégiájának egyik legnagyobb kudarca. Nem mellesleg 23 milliárd dollárba került a fájdalmas lecke: Amerika az Egyesült Államoké.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
A friss KSH-adatok szerint tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ami azt mutatja, hogy beértek a kormányzat belső fogyasztást ösztönző intézkedései.
A megállapodás azt üzeni, hogy az indo–csendes-óceáni status quo véget ért. A kínai nyomás, az amerikai bizonytalanság és a mindennapivá váló tengeri incidensek most először kényszerítettek ki nyílt stratégiai választ egy olyan térségben, ahol a semlegesség sokáig erény volt.
Több mint fél évszázada nem volt ilyen kevés migráns az amerikai–mexikói határon, mint 2025-ben, ami mögött a Biden-kormányzat szigorításai és a Donald Trump visszatérése utáni kemény fellépés áll – a havi adatok pedig a járvány idején látott visszaesést is alulmúlják.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 programra, amellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén.
Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Lejárt a START-egyezmény, ám azt sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem hosszabbította meg, vagyis a két atomhatalom nukleáris arzenáljának a bővítését már semmilyen jogilag kötelező erejű megállapodás nem korlátozza. Más sem hiányzott még a minden eresztékében recsegő világrendnek.
Február 3-tól újra elérhető a hazai mikro- és kisvállalkozások számára a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program második üteme a Demján Sándor Program keretében. A kkv-k 400 ezer és 2 millió forint közötti, 100 százalékos támogatású, önerő nélküli voucherrel fejleszthetik a webes jelenlétüket, a közösségimédia-oldalukat, illetve újdonságként MI-alapú online szolgáltatások bevezetésére is forrást kaphatnak.
A Világbank friss jelentésében négy kelet-ázsiai országra koncentrál, amelyek egyszerre a világ legnagyobb szénkibocsátói és a zöldnövekedés legnagyobb ígéretei, mivel a dekarbonizáció ott olcsón és gyorsan elérhető lehet.
A háború lassan belép az ötödik évébe, a világ pedig a II. világháború óta nem látott emberáldozatok árán próbálja kikényszeríteni a békét – elemzés a fagyos patthelyzetről és a készülő „nagy alkuról”.
A bevándorlásellenes Chega jelöltje áttörte a politikai tabut, és először jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Bár a favorit továbbra is a szocialista jelölt, a választás már most jelzi, hogy a portugál politika felszíne alatt mély átrendeződés zajlik.
Ahogy a BRICS nő, úgy tűnik el belőle a közös nevező. A Trump által újragondolt kül- és gazdaságpolitika korszaka ideális terep lenne a tömb felemelkedéséhez, ám a tagok inkább egymással vitatkoznak, mint Washingtonnal. A BRICS-nél 2025-ben minden feltétel adott volt a kitöréshez – csakhogy megérkezett a Fehér Ház új lakója, aki mindent összezavart.
A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.
A Lukoil nemzetközi hálózatának amerikai átvétele az orosz szénhidrogén-diplomácia végét jelzi. Míg a Mol a Balkánon erősít, addig Kelet-Európa finomítói amerikai pénzügyi befektetők kezében csoportosulnak.
Egyre kevésbé katonai, sokkal inkább politikai kérdés a NATO válsága, hiszen az európai országok hite megrendült az USA automatikus védelmi garanciáiban. Washington 2027-re gyorsabb teherátadást sürget, azonban az európai képességpótlás években mérhető.
Berlinben mintha elfelejtették volna, miért is nincs atombombájuk. A stratégiai önbizalom túladagolása, az amerikai védelmi garanciák körüli hisztéria és az európai nagyhatalmi ábrándok együttesen a lehető legrosszabb irányba viszik a német politikai és katonai elitet.
Az USA szeretné, ha Európa a saját lábára állna a katonai kvalitások terén. Bár az öreg kontinens már megtette az első lépéseket, még mindig távol áll attól, hogy egyedül megfelelő elrettentő képességet mutasson fel, melynek elérése busás összeget emészthet fel.
Az EU és India január 27-én Újdelhiben lezárta a kettejük között 19 éve húzódó szabadkereskedelmi tárgyalásokat, aminek köszönhetően bővülhet a 180 milliárd eurós kétoldalú forgalom, az uniós export pedig 2032-re akár megduplázódhat. Az energiadiverzifikáció egy kecsegtető lehetőség, a mobilitás pedig itthon is migrációs vitákat gerjeszthet.
Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
Trónfosztás történt a logisztika terén, a britek a drága holland megoldás helyett Lengyelországot választották az uniós piac felé vezető kapuként. Hogy rajzolja át Varsó Európa kereskedelmi térképét?
Az Európai Unió 2025-ben is Amerika legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, habár az uniós tagállamokkal szembeni mérlegek élesen eltérnek egymástól. A 883 milliárd dolláros forgalom ugyan jól hangzik, de a gazdasági kapcsolatok pattanásig feszültek Trump beiktatása óta.
