2026. március 8., vasárnap
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Horváth Dáviddal, a Peak Payment csapatának vezetőjével beszélgetett arról, milyen fizetéselfogadási lehetőségei vannak ma egy magyar vállalkozásnak, és mi változhat a piacon 2026-ban.
A közel-keleti háború közepette a Hormuzi-szoros lezárása a legsúlyosabb gazdasági kockázat. Az itt áthaladó energiahordozók 89,2 százaléka ázsiai országokba kerül, miközben a globális olajáramlás több mint 20 százaléka függ ettől az egyetlen vízi útvonaltól. A geopolitikai kockázat azonnal energiaellátási kockázattá válik.
Épp az Irán elleni katonai akció előtt készült felmérésből derült ki, hogy az amerikaiak többsége aktív szerepet akar az Egyesült Államoknak a világban, de ez nem feltétlenül jelenti az ország vezető pozícióját. A kutatás rekordméretű politikai szakadékot és meglepően gyenge gazdasági önbizalmat mutat.
Az EU újabb lépést tett az amerikai digitális platformokról való leválás felé, és a kockázatcsökkentés, amelyet korábban szinte kizárólag a kínai hardverek, chipek és nyersanyagok esetében használtak, mára új célpontot talált. Európa hasonlóképpen távolságtartó lett az amerikai szoftveres és internetes dominanciával szemben is.
A Polymarket és a Kalshi felületén milliókat tettek fel olyan fogadásokra, amelyek Iránhoz kötődő eseményekről szóltak (például az amerikai csapás időzítéséről és Ali Hámenei sorsáról). Több beszámoló szerint egyes gyanús számlákról épp az esemény előtt fogadtak nagy összegekkel, és nyertek is.
Képzeljük el, hogy éjfél után egy perccel felkerül egy elnöki rendelet a Fehér Ház honlapjára, és hajnalra már olajtankerek sora áll a Boszporusz bejáratánál. A kőolajellátás lelassul, egyes exportőrök bevételei zuhannak, másoké megugrik, néhány vállalat pedig az összeomlás szélére kerül. Edward Fishman a gazdasági háborúkat mutatja be a könyvében, azon belül azt, hogy miként képes Washington a fojtópontok felhasználásával egyetlen mozdulattal átírni a világgazdaság menetét.
A kedvező brazil időjárás és az amerikai védővámok eltörlése miatt jelentős árcsökkenés indult a világpiacon, így az arabica kávé jegyzése a korábbi csúcsokról visszaesett. Csakhogy a klímaváltozás okozta termőterület-csökkenés miatt ez várhatóan nem tart sokáig.
A KSH adatai szerint januárban éves és havi alapon is bővült a hazai ipar. A kormány célzott gazdaságfejlesztési programokkal védi a magyar vállalkozásokat.
Csak minden negyedik amerikai támogatja az Irán elleni katonai fellépést, illetve a többség szerint Donald Trump túl könnyen nyúl fegyveres megoldáshoz. A republikánusok ugyan még kitartanak az elnök mellett, az ő lelkesedésük is gyorsan apadhat, amennyiben nőnek az amerikai veszteségek és az üzemanyagárak.
A német autógyártók, amelyek évtizedekig a belső égésű korszak technológiai élvonalát jelentették, nehezen fordulnak rá az elektromos átállásra. A hagyományos modell eróziója gyors, az EV-piacon viszont egyelőre nem mindenhol állt össze a költségben és szoftverben is versenyképes termék.
A német vasút Európa-szerte hírhedt a pontatlanságáról, ám ez a probléma nemcsak őket hátráltatja, hanem a kontinens teljes vasúti hálózatának fejlesztését is. A hiányosságok mélyen gyökereznek, a reformokat pedig a vasút stratégiai szerepe is sürgeti.
A legfrissebb statisztikai adatok alapján a kiskereskedelem év elején stabil, enyhén növekvő tendenciát mutat, ami bizakodásra adhat okot az év egészére előretekintve.
A J.P. Morgan átfogó jelentése arra figyelmeztet, hogy a korlátozások nélküli pénzügyi globalizáció korszaka véget ért. Amíg a Nyugat saját nyitott tőkepiacai építik le a hazai ipart, kialakult egy új, rejtett árnyékbankrendszer.
Egy filléres iráni drón megsemmisítése több millió dolláros amerikai elfogókat igényel, az utánpótlás gyártása viszont akár egy évet is igénybe vehet. Ez az aszimmetria egyszerre jelent pénzügyi és stratégiai kockázatot Washingtonnak, a zéróösszegű játszma szabályai szerint ráadásul minden rakéta, amit a Közel-Keleten használnak, hiányozni fog más konfliktuszónákban – különösen Ukrajnában.
Majdnem húsz év kellett hozzá, de a bankok visszaszerezték az emberek bizalmát – sőt, tavaly a válság előtti szintet is túlszárnyalták a leginkább sújtott országokban. De vajon tartós fordulatról beszélhetünk, vagy csak a gazdasági fellendülés kozmetikázza a számokat?
Rakéták, feltorlódó tankerek és megugró biztosítási díjak – a Közel-Keleten kiéleződő amerikai–izraeli–iráni konfliktus már most 5–15 százalékos olajár-emelkedést áraz a piacokon. Bár az OPEC+ termelésnöveléssel próbálja hűteni a kedélyeket, egy tartós blokád könnyen 100 dollár fölé lökheti a Brentet.
A közel-keleti konfliktus első ránézésre ajándék Oroszországnak: az olaj és a gáz drágul, a költségvetési bevételek nőhetnek, az alternatív szállítók felértékelődnek. Viszont Moszkvában is egyre többen azt mérlegelik, hogy hol van az a pont, amikor a háborús kockázati prémium már globális sokká válik, amely Oroszországnak is kárt okoz.
Irán történelmi fordulóponthoz érkezett. Ali Hámenei halála után a háború árnyékában dől el, hogy a mérséklődés vagy a radikalizálódás felé fordul-e a teheráni rezsim. A háttérben már zajlik a hatalmi játszma, miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyeli, ki kerül Irán élére.
Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő.
Amikor Mette Frederiksen előre hozta a választásokat, azzal nem csupán a belpolitikát akarta felrázni, hanem üzenni is akart Washingtonnak. A grönlandi válság és az amerikai elnök fenyegetései váratlanul megerősítették a dán kormányfőt, miközben a Trump-barát erők meggyengültek.
Szlovákia 2025–26-ban látványos konszolidációs üzemmódba kapcsolt. Adóemelések, új járulék- és adószabályok, valamint kiadási fékek kombinációjával próbálja lejjebb vinni a magas költségvetési hiányt. Kellenek is a rövid távon gyorsan mozgósítható bevételek, mert a kiadási oldalon nehéz hozzányúlni a nagy rendszerekhez.
A téli időszakban felerősödő orosz légicsapások célja Ukrajna fekete-tengeri exportkapuja, az odesszai kikötői klaszter (Odessza–Csornomorszk–Pivdennij) volt. Ez az ország exportbevételeire is jelentős hatással van.
