Ahogy a franciák és a britek, úgy a britek és a törökök között is történelmi ellentét feszül. A történelem során mintegy három évszázad szól a francia–török nagyhatalmi versengésről. Igaz, ma már nem létezik az Oszmán Birodalom, a történelmi versengés ma is érezhető, többek között a Dél-Kaukázusban – annak ellenére, hogy két NATO-szövetségesről beszélünk.
Franciaország az utóbbi időszakban fejlett légvédelmi technológia eladásáról döntött Örményországnak. Ez érdekes és felelőtlen lépés is: érdekes, mert Örményország az orosz vezetésű a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) egyik alapító tagja, felelőtlen, mert így tálcán kínálja a fejlett technológia elsajátítását Moszkva és Teherán előtt.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.
Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.
Amikor a mesterséges intelligencia találkozik az ősi nyelvekkel, lenyűgöző eredmények születnek. Brit tudósok nemrég mesterséges intelligenciát (MI-t) alkalmaztak mezopotámiai ékírásos táblák megfejtésére. Nem mindenben jó a gép, de sokat segít.
Az emberiség tanult-e a történelemben elkövetett hibákból, háborús pusztításokból? Az orosz–ukrán háború, Szerbia és Koszovó, Azerbajdzsán és Örményország, Kína és Tajvan, valamint újabban Izrael példája nem ebbe az irányba mutat. A megszaporodott geopolitikai konfliktusok, a hidegháború 2.0 és az egyre felerősödő blokkosodás időszakában érdemes felcsapni, leporolni a történelemkönyveket.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.
A jelenkort sok esetben edukálhatja a történelem kellő mélységű ismerete. Erre kiváló példa Japán és Thaiföld esete. A két ország bizonyítja, hogy a gyarmati sors nem történelmi szükségszerűség, a megmaradás kulcsa a sikeres gazdasági minták nem-szolgai átvétele, és a saját kultúra fel nem adása. Mit tanulhat a jelen társadalma a múlt példáiból?
Hiába a tiltás, a Nyugatot ledöbbentette, hogy a Huawei pont az amerikai kereskedelmi miniszter látogatásakor mutatta be, hogy képes félvezető előállítására. Igaz, ez még egy kicsit vastagabb, mondhatni kicsit sárgább és savanyúbb, de az övék. Így van ez, szankcionálhatunk, tilthatunk, de akkor majd ők készítik el. Ismerős történet, számtalan innovációt épp Kínából kellett kilopni az elmúlt ...
1941 és 1943 között annak ellenére nagy harcok zajlottak Észak-Afrikában, hogy a német hadvezetésnek eredetileg nem volt valódi nagyívű stratégiája a hadműveletek célját illetően. Ez a mellékhadszíntér Erwin Rommel, a sztárkatona sikerei nyomán vált fontossá Hitler számára. Kétrészes cikkünkben annak járunk utána, hogy mi volt a jelentősége az itteni hadműveleteknek a világháború egésze ...
Évszázados a vita, hogy miért is omlott össze a Nyugatrómai Birodalom az ötödik században. Sokféle magyarázat született, egy nemrég megjelent írás megpróbált rendet rakni a magyarázatok között, nem kevés utalással a jelenkor történéseire.