Az USA-ban az atomenergia a villamosenergia-termelés mintegy ötödét adja, mégis az ország erősen importfüggő és hatalmas az energiapazarlás a kiégett fűtőelemek terén. Ezt változtatná meg egy új nukleáris szupercampus, amely az MI-adatközpontok növekvő áramigényére építve óriási magántőkét mozgósíthat.
Az olasz kormány január 1-jétől 2 eurós „vámszerű” adót vezetett be a közvetlenül az országba érkező kiscsomagokra, ám ez az intézkedés rosszul sült el. Talán érdemesebb lett volna megvárniuk az egységes EU-s szabályozást.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterségesintelligencia-piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „MI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról és az emberi gondolkodás visszafordíthatatlan változásról.
A kubai válság új szakaszába lépett, ahogyan a külső energiaszállítói egymás után kezdenek eltűnni. Immár minden adott a régi amerikai stratégia, a rezsimbuktatás megindításához.
Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
A Román Fejlesztési Bank (BID) és a francia Bpifrance között intézményi együttműködés a román gazdaságpolitika egyik legfontosabb strukturális reformja az elmúlt évtizedben.
Rendkívüli, jó értelemben véve bennfentes kötetet mutatunk most be, amely igen alaposan körbejárja korunk egyik legfontosabb technológiai trendjét. A mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljét a világ elé táró Open AI háttértörténete és vezetőjének ambíciói igen tanulságosak.
A hazai GDP 0,4 százalékkal emelkedett a múlt év egészében, a negyedik negyedévben pedig éves alapon 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A gazdasági növekedést főként az 5 százalékkal élénkülő belső fogyasztás támogatta, amely 2 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez.
Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.
Scott Bessent pénzügyminiszter összevonta a szemöldökét, majd egy nap alatt kiosztotta a szövetségeseit. Az EU-t konkrétan Ukrajna elárulásával vádolja, míg a kanadai miniszterelnököt karrierista technokratának titulálta.
Az FGS Global felmérése szerint a kontinensen többségben vannak azok, akik hanyatlást, bizonytalanságot és rosszabb jövőt látnak, miközben egyre többen támogatják az erősebb védelempolitikát és a keményebb érdekérvényesítést.
Bár az AfD már a 2010-es években felvetette a német aranykészlet hazaszállítását, 2026 elején több közgazdász és politikai szereplő is azt javasolja, hogy Berlin csökkentse, akár számolja fel a New Yorkban tárolt aranykészletét.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keretein belül szobahőmérsékleten működő hordozható kvantumprocesszoron dolgoznak a HUN-REN Wigner kutatói.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gőzerővel építi saját ipari erődítményeit, az Európai Unió a saját identitásválságával és bürokratikus útvesztőivel küzd. A legújabb brüsszeli tervek szerint adminisztratív eszközökkel szorították volna ki a kínai technológiát a zöldátállás kulcsszektoraiból. Az elképzelés azonban a napokban falakba ütközött.
Kellemetlen ébresztő Európa számára az új amerikai nemzetvédelmi stratégia, amelynek értelmében az USA abszolút dominanciát hirdet a nyugati féltekén, azon túl viszont nagyobb elvárásokat támaszt a szövetségesek felé. A vezérelv itt is: „America First”.
Az arany ötezer dollár fölé emelkedett, ebbe pedig a piac egyszerre árazza be a menekülőeszköz-keresletet és a monetáris rend körüli bizonytalanságot. A dollár mellett érdemes szélesebb körben kitekinteni: az olaj és a búza terén jóval visszafogottabb a mozgás, tehát mindez több mint egy szimpla dollárgyengülés.
A brit választók lázadása a klímapolitika ellen figyelmeztető jel lehet Európának – véli Bjørn Lomborg, a Koppenhágai Konszenzus elnöke a Financial Postban a minap megjelent elemzésében. A számok valóban elgondolkodtatók, és egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a gazdasági realitást.
A turisztikai szektor 2025 decemberében kimagasló eredményeket ért el a KSH friss adatai szerint. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az Európai Unió és India közel két évtizedes tárgyalások után szabadkereskedelmi megállapodást kötött. A deal talán soha nem jött volna létre, ha nincs Donald Trump és az extrém amerikai vámpolitika.
Mark Rutte türelme elfogyott: a főtitkár szerint Európa semmire nem képes az Egyesült Államok nélkül, a „NATO európai szárnya” pedig csupán tartalom nélküli üres frázis.
Brüsszel iparpolitikai fordulatra készül az EU-ban, amivel önmagában semmi gond nincs, az új törvénytervezet azonban kukázza az eddigi narratívát: az unió egyszerre akar nyitott piac és technológiai erőd lenni úgy, hogy közben az éveken át átkozott kínai modellt másolja le.
