Trump nekirontott Németországnak

Az amerikai elnök külpolitikájának régi szabálya újra működésbe lépett, azaz a lojalitás jutalmat ér, a kritika büntetést; most gazdasági és katonai fronton egyszerre kezdett nyomást gyakorolni Németországra. A 25 százalékos autóvámok és az 5000 amerikai katona kivonása durva politikai figyelmeztetés Európa legerősebb gazdaságának.

Súlyos állítások Trumpról: „Célponttá válsz, ha Ukrajnát támogatod”

Egyre több karrierdiplomata hagyja el az amerikai külügyet Trump második elnöksége alatt. A kijevi ügyvivő távozása különösen érzékeny pillanatban történik: a béketárgyalások leálltak, az orosz hadsereg támadásra készül, Washington pedig belső tisztogatásokkal van elfoglalva.

Cuki fegyverek: Kína pandákat küld Trumpnak

Donald Trump kínai látogatását megelőzően Peking a legártalmatlanabbnak tűnő követeit küldi az Egyesült Államokba. A pandák érkezése a legselymesebben adagolt politikai üzenet.

Trump feketelistázni kezd a NATO-ban

A NATO történetében eddig sosem látott feketelistázás körvonalazódik Washingtonban: a Trump-kormányzat a szövetségeseket jófiúkra és renitensekre osztja, és ennek megfelelően gondolja újra a katonai jelenlétet és a politikai támogatást.

Washington messze van, Tajvan már nem bízik Trumpban

A tajvaniak többsége már nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonailag megvédené a szigetet egy Kínával vívott háborúban – és egyre kevesebben bíznak az amerikai fegyverek hatékonyságában is. Egy friss felmérés szerint a közvélemény látványosan elmozdult a konfrontációtól a kockázatkezelés felé.

A NATO sorsa Európa és Amerika között dől el

A NATO jövője egyre többeket foglalkoztat, és nem csak a katonai tömbön belül, hanem a vele szemben álló hatalmak is árgus szemekkel figyelik, meddig foszlik-bomlik a nyugati szövetségi rendszer sűrűn szőtt védelmi hálója.

Kína csendben megmentette Trumpot

A pakisztáni közvetítéssel bejelentett iráni tűzszünet mögött egy váratlan szereplő jelent meg: Kína. Az akció egyszerre szolgálta Peking energiabiztonsági és geopolitikai terveit.

Trump kinyírja az Oroszország elleni szankciókat

Egyetlen katari létesítmény elleni támadás elég volt ahhoz, hogy az LNG-piac válságba zuhanjon. Tetszik vagy sem, ismét Moszkva lesz a kereskedelem cárja, a geopolitika pragmatikus megközelítése pedig felülírja az ellene hozott szankciókat. Senkit nem érdekel az ukrajnai háború, amikor a saját ellátásbiztonsága forog kockán.

Trump egyszerre kockázat és lehetőség az európai patrióta erőknek

A korábbi lelkes szövetségesek, Nigel Farage-tól Giorgia Meloniig, kénytelenek lavírozni, hiszen Trump egyszerre inspiráció és választási kockázat, ami belső feszültségeket és stratégiai újratervezést kényszerít ki.

Trump háborúja mindent átír: visszatérnek a neokonok, háttérbe szorul a MAGA

Trump Irán elleni háborúja a Közel-Keleten túl az amerikai jobboldalt is alapjaiban megváltoztatja: az elnök külpolitikája egyre agresszívebb, aminek hatására a korábban intervencióellenes J. D. Vance is beállni látszik a neokonzervatív vonal mögé – ezzel pedig 2028-ra készülve egy váratlan ideológiai fordulat rajzolódik ki Washingtonban.

Trump épp most építi fel a dollár új bástyáit

Kína évek alatt egy dollárt megkerülő nyersanyaghálózatot épített ki, de Trump most egyszerre katonai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel bontja le ezt az árnyékrendszert. A dollár globális súlya megrendült, és az amerikai stratégia most azon múlik, hogy sikerül‑e visszaterelni a kereskedelmet a saját gravitációs terébe.

Trump új jogi köntösbe csomagolná a vámjait

Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság februárban elkaszálta a Trump-féle vámok jelentős részét, Washington új jogi alap után nézett, és közben veszélyesen kibővítette a célpontok körét.

Az iráni beavatkozás megosztja Trump saját táborát is

Csak minden negyedik amerikai támogatja az Irán elleni katonai fellépést, illetve a többség szerint Donald Trump túl könnyen nyúl fegyveres megoldáshoz. A republikánusok ugyan még kitartanak az elnök mellett, az ő lelkesedésük is gyorsan apadhat, amennyiben nőnek az amerikai veszteségek és az üzemanyagárak.