A közel-keleti válság hamarosan beárazza magát az európai rezsibe. Katar LNG-leállása és a Hormuzi-szoros hajózhatatlansága máris gránátot dobott az európai energiatőzsdére: a gáz ára 50 százalékkal ugrott egyetlen nap alatt. Egy tartós konfliktus maga alá temetheti a maradék európai versenyképességet is.
Ki dönt arról, mire használható egy mesterséges intelligencia? A fejlesztő magánvállalat, amely etikai kockázatot lát, vagy az állam, amely a nemzetbiztonságra hivatkozik? Az Anthropic és a Trump-kormányzat összecsapása döbbenetes választ adott: Washington saját, eddig agyonsztárolt beszállítóját minősítette hivatalosan kockázati tényezőnek.
Pörgősebb lett a január a szálláshelyeken és a kasszáknál is: a SZÉP-kártyás fizetések összege egy év alatt 18 százalékkal közel 37 milliárd forintra ugrott. A bővülő felhasználás most egyszerre tolja a belföldi turizmust és az április végéig engedélyezett hidegélelmiszer-vásárlással a háztartások napi mozgásterét is.
Izlandon már az idén népszavazást tarthatnak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, pedig több mint tíz évvel ezelőtt visszalépett attól, hogy az integráció tagja legyen. Ám úgy tűnik, Trump vámpolitikája, illetve grönlandi fenyegetőzései az EU-csatlakozás irányába sodorják a szigetországot.
Friedrich Merz pekingi útja egyszerre volt külpolitikai gesztus és az iparpolitikai károk felmérése. Mivel Berlin gazdasági modellje több irányból is nyomás alá került, a látogatás elsősorban a mozgástér felméréséről szólt, azaz arról, hogy mit lehet még megmenteni a német ipar versenyképességéből, és milyen árat kér ezért Peking.
A víz túl azon, hogy természeti erőforrás, a 21. század egyik legfontosabb hatalmi eszköze. A klímaváltozás és a növekvő kereslet nyomán egyre több állam fedezi fel, hogy a vízbiztonság nem környezetvédelmi, hanem geopolitikai kérdés, ami konfliktusokat robbanthat ki, kormányokat destabilizálhat, vagy épp új szövetségeket kovácsolhat.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai új szintre emelték az iráni konfliktust: a rezsim vezetőinek likvidálása után Teherán lezárta a Hormuzi-szorost és támadásokat indított amerikai bázisok ellen. Az várható volt, hogy a válság eszkalálódik, azt azonban kevésbé láttuk, hogy Washington elmegy-e egészen a rezsimváltásig, és hogy a világ meddig bírja a kialakulóban lévő energiapiaci sokkot.
Vannak vírusok, amelyek milliókat fertőznek meg, mégis viszonylag kevés áldozatot szednek, és vannak olyanok is, amelyek ritkán csapnak le, de ha igen, az esetek jelentős részében végzetesek. Egy friss rangsor a halálozási arány alapján állította sorba a tíz legveszélyesebbet.
Az iráni konfliktus miatt a Hormuzi-szoros biztonsága ismét a globális figyelem középpontjába került. A világ olajszállítmányainak közel ötöde ezen az útvonalon halad át, és a lezárása katasztrofális hatásokkal járhat. Magyarország az ukránok olajszabotázsa miatt különösen érzékenyen reagálna egy ilyen jellegű, a piacot tönkreverő geopolitikai fordulatra.
Az MI ma már a digitálistermék-fejlesztés alapja. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Muck Ferenccel, az ff.next társalapítójával és dizájnvezetőjével beszélgetett arról, miért lett a design system mára alapvetés, és hogyan gyorsítja fel mindezt a generatív MI. A design system ma már infrastruktúra, az MI-vel együtt pedig olyan tempót és munkamódszert hoz, ami átírja a fejlesztés ritmusát.
Egyre több indiai munkás pótolja az orosz háborús gazdaság munkaerőhiányát, Ukrajna pedig az újjáépítéskor számolhat komoly munkaerő-kereslettel. Veszélyt jelent továbbá, hogy a civil munkára toborzott embereket katonai szolgálatra kényszeríthetik. Oroszországban a háború elhúzódása egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot. A mozgósítás, a védelmi ipar felfutása, a demográfiai kihívások és a kivándorlás olyan munkaerőhiányt termel, amelyet részben külföldi munkavállalókkal próbál kezelni. A munkaerő-utánpótlás igénye már kormányzati szintű cél, mivel a hivatalos előrejelzések szerint a gazdaságnak 2026–2032 között mintegy 12,2 millió fővel kell […]
Háromnapos hétvége, elégedettebb dolgozók, kevesebb stressz – első hallásra nehéz ellenállni a négynapos munkahét ígéretének. Csakhogy amíg egyre több cég próbálja ki sikerrel, addig mások épp azt tapasztalják, hogy egyes ágazatokban a rövidebb hét működési kockázatot jelent.
A Bretton Woods-i rendszer felbomlása után a dollár továbbra is a világgazdaság koronázatlan királya maradt. Paul Blustein King Dollar című könyve szerint az amerikai valuta helyzete a globális kereskedelemben épp olyan, mint az angol nyelvé a nemzetközi kommunikációban: azért használják, mert mindenki más is ezt teszi a zökkenőmentes üzlet érdekében. De vajon meddig tarthat ez a kényelmi hegemónia, és van-e olyan „hűbéres”, amely képes lehet a trónfosztásra?
Már a japán ipari szereplők sem tartják annyira jó ötletnek, hogy miniszterelnökük militáns retorikát alkalmaz Kínával szemben. Peking a legkeményebb puha fegyveréhez nyúlt, és Japán legsebezhetőbb pontját vette célba az exporttilalmakkal.
Amíg az európai zöldipari gyártókat az ázsiai árnyomás terheli, csütörtökön a Planet Budapest konferencián bejelentették, hogy magyar kutatók 15 évnyi munkával olyan technológiát tettek gyártáséretté, amely alapjaiban írhatja át az elektromobilitás és az energiatárolás nem túl távoli jövőjét.
Továbbra is az európai élmezőnybe tartozik a magyar foglalkoztatottság a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint. A kormány új támogatási programokkal, valamint adócsökkentésekkel küzd azért, hogy a minimálbér elérje az ezer eurót, az átlagbér pedig az egymillió forintot.
Az EU az idei évtől tovább szigorítja a kínai szereplők részvételét a Horizon Europe programokban. Egyes esetekben a Kínához köthető szervezetek részvételét korlátozzák vagy akár ki is zárják, a konzorciumoknak pedig a partnerek tulajdonosi-irányítási hátterét is igazolniuk kell.
Európa egzisztenciális fenyegetést, Washington pedig regionális konfliktust lát az ukrajnai háborúban, amely nem indokol globális elköteleződést. Egy katonai szövetség azonban nem élheti túl, ha a tagjai nem értenek egyet abban, mi a háború, mi a béke és mi ellen kell egymást megvédeniük.