Két évtized után kereskedelmi méretű technológiává vált egy brit eljárás, amely forradalmasíthatja a ritkaföldfémmágnesek újrahasznosítását. Ez egy lehetőség a kínai függőség csökkentésére, már csak azért is, mert nemrég az észteknél is üzembe állt egy óriási mágnesgyár.
A globális pénzügyi rendszer radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Sokan a ChatGPT esszéírási képességein ámuldoztak, a bankvilágban viszont sok esetben az MI egyenesen átvette az irányítást a döntéshozatal felett. Ez a folyamat sokáig a hatékonyság növelésének ígéretével kecsegtetett, ám most Londonból érkezett erre egy éles vészjelzés.
Sokkoló látni, ahogy a digitális térben zajló radikalizáció a legfiatalabbakat veszi célba, miközben a családok és az iskolák gyakran tehetetlenül állnak az események előtt. A láthatatlan online hálózatok ellen hagyományos védelem itt már kevés, és sokszor csak a határozott állami fellépés állíthatja meg a tragédiát.
A kanadai miniszterelnök Davosban azt hirdette, hogy a „kevésbé hatalmasak ereje az őszinteségben rejlik”, csakhogy a saját külpolitikája pont ezt cáfolja: Katar, Kína, a fegyverüzletek és a Covax‑dilemma – ha ez a középhatalmak új útja, akkor a képmutatás fényes jövő előtt áll.
A grönlandi vita az elmúlt hetekben túlnőtt egy távoli autonóm terület státuszkérdésén. Donald Trump vámfenyegetésekkel és pénzügyi megtorlással helyezte nyomás alá európai szövetségeseit. A konfliktus ezzel a gazdasági és pénzügyi eszközök geopolitikai alkalmazásának szintjére lépett.
Az MI villámgyors fejlődését ma már az fogja vissza, hogy a központi és a grafikus chipek sokkal gyorsabban számolnak, mint ahogy a memória adatokat képes küldeni nekik. A megoldás a még több memória lenne, amiből viszont óriási a hiány.
A globális tőkepiacok tavaly látványosan kétsebességessé váltak: a bizonytalan környezetben a nagy intézményi befektetők egyre inkább a „túl nagy, hogy elbukjon” amerikai óriásokhoz irányították a friss pénzt, miközben a középmezőny – különösen Európában – finanszírozásszűkébe került.
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
EU-s értékek, jogállamiság, stabilitás, autonómia, demokrácia, reform. Ezek a hívószavai az új ciprusi elnökség uniós bővítési programjának. Semmi konkrétum, semmi előrelépés, csak a szokásos brüsszeli szavak.
Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
A GRU Space nevű startup lehetővé teszi, hogy az érdeklődők 250 ezer és 1 millió dollár közötti összeggel „lefoglalják” a helyüket egy jövőbeli holdi szálláshelyen. Persze ez még nem a végső ár.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
Az orosz Vzgljad két, egymással szorosan összefüggő elemzése érdekes tükröt tart a nyugati szövetségi rendszer elé. Nem elsősorban azért, mert következetesen ugyanarra az alaptételre épít: a transzatlanti szakítás elkerülhetetlen, aminek kirívó példája éppen Grönland.
Az elmúlt két évben az európai földgázpiac egyik jelentősebb fejleménye volt, hogy Azerbajdzsán – pontosabban az állami SOCAR – új eladóként jelent meg több olyan országban, amely korábban az orosz Gazprom ügyfelei közé tartozott.
A globális gazdaság jelenlegi átrendeződése már nem a klasszikus kereskedelmi háborúk logikáját követi. A második Trump-adminisztráció protekcionista fordulata az Egyesült Államokat fokozatosan kiszámíthatatlan kockázati tényezővé tette a világgazdaságban.
Az űr az új határvidék, ahol a szabály és a hatalom összecsap: míg az Egyesült Államok stratégiai dominanciát épít, Európa ismét törvényi ambíciókkal igyekszik észrevétetni magát. A vita nem csak jogi, de gazdasági és geopolitikai aggályokat is felvet: az amerikai magánszektor az USA vezető szerepét biztosítaná – miközben Brüsszel, jobb híján, normatív trükkökkel akadályozná azt.
Davosban Javier Milei az álszent eszmék temetését hirdette meg: szerinte a hatékonyság és az igazságosság közötti dilemma hamis, hiszen egy igazságos rendszer hatékony, és ami hatékony, az igazságos. Azaz a szabadságra épülő kapitalizmus a Nyugat megújulásának záloga lehet?
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében jelentősen emelkedett a fizetések szintje. A bruttó bér 756 ezer forint felett, a nettó pedig 525 ezret meghaladó volt, de a csökkenő infláció és a bővülő adókedvezmények okán a reálkeresetek is 6 százalék feletti mértékben nőttek.