Dánia előre hozott választással erősítené magát Trumppal szemben

Amikor Mette Frederiksen előre hozta a választásokat, azzal nem csupán a belpolitikát akarta felrázni, hanem üzenni is akart Washingtonnak. A grönlandi válság és az amerikai elnök fenyegetései váratlanul megerősítették a dán kormányfőt, miközben a Trump-barát erők meggyengültek.

NATO: túlélni Trumpot

Európa egzisztenciális fenyegetést, Washington pedig regionális konfliktust lát az ukrajnai háborúban, amely nem indokol globális elköteleződést. Egy katonai szövetség azonban nem élheti túl, ha a tagjai nem értenek egyet abban, mi a háború, mi a béke és mi ellen kell egymást megvédeniük.

Vámháború Trump-módra: a jó fiúk járnak rosszul

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése megsemmisítette Trump „nemzetbiztonsági” vámjait, a Fehér Ház azonban egységes, 10 százalékos globális tarifával válaszolt, ráadásul dolgozik a 15 százalékos emelésen is. Az új szabály csak látszólag lenne egyszerű, valójában újraírhatja a versenyfeltételeket: akik eddig a legrosszabb helyzetben voltak, azok kapják vele a legnagyobb könnyítést – és fordítva.

Kínai értelmezés a Trump 2.0 első évéről: „köszönjük, Trump”

Amikor egy kínai agytröszt „köszönetet” mond egy amerikai elnöknek, az nem bók, inkább diagnózis.

A mar-a-lago-i egyezmény és a dollár öröksége

A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.

Trump hatalma még stabil, de már nem mély

Repedezik Donald Trump legbiztosabbnak hitt bázisa: bár a fehér evangélikusok többsége továbbra is mögötte áll, egy friss mérés alapján még a leghűségesebb hívek körében is csökken a feltétlen bizalom. A támogatása még megvan, de lassan szétforgácsolódik, ami a novemberi félidős választások előtt komoly figyelmeztetés lehet számára.

Amikor a földrajz dönt – Fico, Trump és egy fotó a közép-európai kiúttalanságról

Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.

Putyin sárga lapot mutat Trumpnak

Moszkva nem egészen tudja értelmezni Washington gazdasági összeborulásos ajánlatait, hiszen utóbbi a szankciókat és a saját dominanciáját erősíti, ami kizárja a szoros partnerségi viszonyt. Az oroszok szerint változatlanul a BRICS és a hagyományos nyugati kapcsolatok lecserélése a jövő.

Trump árnyéka: Béketanács vagy hatalmi holding?

A Trump-féle Béketanácsra valójában sem a „semmiség az egész”, sem a „most omlik össze a világrend” narratíva nem húzható rá. Nagyon is logikus alapokra van építve, a közvélekedéssel ellentétben pedig nem az ENSZ BT-t akarja megbuktatni. Valami egészen mást.

El kell kezdeni a Trump utáni Amerikára való felkészülést

J. D. Vance alelnök ellentmondásos megszólalásai már most megmutatják, milyen belharcok formálhatják a Trump utáni Amerikát – és miért lenne hiba 2028-ig várni az új washingtoni kapcsolatok építésével.

Trump megkapta, amit akart: kirúgták Kínát a Panama-csatornából

A balboai és a cristóbali kikötő elvesztése lett Peking latin-amerikai terjeszkedési stratégiájának egyik legnagyobb kudarca. Nem mellesleg 23 milliárd dollárba került a fájdalmas lecke: Amerika az Egyesült Államoké.

A Trump-hatás: több mint 50 éves mélyponton az amerikai–mexikói határra érkezők száma

Több mint fél évszázada nem volt ilyen kevés migráns az amerikai–mexikói határon, mint 2025-ben, ami mögött a Biden-kormányzat szigorításai és a Donald Trump visszatérése utáni kemény fellépés áll – a havi adatok pedig a járvány idején látott visszaesést is alulmúlják.

Vámháború: átrendeződés történt, nem összeomlás

A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.

Kuba az egyik főfogás Trump asztalán

A kubai válság új szakaszába lépett, ahogyan a külső energiaszállítói egymás után kezdenek eltűnni. Immár minden adott a régi amerikai stratégia, a rezsimbuktatás megindításához.

Grönland: Trump és a Nyugat jégtánca

Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.

A Béketanács és az új világrend kezdete

Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.