Emelkedő pályán maradt a hazai turizmus: tavaly csúcsot döntött a vendég- és vendégéjszakaszám, januárban pedig tovább bővült a forgalom és a bevétel. A trendet a belföldi és a külföldi kereslet egyaránt húzza, a kedvezményes hitelek és vendéglátóipari intézkedések által pedig gyorsulnak a kapacitás- és minőségfejlesztések.
Az amerikai Nano Nuclear Energy és az Egyesült Arab Emírségek friss megállapodása révén szintet lépett a hordozható nukleáris energia. A konténerbe zárt mikro-atomreaktorok a hálózatfüggetlen ipari létesítmények és az adatközpontok számára is áttörést hozhatnak.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése megsemmisítette Trump „nemzetbiztonsági” vámjait, a Fehér Ház azonban egységes, 10 százalékos globális tarifával válaszolt, ráadásul dolgozik a 15 százalékos emelésen is. Az új szabály csak látszólag lenne egyszerű, valójában újraírhatja a versenyfeltételeket: akik eddig a legrosszabb helyzetben voltak, azok kapják vele a legnagyobb könnyítést – és fordítva.
A prediction marketek – a választási, a makrogazdasági és a geopolitikai kimenetekre fogadó platformok – a nyilvánosság szemében egyre inkább „objektív” mutatókká válnak – írja egy elemzés.
Az „öt éven belüli orosz támadás” narratívája áthatja az európai közbeszédet. A rettegtetés szinte kampányszerű a háborúpárti országokban, a józanabb hangok azonban másról beszélnek. A Kreml számára egy NATO-val vívott háború már valóban a teljes összeomlással lenne egyenlő, Európának azonban a háborús uszítás helyett ideje lenne bevonni Moszkvát a biztonságról szóló párbeszédbe.
Az amerikai vámok a Legfelsőbb Bíróság döntése után néhány órával máris új jogi köntösbe öltöztek. A piacok egy pillanatra fellélegeztek az extrém vámok eltörlését követően, ám a Fehér Ház egy előre megírt forgatókönyv alapján azonnal reagált.
Új matematikai eljárás teszi pontosabban mérhetővé a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokat és a gazdasági károk mértékét. A Grazi Egyetem kutatása szerint a hőség okozta összetett veszély mértéke Európában az elmúlt évtizedekben a tízszeresére emelkedett.
Az Újdelhiben megrendezett idei AI Impact Summit egyik üzenete, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átrendezheti a foglalkoztatási modelleket, különösen azokban az országokban, ahol a demográfiai szerkezet miatt az új munkavállalók tömegesen lépnek be a piacra.
A békekötés szándéka elé már nem Moszkva vagy Washington, hanem Kijev és elsősorban Európa gördít akadályokat. Utóbbi saját biztonsági stratégia hiányában a háború folytatását választotta új identitásának alapjául. A béke így fájdalmas lesz, de még mindig racionálisabb, mint a háború folytatása. Itt a vége, az utolsó év.
Februárban 3 milliárd forintos kerettel indult el a Szolgáltatóipar-fejlesztési Program a vidéki kkv-k számára. A támogatás 10-50 millió forint lehet telephelyvásárlásra és -fejlesztésre, legfeljebb 50 százalékos intenzitással.
Az amerikai államkötvényhozamok közelmúltbeli beesése mögött az áll, hogy a befektetők elkezdték beárazni a mesterségesintelligencia-vezérelte termelékenységi fellendülés lehetőségét. Úgy tűnhet, hogy a szoftverek és az algoritmusok elvégzik az emberek helyett a munka nehezét, leszorítva ezzel az árakat és a kamatokat. Ha azonban a makrogazdasági adatokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a valóságban ez a folyamat sokkal tőkeigényesebb és lassabb, mint ahogy azt a kötvénypiaci ábrándok feltételezik.
Vajon előre menekül Emmanuel Macron? A francia elnök látványos tempóban nevezi ki az embereit a hadsereg, a jegybank és a diplomáciai szolgálatok élére, miközben a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal vezető Nemzeti Tömörülés 2027-ben akár át is veheti a hatalmat.
Christine Lagarde szerint az Európai Uniónak szűkebb tagállami csoportosulásokkal kellene megvalósítania a régóta halogatott gazdasági reformokat. Az Európai Központi Bank elnöke a The Wall Street Journalnak úgy nyilatkozott: a versenyképesség növeléséhez nem szabad a teljes uniós konszenzusra várni.
Az orosz gazdaság nem a legegészségesebb, de nem is tragikus: éppen háborúra optimalizált. A hadiipari megrendelések rekordmagasságban vannak, a költségvetés közel 40 százaléka biztonsági és védelmi célokra megy. A növekedés ugyan lelassult, a civil szektor vérzik, a háborús gépezet azonban működik, sőt a jelenlegi helyzetet fenntartva még hosszú évekig hatékonyan működhet.
Az amerikai társadalom csendben, de gyökeresen átalakul: az LMBTQ+-közösséghez tartozók aránya 2012-höz viszonyítva több mint a duplájára nőtt. A valódi fordulat azonban a fiataloknál látszik: a 30 év alattiak közel negyede nem tartja magát heteroszexuálisnak.
Míg a nyugati világ egyre inkább a protekcionizmus falai mögé húzódik, a Kelet új utakat keres a globális uralom felé. Hszi Csin-ping legutóbbi bejelentése egy olyan geostratégiai manőver, amely évtizedekre meghatározhatja a 21. század technológiai forradalmának nyersanyagellátását.
Amikor egy kínai agytröszt „köszönetet” mond egy amerikai elnöknek, az nem bók, inkább diagnózis.
Kritikus fojtóponttá vált a Visa és a Mastercard dominanciája a kártyás fizetési rendszerek területén. Európa a digitális euró bevezetésével próbál válaszolni, de lehet, hogy már túl későn.
A nyugati mindennapok romló működőképessége (szolgáltatásminőség, ügyfélszolgálat, ellátási zavarok, a lakhatás belépési küszöbe) jelez egy mélyebb jelenséget. A komplex, kiszervezett rendszerek világában a felelősség kérdése megfoghatatlanná válik, a rövid távú ösztönzők gyengítik a minőséget, a politika pedig egyre nehezebben tudja hitelesen kezében tartani a folyamatokat.
Az Európában zajló kereskedelmi vita a Kínában gyártott elektromos autókról két irányt követ. Brüsszelben vagy vámokkal fegyegetőznek, vagy nyitva hagyják a piacot. Egy friss döntés azonban azt jelzi, hogy van köztes út is.
Az MI-verseny fordulópontja, hogy 2024-ben a kínai nagy nyelvi modellek részesedése még minimális volt, 2025-re ez közel 30 százalék lett. Sőt, nemcsak felzárkóztak az amerikai élmezőnyhöz, de árban is nyomást helyeztek a piacra. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a PeakX vezetőjével beszélgetett arról, mit jelent ez a fordulat Európa és a vállalatok számára.