Rekordközeli foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és jelentős bérnövekedés jellemzi a magyar munkaerőpiacot.
Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.
A valós okok megszűnése miatt sok értelme nem volt a Trump-ellenes rendkívüli EU-csúcsnak, de a frusztrált vezetők legalább megállapodhattak abban, hogy ha Trump újra bekeményít, akkor ők is bekeményítenek. Addig az Egyesült Államokat ismét barátnak tekintik, még ha nem is a legjobb fajtából.
A mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi térnyerésével megjelent egy káros jelenség: az alacsony minőségű, MI által generált munka, a „workslop”, amely látszólag professzionális, valójában azonban árt a csapatoknak és a bizalomnak.
Egyre nagyobbak a hullámok a Földközi-tengeren, ugyanis Görögország egy olyan lépésre készül, amit Törökország 30 éve „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekint: a Földközi-tenger keleti partvonalát is szeretné hozzáigazítani a nemzetközi jogi standardokhoz.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
Az amerikai elnök a Világgazdasági Fórumon visszavonulót fújt, és úgy döntött, egyelőre békén hagyja Grönlandot. Se büntetővámok, se fegyveres megszállás. Davosban mégsem halt meg a világ.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
Az orosz Urals típusú kőolaj és a globális benchmarknak számító Brent közötti árkülönbség 2025 végére százalékos értelemben történelmi csúcsra emelkedett. A jelenség hátterében egy tudatosan alkalmazott pénzügyi-szankciós eszköztár áll, amely az árképzési mechanizmusokon keresztül gyakorol nyomást az orosz állam bevételeire.
A Grönland körüli amerikai nyomulás nem Trump hóbortja, hanem egy visszatérő nagyhatalmi forgatókönyv új felvonása. A történelem azt mutatja, hogy amikor Washington stratégiai fenyegetést érez, a szuverenitás kérdése másodlagossá válik.
Az MI-verseny a „ki tud okosabban beszélni” korszakából a „ki tud többet elvégeznibe” fordul: a csevegőasszisztensektől az olyan rendszerek felé, amelyek megbízható eszközöket használnak, munkafolyamatokat visznek végig, majd kész eredményt tesznek le az asztalra.
Miközben Starmer miniszterelnök folyamatosan a brit katonák Ukrajnába küldését ígéri, a hadsereg vezetői nem győznek tüzet oltani: mehetnek ugyan csapatok, de nem úgy, nem akkor és azért. Vagyis mennek is meg nem is.
Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.
A Szuezi-csatorna olyan, mintha egy alagút lenne az autópályán: ha veszélyesnek tűnik, a „sofőrök” nem arra mennek, hanem tesznek egy kerülőt. Ami azonban igazán feltűnő, hogy a cégek jelenleg a kedvező feltételek ellenére, továbbra is a hosszabb utat választják, pedig a térségbeli geopolitikai enyhülés mást feltételezne.
Az IMF szerint a világgazdaság meglepően jól bírja a geopolitikai sokkokat – de csak addig, amíg kitart az amerikai MI-lufi. Egy hirtelen technológiai korrekció, Trump vámfenyegetései és a jegybanki függetlenség megingása együtt könnyen globális növekedési fordulatot hozhat.
Miközben az EU vezetése továbbra is többségi támogatást élvez a tagállamokban, az Egyesült Államok megítélése történelmi mélypontra zuhant, Kína pedig csendben zárkózik fel.
Az Onox nem a dízeltraktorok teljes kiváltását ígéri, hanem azt mutatja meg, hogy hol használható az elektromos hajtás a mezőgazdaságban – nagyfeszültségű töltési infrastruktúra nélkül.
Lesz annak valami diszkrét bája, amikor az antiglobalista Nigel Farage tockosokat oszt ki a davosi globalista elitnek. Nem beszélve Trumpról, aki közli majd velük, hogy személyesen cserél le mindent és mindenkit. Is.
Egy év alatt 14 százalékponttal esett az Egyesült Államok támogatottsága a szövetségesek körében, Kína viszont több országban már népszerűbb. A Gallup adatai szerint egyre több jel utal a NATO politikai kohéziójának repedezésére.
Egy londoni építkezési vita gyorsan geopolitikai üggyé vált. A kínai nagykövetség tervezett helyszíne körüli brit biztonsági aggályok mögött az orosz sajtó szerint nagyhatalmi érdekek, szövetségi feszültségek és a hidegháborús logika modern változata rajzolódik ki.
Az USA energiarendszere súlyos kockázatokkal néz szembe a megbízható, hagyományos erőművi kapacitások túlzott kiváltása miatt. Ezzel szemben a magyar rendszer jóval stabilabb.
Megérkezett a Világgazdasági Fórum 2026-os kockázati jelentése, vele együtt a szokásos világvége-hangulat. A jelentés egy fájdalmas beismerő vallomás a neoliberális világrend alapjainak széteséséről.