Litvánia négy évvel ezelőtt engedélyezte Tajvannak, hogy önálló képviseleti irodát nyisson fővárosában. Kína dühe nem ismert határt, de csak néma csendben állt bosszút. A megtorlás annyira jól sikerült, hogy a litvánok is csak akkor vették észre, amikor már késő volt.
Az internetes térben egy jelentős, globális szintű anomália miatt a weboldalak forgalmi adatai komoly torzulást mutatnak. A jelenség lényege, hogy váratlanul hatalmas mennyiségű, automatizált látogatás árasztotta el a világhálót, amelynek az elsődleges forrása a kínai Lancsou városa, a másodlagos elosztó központja pedig Szingapúr.
A Nemzetközi Energiaügynökség energetikai innovációs jelentése szerint a klímacélokat az ellátásbiztonság váltotta fel, ami a kiszámíthatatlan zöldenergiát háttérbe szorítva Kínát és a technológiai váltást fontosabbá tette.
Dan Wang Breakneck című könyve keményen bírálja Kínát, de azért közben az Egyesült Államoknak is odaszúr. Kifejti továbbá, hogy szerinte, miért tud az egyik rendszer villámgyorsan építeni, a másik pedig miért akad el a pereken, eljárásokon és vétókon. Infrastruktúra, technológia, társadalmi fegyelem és nagyhatalmi verseny egy olvasmányos, egyben gondolatébresztő keretben – egy olyan könyv, ami Kínáról szól, de a Nyugat működése elé is görbe tükröt tart.
Kedvező képet festett év végén a hazai bérszint: a közel 790 ezer forintos bruttó átlagbér mutatja, hogy a keresetek növekedési üteme stabil maradt. Mi több, az alacsonyabb inflációs környezetnek és a célzott kormányzati lépéseknek köszönhetően a fizetések vásárlóereje, azaz reálértéke is emelkedett a KSH friss adatai szerint.
Az EU SAFE (Biztonsági Akció Európáért) eszköze legfeljebb 150 milliárd eurós kedvező árazású, hosszú futamidejű hitelkeretet nyújt a védelmi képesség fejlesztésére és közös beszerzésekre. Brüsszel most hirtelen rájött, hogy a védelmi ipar felfuttatása pénz, idő és gyártókapacitás kérdése, és ezek közül legkönnyebb a pénzt a bejelenteni.
A hazai lakásépítési piac tavaly egy sajátos, kettős dinamika mentén mozgott: amíg a korábbi beruházási kedv gyengébben alakult, addig az új kormányzati támogatások hatására az építési hajlandóság 2025 végén számottevő növekedésnek indult.
Kína egyszerre küzd a robottúltermelés és a demográfiai hanyatlás problémájával. A humanoid robotika látványos felfutása rövid távon talán klasszikus ipari buboréknak tűnik, a jövőre nézve azonban a demográfiai hanyatlás elleni védekezés eszköze lehet.
Az USA a nukleáris ipar és a védelempolitika új összefonódása felé tett lépést, ugyanis megkezdődött a Ward 250 típusú mikroreaktor tesztelése. A fejlesztés Trump elnök energiastratégiájának megvalósulása, amelynek a hullámai közvetetten Magyarországot is érinthetik.
Miközben a tokiói tőzsde a politikai stabilitást és a beígért pénzesőt ünnepli, az első repedések már meg is jelentek a japán reálgazdaságon. A Takaicsi Szanae vezette kormányzat kétharmados felhatalmazással a háta mögött készül lebontani a háború utáni pacifista gazdaságmodellt.
Az uniós polgárok 68 százaléka már nem érzi biztonságban az országát, és a válaszadók fele az EU-tól várja a védelem megerősítését. Miközben Nyugat-Európában rekordszintű a fenyegetettségérzet és a védelmi kiadások növelésének támogatása, Magyarország kilóg a sorból: itthon alacsonyabb az aggodalom, ugyanakkor élesen megosztott a közvélemény.
Varsó számára csábító az EU6: nagyobb rálátás és befolyás az uniós napirendre, erősebb alkupozíció a nagy dossziékban. A belépés ára viszont a régiós koordináció gyengülése lehet, ami közvetve Berlin és Párizs napirendjét erősítheti Közép-Európában.
Újabb mérföldkő a globális autópiac felrobbantásában: a kínai gyártó az amerikai vállalatot megelőzve immár a hatodik legnagyobb az eladási listán.
Egy mesterséges intelligenciára épülő modellszámítás szerint a jelenlegi kibocsátási trendek mellett a század végére 1,16 milliárd embert érinthet súlyos élelmezésbiztonsági válság. A krízis súlypontja Afrika lesz, ami növeli a migrációs kockázatot.
Az elmúlt években a „jó állás” képe sok országban a diplomás, fehérgalléros pályához kötődött. Most két, egymástól távoli munkaerőpiacon látszik ugyanaz a fordulat: a fizikai szakmák ára gyorsabban emelkedik, a belépő szintű fehérgalléros pozíciók pedig szűkülnek.
A Bloomberg szerint tavaly a lengyel vállalatok rekordszámú, 22 nyugat-európai felvásárlást jelentettek be, ezek közül kilencet Németországban, és főleg autóipari beszállítói, IT-, valamint élelmiszeripari területeket érintettek. Varsó eddig inkább beruházásokat vonzott, ma azonban már tőkét is exportál, amivel egyre több tulajdonosi pozíciót épít Nyugaton.
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Bizottság 2028–2034-es pénzügyi terve merész, de kockázatos: a rekordösszegű „Global Europe” alap és a kibővített uniós polgári védelmi mechanizmus mögött hiányoznak a szilárd számítások, ráadásul az Ukrajnának szánt százmilliárdos hitelek az EU közös adósságát és pénzügyi felelősségét növelnék.
Az ukrán elnök hajlandó engedni a nyomásnak, kiírná a választásokat, de olyan feltételt támasztott, ami miatt a szavazás biztosan nem jön létre. Más kérdés, hogy most szinte borítékolhatóan nyerne, mivel potenciális kihívóinak nem a legjobbak az esélyei. Kivéve egyet.
Az orosz jegybank hősies küzdelmet vív az inflációval, azonban másra is oda kell figyelnie: ha nem tartja életben a nagyobb vállalatokat, az fokozhatja a gazdaságra nehezedő nyomást. A jelenlegi pénzpiaci tendenciák egy elhúzódó válság szeleit éreztetik.
Az amerikai védelmi stratégia egyik fő építője, Elbridge Colby Brüsszelben meglepően békülékeny hangot ütött meg, miközben egyértelművé tette: Washington továbbra is garantálja a NATO kollektív védelmét és a nukleáris ernyőt, de a jövőben nem kíván Európa mankója lenni. A „NATO 3.0” víziója szerint Amerika stratégiai fókusza Ázsiára tolódik, Európának pedig nagyobb pénzügyi és katonai felelősséget kell vállalnia.