A moldovai elnök, Maia Sandu nemrég kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná a Romániával történő egyesülést. A szomszédos országba való beolvadás talán közelebb van, mint gondolnánk, de vajon miért mond ilyet egy szuverén állam elnöke?
Húsz ember. Több száz milliárd dollár fejenként. Egy globális gazdaság, amely ezt lehetővé teszi. A világ leggazdagabb emberei sosem voltak még ennyire gazdagok.
Donald Trump újabb frontot nyitott: februártól 10 százalékos vámot vet ki nyolc európai országra, amelyek ellenzik a Grönland megszerzésére irányuló tervét. A vámok júniustól 25 százalékra emelkedhetnek, ha nem születik megállapodás. A döntés gazdasági, politikai és diplomáciai feszültségeket egyaránt generál a transzatlanti partnerségben, amit immár egy hajszál választ el az összeomlástól.
A világ átrendeződik, és ezt a folyamatot egyre inkább az érdekszférák alakítják. Az USA, Kína és Oroszország a saját hátsó udvaruk uralkodóivá válhatnak, a kisállamok mozgástere ugyanakkor veszélyesen szűkül. A bizonytalan rendben Európa csak akkor találhatja meg a helyét, ha stratégiai tudatossággal gondolkodik.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét,a Peak tanácsadóját látja vendégül. A műsor középpontjában a Peak friss fintechpiaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025 lesz, az éves nagyleltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.
Iránban megremegtek a hatalom alapjai, és bár a rezsim egyelőre elfojtja az utcai tiltakozásokat, a legitimációja történelmi mélyponton van. A változás esélye nő, ám nem világos, mi jön utána – a bizonytalanság pedig belső összeomláshoz és regionális eszkalációhoz is vezethet.
Egyes vélekedések szerint Tusk újévi miniszterelnöki beszéde látványos jobbratolodást jelez. Egyszer sem hangzott el sem az Európai Unió, sem a Brüsszel kifejezés, inkább a világ instabilitására és a nemzeti önállóságra, a lengyel államiság ezer évére épített.
Bár a Pentagon 2027 körüli konfliktusról figyelmeztet, a stratégiai „nyereség–veszteség mátrix” egész más képet fest. A játékelmélet szerint egy Peking sokkal hosszabb és óvatosabb stratégiát követ. Bár a háborús dübörgés erős, a logika a stabilitást feltételezi.
A hivatalos narratíva szerint Oroszország hadiipari termelése stabilizálja a gazdaságot, az acélipar adatai azonban ezt egyre kevésbé támasztják alá. A csökkenő termelés, a zsugorodó export és a veszteségessé váló nagyvállalatok arra utalnak, hogy a háborús gazdaság nem képes megmenteni a nehézipar kulcságazatát.
Friedrich Merztől azt várták, hogy ő lesz az a kancellár, aki végre kivezeti Németországot a fiskális önkínzásból és a gazdasági bénultságból. Az adósságfék feladása valóban történelmi fordulat volt – csak éppen nem arra, amerre kellett volna.
Az Európai Bizottság minimumár-ajánlata papíron védelmet ígér, a valóságban azonban történelmi hibának bizonyulhat. Brüsszel azt hiszi, hogy védelmi vonalat épít, valójában azonban időt ajándékoz a kínai gyártóknak a visszafordíthatatlan piaci pozíciók kiépítéséhez.
Rekordot döntött az amerikai politikai kiábrándultság: soha nem volt még ennyi párton kívüli választó az Egyesült Államokban, a két nagy párt támogatottsága pedig befagyott. A függetlenek most eldönthetik a félidős választásokat, ahogy azt is, mennyire válik kiszámíthatatlanná Amerika belpolitikája és globális szerepvállalása.
A South China Morning Post egy a Hongkongi Kínai Egyetem kutatóihoz kötődő tanulmányt ismertetve azt állítja, hogy Kínában a nagy sebességű vasúti hálózat (HSR) bővülése felgyorsította az elektromos autók (EV) elterjedését.
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Nem sikerült az eleve lehetetlen küldetés Dánia és Grönland külügyminiszterének, hogy az amerikai alelnökön keresztül gyakoroljanak nyomást Donald Trumpra: felejtse el az annektálásról szőtt terveit. Az EU külügyi főképviselője szerint ideje elkezdeni inni.
A szomáliai kormány bejelentette, hogy megszakítja a szerződéses kapcsolatait és érvényteleníti az eddigi megállapodásait az Egyesült Arab Emírségekkel, annak Szomália szuverenitása, területi egysége és politikai függetlensége elleni lépéseire hivatkozva. Akár háború is kitörhet a két fél között?