Amíg a techóriások százmilliárdokat költenek el hardverre, a szoftverpiacon kitört a pánik. A befektetők ugyanis ráébredtek, hogy a mesterséges intelligencia nem egy varázspálca, amely minden cég árfolyamát automatikusan az égbe repíti, inkább egy olyan erő, amely épp most kezdi felfalni azokat, akik csakis a szoftveroldalba fektettek.
António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett a British Educational Technology Show-n szerzett tapasztalatokról, illetve hogy miért lehet sorsdöntő az oktatás jövője szempontjából az, ami most történik a mesterséges intelligencia körül.
Egy eddig teljesen biztos és szinte nulla kockázatú befektetési tendencia most megfordulni látszik: úgy tűnik, a jövő már nem a ChatGPT-é, hanem egy olyan MI-modell veszi át a helyét, amely közvetlenül a gépünkben van, és alapvetően azt is használja. Sok az előnye, de egyelőre kérdés, hogy lecseréli-e a ChatGPT-t, a Geminit és a hasonló távoli szoftveres MI-ket.
A megkönnyebbülés, amit az európai vezetők érezhettek Marco Rubio amerikai külügyminiszter müncheni beszéde után, hamar el fog múlni. A nyugtató szavakba csomagolt tartalom ugyanis változatlanul aggasztó, ráadásul annál, amit mondott, lényegesebb jelzés volt az, amit nem.
Bár megállapodás született arról, hogy India felhagy az orosz kőolaj vásárlásával, a védelmi ipar területén biztosan nem várható szakítás, mivel az orosz haditechnika elengedhetetlen az indiai hadseregben, sőt a nemrég aláírt megállapodások alapján a jövőben is az lesz.
A világon sehol sem tartják akkora problémának a bevándorlást, mint az Egyesült Királyságban – annak ellenére, hogy az illegális migráció csökken, sőt a britek többsége továbbra is elfogadónak vallja magát. Mi áll e látszólagos ellentmondás mögött? A válasz a politikai narratívában, a generációs szakadékban és a Reform UK meglepő népszerűségében keresendő – amely már most átírja a brit belpolitika erőviszonyait.
A villamosenergia-fogyasztás világszerte legalább két és félszer gyorsabban bővül a teljes energiaigényen belül, mint azt korábban becsülték, ami alapjaiban írja felül a globális energiastratégiákat.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Krocsek Attilával, a BlockBen vezérigazgatójával beszélgetett arról, hogyan forgatja fel gyökeresen az európai kriptopiacot az új MiCA-szabályozás, és hogy itthon milyen hatása van az SZTFH-rendeletnek. Szó esett piaci kivonulásokról és túlélési stratégiákról, a BlockBen mögött álló nyolcévnyi munkáról, valamint arról is, miért lehet a szabályozás most először nem fék, hanem versenyelőny a felkészült kriptoszolgáltatók számára.
A várak a bizonytalan időkben születnek – legalábbis a középkort idéző mondás szerint. Az EU vezetői most valóban egy várban keresték a versenyképesség receptjét, ezért a helyszín sajátos keretet kölcsönzött a tanácskozásnak. Mintha a megoldások keresésével együtt a távolságot is igyekeznének megszüntetni a politikai valóság és a hétköznapi tapasztalat között.
Az energiarendszer-szintű ellenálló képesség ma már nem csupán mérnöki vagy technikai kérdés, hanem az állami szuverenitást meghatározó elsődleges biztonságpolitikai szempont, amelynek fontosságát az ukrajnai háború emelte globális szintre.
A német tőke ismét áramlik Kínába, annak ellenére, hogy Európa és Peking viszonya egyre hűvösebb. Ami kívülről növekedési beruházásnak tűnik, az sok vállalatvezetés számára inkább egyfajta biztosíték, amivel a következő kereskedelmi konfliktus előtt a termelés egy részét igyekeznek hazavinni, biztonságos körülmények közé.
Orosz hadászati műholdak valószínűleg „belehallgattak” egyes európai műholdak adatcsatornáiba, amivel lehetőségük nyílt hozzájutni fontos infrastrukturális adatokhoz. Az ilyen és ehhez hasonló incidensek biztonsági fenyegetést jelentenek az európai kommunikációs infrastruktúrára, sőt akár egy ország is megbénítható hasonló manőverrel.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
Repedezik a német jóléti állam mítosza és vele együtt a politikai status quo. A lakosság kétharmada úgy véli, hogy a szociális rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a CDU/CSU és az SPD pedig arról vitázik, hogy melyiküknek kellene megfizetnie a stagnáló gazdaság árát. A háttérben az AfD erősödése pedig azt jelzi, hogy a jóléti konszenzus megingott. A reform borítékolható, a kérdés csupán az, hogy ki éli túl politikailag.
Decemberben nagyon jól teljesített a hazai építőipar: a termelés 6,7 százalékkal volt nagyobb a novemberinél. Az ágazatot az út- és vasútépítés hajtotta, de a szerződésállomány növekedésén a kormányzati ösztönzők miatt várható lakásépítési boom is tükröződik.
A NATO jövőjéről szóló viták az ukrajnai háború, az amerikai belpolitikai fordulatok és az európai védelmikapacitás-építés közepette új lendületet kaptak. Egyre több jel utal arra, hogy a szövetség kohéziója egy hosszabb történeti folyamat eredményeként gyengült, a mostani feszültségek pedig ennek tünetei.
Szingapúrban a közelmúltban megindult a papír alapanyagát is adó cellulózból készülő akkumulátorok tömeggyártása. A lítiummentes, sőt könnyen komposztálható cellák biztonságos és olcsó alternatívát kínálnak, ám egyelőre csak a kisebb elektronikai eszközökben.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Repedezik Donald Trump legbiztosabbnak hitt bázisa: bár a fehér evangélikusok többsége továbbra is mögötte áll, egy friss mérés alapján még a leghűségesebb hívek körében is csökken a feltétlen bizalom. A támogatása még megvan, de lassan szétforgácsolódik, ami a novemberi félidős választások előtt komoly figyelmeztetés lehet számára.
Egy 70 ország adatait vizsgáló tanulmány szerint az ezredforduló óta megszűnt a fizikai távolság védelmező szerepe, így a helyi kereskedelmi kapcsolatok már nem nyújtanak védelmet a válságok ellen. A pénzügyi rendszerek teljes szinkronizációja miatt a gazdasági sokkok ma már azonnali dominóhatásként jelentkeznek.
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
Egy friss tanulmány szerint hiába áramlott 30 milliárd dollárnyi működő tőke Indonéziába, az ország a pénzügyi kontroll hiányosságai miatt kénytelen volt stratégiát váltani. A nehézkes nyugati hitelcsomag helyett Jakarta ma már állami-magán vegyesvállalati modellel védekezik a „zöldgyarmatosítás” ellen.
Európa egyre gyorsabb ütemben veszti el a hatalmát – állítja Emmanuel Macron, aki az informális EU-csúcs előtt már „grönlandi pillanatról” és szükségállapotról beszél. A francia elnök négy pontba sűrített reformlistája az EU gazdasági szuverenitásától a közös adósságig terjed – kiegészítve az Egyesült Államokkal szembeni konfrontáció felvállalásával.
Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.
Az orosz közéleti és stratégiai gondolkodásban az elmúlt időszakban ismét előtérbe került az eurázsianizmus és a hozzá kapcsolódó szkíta örökség gondolata. Ez a múltidézés azonban inkább tűnik intellektuális pótcselekvésnek és legitimációs kényszernek, mint működőképes geopolitikai programnak.
Moszkva nem egészen tudja értelmezni Washington gazdasági összeborulásos ajánlatait, hiszen utóbbi a szankciókat és a saját dominanciáját erősíti, ami kizárja a szoros partnerségi viszonyt. Az oroszok szerint változatlanul a BRICS és a hagyományos nyugati kapcsolatok lecserélése a jövő.
A Trump-féle Béketanácsra valójában sem a „semmiség az egész”, sem a „most omlik össze a világrend” narratíva nem húzható rá. Nagyon is logikus alapokra van építve, a közvélekedéssel ellentétben pedig nem az ENSZ BT-t akarja megbuktatni. Valami egészen mást.
J. D. Vance alelnök ellentmondásos megszólalásai már most megmutatják, milyen belharcok formálhatják a Trump utáni Amerikát – és miért lenne hiba 2028-ig várni az új washingtoni kapcsolatok építésével.
Az Egyesült Államok figyelme Kanada olajban leggazdagabb tartományára irányult, Alberta függetlenségi mozgalma mögött pedig egyre erősebben kirajzolódik a nagyhatalmi befolyási övezetek visszatérésének logikája.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
Az Európai Unió közlekedési biztosa szerint a kínai tulajdonú európai kikötők nem jelentenek biztonsági kockázatot és az Északi-sarkvidék sem számít feszültséggócnak. Jöhet a pánik.
A mesterségesintelligencia-ügynökök, azaz az agentic AI önálló működést és intelligens feladat-végrehajtást ígérnek. Sok vállalat számára azonban továbbra is kihívás, hogy a pilot megoldásokat valódi üzleti eredményekké alakítsa.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintechszektor jelenleg egyik legizgalmasabb témáját vesézték ki alaposabban, a predikciós piacokat.
A Reuters szerint a piacok egyre inkább kockázati felárat kérnek a dollárért. A deviza több alkalommal gyengült még a kamatelőnye mellett is, miközben az euró 1,20 fölé emelkedett. A háttérben a washingtoni kiszámíthatatlanság és a Fed-függetlenség körüli aggodalmak állnak.
Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amerika előtt. A részletek egyelőre ködösek, a legérzékenyebb pont pedig az agrárium kérdése. Ha az „energia a vámért” elv beválik, a BRICS és az olajpiac is átárazódhat.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető ezúttal Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával ült le, hogy végigvegye, melyek azok a főbb trendek, amelyek meghatározhatják a fintechszektor 2026-os évét.
Az EU egy olyan doktrínát épít, amelyben a kiberbiztonság egyszerre biztonságpolitika, iparpolitika és ellátásilánc-politika, ahol kifejezetten a kínai cégek kerülhetnek hátrányba a kritikus infrastuktúrák közbeszerzésein.
A szabályalapú világrend eróziója után négy pálya mutatkozik: befolyási övezetek, nagyhatalmi „koncert”, birodalmi visszatérés és „szuverén szindikátusok”. A közös nevező a hatalom és a működtetőképesség felértékelődése – nem Európának.
Noah Smith úgy látja, a világrend egy „globális pénzügyi anarchia” felé tart: a dollárt továbbra is használják a tranzakciók során, de tartalék- és menedékszerepe erodálódik. A szereplők az aranyba menekülnek, hiteles utódvaluta pedig nincs.
A milliárdosok száma önmagában keveset mond, az azonban, hogy hol élnek, már több mindent elárul. Az új statisztika szerint a leggazdagabb elit még mindig az Egyesült Államokban terem, ám a térképre meglepő területek is felkerültek.
A téli támadások és az energiahálózat elleni csapások sem törték meg az ellenállást, de a többség már arra készül, hogy a háború még évekig eltarthat. Egy friss felmérés szerint a kompromisszum iránti hajlandóság nem nőtt – az ukrán társadalom inkább hosszú távra rendezkedik be.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt 2024 azonos hónapjához képest, míg az egész évre vonatkozóan 2,9 százalékos növekedést mutatott a szektor.
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
A balboai és a cristóbali kikötő elvesztése lett Peking latin-amerikai terjeszkedési stratégiájának egyik legnagyobb kudarca. Nem mellesleg 23 milliárd dollárba került a fájdalmas lecke: Amerika az Egyesült Államoké.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
A friss KSH-adatok szerint tavaly decemberben 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ami azt mutatja, hogy beértek a kormányzat belső fogyasztást ösztönző intézkedései.
A megállapodás azt üzeni, hogy az indo–csendes-óceáni status quo véget ért. A kínai nyomás, az amerikai bizonytalanság és a mindennapivá váló tengeri incidensek most először kényszerítettek ki nyílt stratégiai választ egy olyan térségben, ahol a semlegesség sokáig erény volt.
Több mint fél évszázada nem volt ilyen kevés migráns az amerikai–mexikói határon, mint 2025-ben, ami mögött a Biden-kormányzat szigorításai és a Donald Trump visszatérése utáni kemény fellépés áll – a havi adatok pedig a járvány idején látott visszaesést is alulmúlják.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0 programra, amellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén.
Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Lejárt a START-egyezmény, ám azt sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem hosszabbította meg, vagyis a két atomhatalom nukleáris arzenáljának a bővítését már semmilyen jogilag kötelező erejű megállapodás nem korlátozza. Más sem hiányzott még a minden eresztékében recsegő világrendnek.
Február 3-tól újra elérhető a hazai mikro- és kisvállalkozások számára a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program második üteme a Demján Sándor Program keretében. A kkv-k 400 ezer és 2 millió forint közötti, 100 százalékos támogatású, önerő nélküli voucherrel fejleszthetik a webes jelenlétüket, a közösségimédia-oldalukat, illetve újdonságként MI-alapú online szolgáltatások bevezetésére is forrást kaphatnak.
A Világbank friss jelentésében négy kelet-ázsiai országra koncentrál, amelyek egyszerre a világ legnagyobb szénkibocsátói és a zöldnövekedés legnagyobb ígéretei, mivel a dekarbonizáció ott olcsón és gyorsan elérhető lehet.
A háború lassan belép az ötödik évébe, a világ pedig a II. világháború óta nem látott emberáldozatok árán próbálja kikényszeríteni a békét – elemzés a fagyos patthelyzetről és a készülő „nagy alkuról”.
A bevándorlásellenes Chega jelöltje áttörte a politikai tabut, és először jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Bár a favorit továbbra is a szocialista jelölt, a választás már most jelzi, hogy a portugál politika felszíne alatt mély átrendeződés zajlik.