A SZÉP-kártya tavaly novemberben is a belföldi turizmus egyik legfontosabb hajtóereje volt: a költések összege mintegy 33,2 milliárd forintot tett ki, ami közel 12 százalékos növekedés 2024 novemberéhez képest.
Már január végén megszülethet az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapjaiban rajzolhatja át a globális gazdasági erőviszonyokat. Az USA–Kína kereskedelmi háború és az ellátási láncok sebezhetősége felgyorsította Brüsszel és Újdelhi közeledését – miközben Berlin stratégiai fordulatra készül. A tét nemcsak Európa Kínától való függése, hanem az is, hogy Magyarország a nyertese vagy a vesztese lesz-e az új kereskedelmi korszaknak.
Vannak meghívók, amiket túl drága elfogadni: a világ egyik legfontosabb tengeri kikötőjében a dél-afrikai Simon’s Townban hadihajók sorakoznak fel, azonban a legfontosabb szövetséges csendje mindent elárul.
A tavalyi év Európában megmutatta, hogy a vezetékes gáz korszaka után az LNG képes stabilizálni a rendszert – de ennek az az ára, hogy a kontinens sokkal inkább ki van téve a globális piac hangulatának.
A távol-keleti óriás valutája, a jüan hatalmas felértékelődési nyomás alatt áll, a piac mégis szinte mozdulatlan. A felszín alatt azonban titkos banki műveletek, elrejtett dollármilliárdok és egy kétségbeesett gazdaságpolitikai manőverezés zajlik.
Míg a republikánusok elsöprő többsége helyesli az amerikai katonai akciót, a demokraták szinte egységesen elutasítják azt. A YouGov friss adatai szerint nemcsak a beavatkozás megítélése, hanem annak valódi oka is élesen megosztja a két tábort.
Tavaly decemberben a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb szintre, 216 082 főre csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra javult, így Magyarország az EU élvonalában maradt – emeli ki az NGM közleménye.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
A Star Wars-beli 66-os parancs logikája nem pusztán az erőszakról szólt, hanem a kiválasztásról is. Ki marad a rendszer része és ki kerül azon kívülre? Trump új, ezúttal 66 szervezeti kilépést rejtő multilaterális politikája pontosan ezt a kérdést teszi fel újra.
Moszkva „alternatívát nem ismerő orientációs pontként” tekint a Venezuelával kötött stratégiai megállapodásaira. A megfogalmazás első látásra túlzó önbizalomnak tűnhet, különösen, hogy a nyugati sajtó egy része már kész tényként kezeli: Washington fokozatosan kiszorítja az orosz és a kínai befolyást az országból.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
Az Európában rohamosan terjedő kokainhasználat egyik oka, hogy soha nem volt még ilyen olcsó a „fehér arany” az öreg kontinensen. Ez a dél‑amerikai drogpiac átrendeződésének következménye, ahonnan évről évre rekordmennyiségű szer érkezik. A súlyos árat az emberek az egészségükkel fizetik meg.
A Stanford anyaga alapján az idei lehet az az év, amikor a mesterséges intelligencia ígéretei találkoznak a valósággal. A kérdés többé nem az, mire képes az MI, hanem az, hogy valóban megéri-e használni.
Bár a NATO-főtitkárnak méltán adták a Trump-suttogó becenevet, arra senki nem számított, hogy a végére annyira elhalkul, hogy már senki nem érti a szavát. A szövetség politikusai és katonai szárnya egyaránt mélyen hallgatnak az amerikai elnök grönlandi terveivel kapcsolatban – ez pedig igen rossz előjel a szigetre nézve.
A Maduro-rezsim villámgyors megdöntése, a szövetségesekkel szembeni burkolt fenyegetések és az erőforrásokhoz való hozzáférés nyers logikája egy olyan külpolitikai doktrínát rajzol ki az Egyesült Államokban, amelyben az erő, a gazdasági kényszer és a gyors eredmény fontosabb, mint a szabályok, az intézmények vagy a hosszú távú stabilitás. Trump szemére azonban nem lehet azt vetni, hogy nem szólt előre: végig nyílt lapokkal játszott.
Mi az ára a biztonságnak? Washington Grönlandot már nem védeni akarja, hanem birtokolni – és kész felülírni a szövetségi szabályokat is, ha Oroszország és Kína kiszorítása ezt kívánja.
Új összecsapások kibontakozására és a jelenlegi konfliktusos helyzetek további éleződésére is számíthatunk 2026-ban. Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője a Maszolnak elmondta: Ukrajna mellett az év elején Venezuela és Irán is már az év elején megjelent a konfliktusok térképén.
Nem az olajért zajlik a venezuelai játszma. Az amerikai katonai fellépés valójában a kritikus ásványokért folyó nagyhatalmi verseny új szakaszát jelzi, ahol a ritkaföldfémek, a koltán és a lítium dönti el a geopolitikai erőviszonyokat. Venezuela így nem periféria, hanem a 21. századi geoökonómiai konfliktus egyik kulcspontja lett.