Ahogy a BRICS nő, úgy tűnik el belőle a közös nevező. A Trump által újragondolt kül- és gazdaságpolitika korszaka ideális terep lenne a tömb felemelkedéséhez, ám a tagok inkább egymással vitatkoznak, mint Washingtonnal. A BRICS-nél 2025-ben minden feltétel adott volt a kitöréshez – csakhogy megérkezett a Fehér Ház új lakója, aki mindent összezavart.
A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.
A Lukoil nemzetközi hálózatának amerikai átvétele az orosz szénhidrogén-diplomácia végét jelzi. Míg a Mol a Balkánon erősít, addig Kelet-Európa finomítói amerikai pénzügyi befektetők kezében csoportosulnak.
Egyre kevésbé katonai, sokkal inkább politikai kérdés a NATO válsága, hiszen az európai országok hite megrendült az USA automatikus védelmi garanciáiban. Washington 2027-re gyorsabb teherátadást sürget, azonban az európai képességpótlás években mérhető.
Berlinben mintha elfelejtették volna, miért is nincs atombombájuk. A stratégiai önbizalom túladagolása, az amerikai védelmi garanciák körüli hisztéria és az európai nagyhatalmi ábrándok együttesen a lehető legrosszabb irányba viszik a német politikai és katonai elitet.
Az USA szeretné, ha Európa a saját lábára állna a katonai kvalitások terén. Bár az öreg kontinens már megtette az első lépéseket, még mindig távol áll attól, hogy egyedül megfelelő elrettentő képességet mutasson fel, melynek elérése busás összeget emészthet fel.
Az EU és India január 27-én Újdelhiben lezárta a kettejük között 19 éve húzódó szabadkereskedelmi tárgyalásokat, aminek köszönhetően bővülhet a 180 milliárd eurós kétoldalú forgalom, az uniós export pedig 2032-re akár megduplázódhat. Az energiadiverzifikáció egy kecsegtető lehetőség, a mobilitás pedig itthon is migrációs vitákat gerjeszthet.
Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
Trónfosztás történt a logisztika terén, a britek a drága holland megoldás helyett Lengyelországot választották az uniós piac felé vezető kapuként. Hogy rajzolja át Varsó Európa kereskedelmi térképét?
Az Európai Unió 2025-ben is Amerika legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, habár az uniós tagállamokkal szembeni mérlegek élesen eltérnek egymástól. A 883 milliárd dolláros forgalom ugyan jól hangzik, de a gazdasági kapcsolatok pattanásig feszültek Trump beiktatása óta.
Az USA-ban az atomenergia a villamosenergia-termelés mintegy ötödét adja, mégis az ország erősen importfüggő és hatalmas az energiapazarlás a kiégett fűtőelemek terén. Ezt változtatná meg egy új nukleáris szupercampus, amely az MI-adatközpontok növekvő áramigényére építve óriási magántőkét mozgósíthat.
Az olasz kormány január 1-jétől 2 eurós „vámszerű” adót vezetett be a közvetlenül az országba érkező kiscsomagokra, ám ez az intézkedés rosszul sült el. Talán érdemesebb lett volna megvárniuk az egységes EU-s szabályozást.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterségesintelligencia-piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „MI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról és az emberi gondolkodás visszafordíthatatlan változásról.
A kubai válság új szakaszába lépett, ahogyan a külső energiaszállítói egymás után kezdenek eltűnni. Immár minden adott a régi amerikai stratégia, a rezsimbuktatás megindításához.
Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
A Román Fejlesztési Bank (BID) és a francia Bpifrance között intézményi együttműködés a román gazdaságpolitika egyik legfontosabb strukturális reformja az elmúlt évtizedben.
Rendkívüli, jó értelemben véve bennfentes kötetet mutatunk most be, amely igen alaposan körbejárja korunk egyik legfontosabb technológiai trendjét. A mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljét a világ elé táró Open AI háttértörténete és vezetőjének ambíciói igen tanulságosak.
A hazai GDP 0,4 százalékkal emelkedett a múlt év egészében, a negyedik negyedévben pedig éves alapon 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A gazdasági növekedést főként az 5 százalékkal élénkülő belső fogyasztás támogatta, amely 2 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez.
Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.
Scott Bessent pénzügyminiszter összevonta a szemöldökét, majd egy nap alatt kiosztotta a szövetségeseit. Az EU-t konkrétan Ukrajna elárulásával vádolja, míg a kanadai miniszterelnököt karrierista technokratának titulálta.
Az FGS Global felmérése szerint a kontinensen többségben vannak azok, akik hanyatlást, bizonytalanságot és rosszabb jövőt látnak, miközben egyre többen támogatják az erősebb védelempolitikát és a keményebb érdekérvényesítést.
Bár az AfD már a 2010-es években felvetette a német aranykészlet hazaszállítását, 2026 elején több közgazdász és politikai szereplő is azt javasolja, hogy Berlin csökkentse, akár számolja fel a New Yorkban tárolt aranykészletét.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keretein belül szobahőmérsékleten működő hordozható kvantumprocesszoron dolgoznak a HUN-REN Wigner kutatói.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gőzerővel építi saját ipari erődítményeit, az Európai Unió a saját identitásválságával és bürokratikus útvesztőivel küzd. A legújabb brüsszeli tervek szerint adminisztratív eszközökkel szorították volna ki a kínai technológiát a zöldátállás kulcsszektoraiból. Az elképzelés azonban a napokban falakba ütközött.
Kellemetlen ébresztő Európa számára az új amerikai nemzetvédelmi stratégia, amelynek értelmében az USA abszolút dominanciát hirdet a nyugati féltekén, azon túl viszont nagyobb elvárásokat támaszt a szövetségesek felé. A vezérelv itt is: „America First”.
Az arany ötezer dollár fölé emelkedett, ebbe pedig a piac egyszerre árazza be a menekülőeszköz-keresletet és a monetáris rend körüli bizonytalanságot. A dollár mellett érdemes szélesebb körben kitekinteni: az olaj és a búza terén jóval visszafogottabb a mozgás, tehát mindez több mint egy szimpla dollárgyengülés.
A brit választók lázadása a klímapolitika ellen figyelmeztető jel lehet Európának – véli Bjørn Lomborg, a Koppenhágai Konszenzus elnöke a Financial Postban a minap megjelent elemzésében. A számok valóban elgondolkodtatók, és egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a gazdasági realitást.
A turisztikai szektor 2025 decemberében kimagasló eredményeket ért el a KSH friss adatai szerint. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az Európai Unió és India közel két évtizedes tárgyalások után szabadkereskedelmi megállapodást kötött. A deal talán soha nem jött volna létre, ha nincs Donald Trump és az extrém amerikai vámpolitika.
Mark Rutte türelme elfogyott: a főtitkár szerint Európa semmire nem képes az Egyesült Államok nélkül, a „NATO európai szárnya” pedig csupán tartalom nélküli üres frázis.
Brüsszel iparpolitikai fordulatra készül az EU-ban, amivel önmagában semmi gond nincs, az új törvénytervezet azonban kukázza az eddigi narratívát: az unió egyszerre akar nyitott piac és technológiai erőd lenni úgy, hogy közben az éveken át átkozott kínai modellt másolja le.