Donald Trump ismét Grönlandra vetett szemet: a Fehér Ház szerint a sziget nemzetbiztonsági okból fontos, Washington pedig több – a katonai megszállástól a „puha” befolyásszerzésig terjedő – forgatókönyvet is mérlegel, amelyek alapjaiban rengethetik meg a NATO-t és az északi status quót.
Az Egyesült Államok Venezuelában nem rezsimet vált, hanem döntéseket vesz át. A Maduro elfogásával kísért beavatkozás a Roosevelt-kori lövészhajó-diplomácia visszatérését jelzi: tengeri és légi fölény, gazdasági fojtópontok, megszállás nélkül. A kérdés már nem az, hogy működik-e, hanem hogy ez lesz-e a nagyhatalmi kényszerítés új normája.
Kína a teherhajókat drónindító állomásokká alakítaná át, konténerbe rejtett, moduláris, teherautókra szerelt elektromágneses katapulttal és fegyverzettel. A civil és katonai közti határ elmosása a tengeri jogtól a kereskedelmi kockázati felárakig globális hatásokat hozhat.
Köröket ver majd a mai mesterséges intelligencia képességeire a fejlesztések következő lépcsőfoka, az általános MI, azaz az AGI. Várhatóan pár éven belül nemcsak a munkahelyek jó részét alakítja át, de egy-két évtizeden belül az emberi tudást is lekörözheti az MI, ám ez súlyos következményekkel járhat.
Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – félezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológiai innovációról, a kriptóról, a bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: ez kb. 9 ezer perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás.
Trump grönlandi fenyegetései mögött nem egy katonai forgatókönyv, hanem egy hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit egyaránt teszteli.
Németország és Lengyelország az orosz veszély feltartóztatásának vezető szerepéért verseng a háború utáni európai biztonsági rendben: Berlin EU-s logisztikai-integrációs pályát, Varsó az USA-ra támaszkodó régiós modellt képzel el. A rivalizálás a térség kisebb államainak is mozgásteret nyithat.
Oroszország tavaly strukturális eltolódást élt át a munkaerőpiacon: a rekordalacsony munkanélküliség mellett a munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezete átalakul, kiemelt szerepet kaptak a termelőszektorok, miközben a munkaerőhiány és a bérnyomás nemcsak gazdasági, hanem középtávon stabilitási kihívásokat is teremt.
Történelmi fordulat körvonalazódik a világgazdaságban: először fordulhat elő, hogy Afrika gyorsabban növekszik, mint Ázsia. A számok mögött azonban nem afrikai csoda, hanem a kínai lassulás, a nyersanyagboom és a geopolitikai átrendeződés áll – miközben a kontinens valódi felzárkózása továbbra is kérdéses.
Kalifornia úttörő mesterségesintelligencia-szabályozása átláthatósági és biztonsági kötelezettségeket ír elő a technológiai óriások számára, sőt egy friss javaslat a kisgyermekeket is védené az MI-játékoktól. A törvény hatása már más amerikai államokban is érezhető.
Nagy-Britannia gazdaságpolitikája évek óta arra épül, hogy megpróbálja kihasználni a globális kereskedelem előnyeit anélkül, hogy belépne szomszédjai nemzetközi integrációs folyamataiba. Ez a stratégia viszont egyre inkább tévesnek mutatkozik.
Európa stratégiai választás elé érkezett: a mesterséges intelligencia (MI) területén való versenyképesség és az ambiciózus klímavédelmi célok ugyanolyan fontosak, mégis, egymásnak ellent mondhatnak. A CNBC cikke azt elemzi, hogy ezek miként hatnak az EU technológiai szuverenitására, energia-infrastruktúrájára és gazdasági növekedésére.
A Christian Aid friss jelentése szerint 2025 a modern klímatörténet egyik legköltségesebb éve volt. Erdőtüzek, trópusi ciklonok, extrém csapadék, árvizek és aszályok sorozata rajzolja ki azt a képet, amelyben az éghajlatváltozás már nem elvont jövőbeli kockázat, hanem gazdasági és társadalmi teher.
Az amerikai elnök történelmi léptékű védelmi költségvetést kér a jövő évre. Elmélete szerint a pluszt a vámokból finanszírozná, mialatt megregulázná a hadiipari szereplőket is.
Az amerikai MI-boom legszűkebb keresztmetszete egyre kevésbé a szoftver vagy a szakember, inkább a fizikai infrastruktúra: villamos energia, hűtés, telephely, hálózati kapcsolatok és gyors kivitelezés. Ezt a logikát követve a Perzsa-öböl az utóbbi időben az MI-fejlesztések új helyszínévé vált.
A vámok, a kínálati zavarok és a zöldátállás hajtja a réz árának emelkedését, amely egy chilei sztrájk miatt az új év első hetében rekordszintre, fontonként 6 dollár fölé drágult. Ez többek közt a zöldátállás költségeit is növeli.
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
A Council on Foreign Relations friss kockázatelemzése alapján egyszerre nő a nagyhatalmi háborúk, a közel-keleti eszkaláció és az Egyesült Államokat közvetlenül érintő válságok esélye. Gáza, Ukrajna és Tajvan a globális feszültségek frontvonalába került, miközben Washington már nemcsak külföldön, hanem a saját területén is súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe.
Egy kínai geopolitikai elemzés szerint az EU Kínával szembeni politikája az elmúlt években biztonságpolitikai és ideológiai irányba tolódott el, miközben Franciaország elveszítette korábbi közvetítő szerepét. Peking ma inkább az európai belpolitikai erőviszonyok átalakulásában lát esélyt a kapcsolatok enyhítésére.
Európa biztonságpolitikája évtizedek óta az Egyesült Államok garanciájára épül. Trump azonban feltette a kellemetlen kérdést: mi történik, ha a garancia maga válik kockázattá?
A venezuelai akció precedenst teremthet Kína számára, miközben Tajvan egyre élesebben hangsúlyozza az önállóságát. Ugyanakkor a jelek arra mutatnak, hogy Peking még kivár, a döntő pillanatot későbbre tartogatja.
Amit Washington szankcióknak szánt, azt Peking iparpolitikai kötelezettséggé alakítja. A kínai félvezető-gyártásban a hazai eszköz már nem ajánlás, hanem feltétel, méghozzá a lehető legnyomósabb indoklással.
A Nyugat politikáját egyre inkább egy bal- és jobboldalon egyszerre erősödő, rendszerellenes gondolkodás formálja. A Financial Times elemzése szerint a tartós stagnálás és a beszűkült társadalmi mobilitás elhitette a választókkal, hogy minden nyereség mások vesztesége. Ha a növekedés és a lakhatás válsága nem oldódik meg, a zéró összegű politika évtizedekre meghatározhatja a nyugati demokráciák jövőjét.
India közvetlenül a háború kitörése után kezdett hatalmas mennyiségű orosz olajat importálni. Aztán még többet és még többet.
Maduro elfogása látványos geopolitikai esemény volt, ám az olajpiacok reakciója visszafogott maradt. A Brent ára ugyan 60 dollár körüli szintre mérséklődött, de ez inkább a várakozásoknak, semmint a tényleges fejleményeknek köszönhető, hiszen 2-3 éven belül érdemi venezuelai olajkitermelés-növekedés aligha várható.
A nyugati narratíva szerint Európa mindig a békét kereste, Oroszország pedig az agressziót. A történeti példák azonban mást mutatnak: a béke esélye mindig akkor omlott össze, amikor Európa megtagadta, hogy az orosz biztonsági érdekeket legitim kérdésként kezelje.
Az olasz ügyészség kezdeményezésére nemrég több embert is letartóztattak, akiket azzal vádolnak, hogy palesztinokat segítő jótékonysági szervezetek nevében gyűjtöttek pénzt a Hamász terrorszervezet finanszírozására. Az eset rávilágít az igazságügyi együttműködés és az átlátható tranzakciók fontosságára.
A BYD tavaly 4,6 millió járművet értékesített világszerte, teljesítve – igaz, menet közben lefelé módosított – éves célját, megelőzve a Teslát a globális elektromosautó-piacon. A szám önmagában történelmi, a mögötte húzódó trendek viszont már egy sokkal feszültebb, túlfűtött és politikailag is terhelt autóipari korszak kezdetét jelzik.
Ősszel látványosan felpörgött a kínai–orosz aranykereskedelem. A rekordösszegű tranzakciók mögött egy mélyebb geopolitikai és monetáris fordulat rajzolódik ki: az államok egyre nyíltabban készülnek egy bizonytalanabb, konfliktusosabb pénzügyi világrendre. Az arany „aranykora” tehát az instabilitást vetíti előre.
Maduro bukása után Washington gyorsan gazdasági narratívát épített a venezuelai beavatkozás köré. Trump szerint az ország valóságos paradicsom lesz az amerikai olajvállalatok számára – az érintettek azonban hallgatnak, és semmi kedvük Venezuelába menni. Nagyon is érthető okokból.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
A venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado éveken át Washington támogatására épített, most azonban azzal szembesül, hogy az Egyesült Államok a stabilitás nevében inkább a régi hatalom embereivel tárgyalna, sőt: a jelek szerint egyáltalán nem is számol vele.
Egyre kevésbé kérnek az „amerikai világcsendőrségből” a fiatalok, ami mély generációs szakadékot jelez az Egyesült Államok globális szerepének megítélésében. Ez hosszú távon alapjaiban formálhatja át Washington kül- és biztonságpolitikáját.