Két évtized után kereskedelmi méretű technológiává vált egy brit eljárás, amely forradalmasíthatja a ritkaföldfémmágnesek újrahasznosítását. Ez egy lehetőség a kínai függőség csökkentésére, már csak azért is, mert nemrég az észteknél is üzembe állt egy óriási mágnesgyár.
A globális pénzügyi rendszer radikális átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Sokan a ChatGPT esszéírási képességein ámuldoztak, a bankvilágban viszont sok esetben az MI egyenesen átvette az irányítást a döntéshozatal felett. Ez a folyamat sokáig a hatékonyság növelésének ígéretével kecsegtetett, ám most Londonból érkezett erre egy éles vészjelzés.
Sokkoló látni, ahogy a digitális térben zajló radikalizáció a legfiatalabbakat veszi célba, miközben a családok és az iskolák gyakran tehetetlenül állnak az események előtt. A láthatatlan online hálózatok ellen hagyományos védelem itt már kevés, és sokszor csak a határozott állami fellépés állíthatja meg a tragédiát.
A kanadai miniszterelnök Davosban azt hirdette, hogy a „kevésbé hatalmasak ereje az őszinteségben rejlik”, csakhogy a saját külpolitikája pont ezt cáfolja: Katar, Kína, a fegyverüzletek és a Covax‑dilemma – ha ez a középhatalmak új útja, akkor a képmutatás fényes jövő előtt áll.
A grönlandi vita az elmúlt hetekben túlnőtt egy távoli autonóm terület státuszkérdésén. Donald Trump vámfenyegetésekkel és pénzügyi megtorlással helyezte nyomás alá európai szövetségeseit. A konfliktus ezzel a gazdasági és pénzügyi eszközök geopolitikai alkalmazásának szintjére lépett.
Az MI villámgyors fejlődését ma már az fogja vissza, hogy a központi és a grafikus chipek sokkal gyorsabban számolnak, mint ahogy a memória adatokat képes küldeni nekik. A megoldás a még több memória lenne, amiből viszont óriási a hiány.
A globális tőkepiacok tavaly látványosan kétsebességessé váltak: a bizonytalan környezetben a nagy intézményi befektetők egyre inkább a „túl nagy, hogy elbukjon” amerikai óriásokhoz irányították a friss pénzt, miközben a középmezőny – különösen Európában – finanszírozásszűkébe került.
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
EU-s értékek, jogállamiság, stabilitás, autonómia, demokrácia, reform. Ezek a hívószavai az új ciprusi elnökség uniós bővítési programjának. Semmi konkrétum, semmi előrelépés, csak a szokásos brüsszeli szavak.
Az EU versenyképességi válságát néhány száz kiemelkedő vállalat milliárdos nagyságrendű stratégiai lépései oldhatnák meg, nem pedig a régóta halogatott reformok – állítja a McKinsey tanulmánya. Így ezek az innovatív cégek óriási hatást gyakorolnának a kontinens növekedésére.
A GRU Space nevű startup lehetővé teszi, hogy az érdeklődők 250 ezer és 1 millió dollár közötti összeggel „lefoglalják” a helyüket egy jövőbeli holdi szálláshelyen. Persze ez még nem a végső ár.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
Az orosz Vzgljad két, egymással szorosan összefüggő elemzése érdekes tükröt tart a nyugati szövetségi rendszer elé. Nem elsősorban azért, mert következetesen ugyanarra az alaptételre épít: a transzatlanti szakítás elkerülhetetlen, aminek kirívó példája éppen Grönland.
Az elmúlt két évben az európai földgázpiac egyik jelentősebb fejleménye volt, hogy Azerbajdzsán – pontosabban az állami SOCAR – új eladóként jelent meg több olyan országban, amely korábban az orosz Gazprom ügyfelei közé tartozott.
A globális gazdaság jelenlegi átrendeződése már nem a klasszikus kereskedelmi háborúk logikáját követi. A második Trump-adminisztráció protekcionista fordulata az Egyesült Államokat fokozatosan kiszámíthatatlan kockázati tényezővé tette a világgazdaságban.
Az űr az új határvidék, ahol a szabály és a hatalom összecsap: míg az Egyesült Államok stratégiai dominanciát épít, Európa ismét törvényi ambíciókkal igyekszik észrevétetni magát. A vita nem csak jogi, de gazdasági és geopolitikai aggályokat is felvet: az amerikai magánszektor az USA vezető szerepét biztosítaná – miközben Brüsszel, jobb híján, normatív trükkökkel akadályozná azt.
Davosban Javier Milei az álszent eszmék temetését hirdette meg: szerinte a hatékonyság és az igazságosság közötti dilemma hamis, hiszen egy igazságos rendszer hatékony, és ami hatékony, az igazságos. Azaz a szabadságra épülő kapitalizmus a Nyugat megújulásának záloga lehet?
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében jelentősen emelkedett a fizetések szintje. A bruttó bér 756 ezer forint felett, a nettó pedig 525 ezret meghaladó volt, de a csökkenő infláció és a bővülő adókedvezmények okán a reálkeresetek is 6 százalék feletti mértékben nőttek.
Rekordközeli foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és jelentős bérnövekedés jellemzi a magyar munkaerőpiacot.
Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.
A valós okok megszűnése miatt sok értelme nem volt a Trump-ellenes rendkívüli EU-csúcsnak, de a frusztrált vezetők legalább megállapodhattak abban, hogy ha Trump újra bekeményít, akkor ők is bekeményítenek. Addig az Egyesült Államokat ismét barátnak tekintik, még ha nem is a legjobb fajtából.
A mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi térnyerésével megjelent egy káros jelenség: az alacsony minőségű, MI által generált munka, a „workslop”, amely látszólag professzionális, valójában azonban árt a csapatoknak és a bizalomnak.
Egyre nagyobbak a hullámok a Földközi-tengeren, ugyanis Görögország egy olyan lépésre készül, amit Törökország 30 éve „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekint: a Földközi-tenger keleti partvonalát is szeretné hozzáigazítani a nemzetközi jogi standardokhoz.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
Az amerikai elnök a Világgazdasági Fórumon visszavonulót fújt, és úgy döntött, egyelőre békén hagyja Grönlandot. Se büntetővámok, se fegyveres megszállás. Davosban mégsem halt meg a világ.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
Az orosz Urals típusú kőolaj és a globális benchmarknak számító Brent közötti árkülönbség 2025 végére százalékos értelemben történelmi csúcsra emelkedett. A jelenség hátterében egy tudatosan alkalmazott pénzügyi-szankciós eszköztár áll, amely az árképzési mechanizmusokon keresztül gyakorol nyomást az orosz állam bevételeire.
A Grönland körüli amerikai nyomulás nem Trump hóbortja, hanem egy visszatérő nagyhatalmi forgatókönyv új felvonása. A történelem azt mutatja, hogy amikor Washington stratégiai fenyegetést érez, a szuverenitás kérdése másodlagossá válik.