Trump grönlandi koktélja: jég dupla blöffel

Az amerikai elnök a Világgazdasági Fórumon visszavonulót fújt, és úgy döntött, egyelőre békén hagyja Grönlandot. Se büntetővámok, se fegyveres megszállás. Davosban mégsem halt meg a világ.

Visszaüt Európa, vagy behódol Trumpnak?

Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.

Grönlandi válság: Trump hadat üzent Európának

Donald Trump újabb frontot nyitott: februártól 10 százalékos vámot vet ki nyolc európai országra, amely ellenzi a Grönland megszerzésére irányuló tervét. Ezek az illetékek júniustól 25 százalékra emelkedhetnek, ha nem születik megállapodás. A döntés gazdasági, politikai és diplomáciai feszültségeket generál a transzatlanti partnerségben, amit immár csak egy hajszál választ el az összeomlástól.

Trump és a 66-os parancs

A Star Wars-beli 66-os parancs logikája nem pusztán az erőszakról szólt, hanem a kiválasztásról is. Ki marad a rendszer része és ki kerül azon kívülre? Trump új, ezúttal 66 szervezeti kilépést rejtő multilaterális politikája pontosan ezt a kérdést teszi fel újra.

Trump filozófiája mögött a Reagan-féle nyers erőpolitika húzódik meg – Mi jöhet 2026-ban?

Új összecsapások kibontakozására és a jelenlegi konfliktusos helyzetek további éleződésére is számíthatunk 2026-ban. Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője a Maszolnak elmondta: Ukrajna mellett az év elején Venezuela és Irán is már az év elején megjelent a konfliktusok térképén.

Trump 1,5 ezermilliárd dolláros álomhadserege

Az amerikai elnök történelmi léptékű védelmi költségvetést kér a jövő évre. Elmélete szerint a pluszt a vámokból finanszírozná, mialatt megregulázná a hadiipari szereplőket is.

Venezuela olaja: Trump akciója nem oldja meg Európa energiagondját

Maduro elfogása látványos geopolitikai esemény volt, ám az olajpiacok reakciója visszafogott maradt. A Brent ára ugyan 60 dollár körüli szintre mérséklődött, de ez inkább a várakozásoknak, semmint a tényleges fejleményeknek köszönhető, hiszen 2-3 éven belül érdemi venezuelai olajkitermelés-növekedés aligha várható.

Trump szerint Venezuela aranybánya. A piac szerint temető

Maduro bukása után Washington gyorsan gazdasági narratívát épített a venezuelai beavatkozás köré. Trump szerint az ország valóságos paradicsom lesz az amerikai olajvállalatok számára – az érintettek azonban hallgatnak, és semmi kedvük Venezuelába menni. Nagyon is érthető okokból.

A Nobel-díj sem elég: Trump partvonalra tette a venezuelai ellenzéket

A venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado éveken át Washington támogatására épített, most azonban azzal szembesül, hogy az Egyesült Államok a stabilitás nevében inkább a régi hatalom embereivel tárgyalna, sőt: a jelek szerint egyáltalán nem is számol vele.

Trump jó előre büntibe tette Davost

Donald Trump előre figyelmeztette a Világgazdasági Fórumot, hogy el sem megy Davosba, amennyiben nem veszik ki a programból a „woke jellegű” eseményeket és előadásokat. Megtették, az elnök így ott lesz pár hét múlva az elitek elitjének csúfolt találkozón.

Trump év végén sem áll le a trollkodással

A Fehér Házban az elnök szó szerint újraírja a történelmet: elődeinek fotóját vagy kicseréli (Bidenét például egy tollra), vagy olyan szöveget biggyeszt hozzá, amely már nemcsak kritikát gyakorol, de nyíltan becsmérli is az előző lakókat. Ellenség a falaknál, avagy Trump házon belüli bosszúja.

Trump–Zelenszkij: béke vétójoggal

Többórás tárgyalás, optimista nyilatkozatok, mosolyok a kameráknak – és az orosz területi követelések, amelyekről még mindig senki nem beszél nyíltan. A Trump–Zelenszkij-találkozó változatlanul inkább a feszültségeket tette láthatóvá, mint a megoldást.

Trump újra nekimegy Grönlandnak

Az amerikai elnök újabb lépést tett Grönland megszerzése felé, amikor különmegbízottat nevezett ki a szigetre. A lépés azt jelzi, hogy nem tett le az Északi-sarkvidék kulcsszereplőjének bekebelezéséről.

Szíria: a Trump-féle rugalmas realizmus egyik nyertese

Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája szakít a demokráciaexport és a rezsimváltás politikájával: Washington pragmatikus, „rugalmas realista” megközelítésre vált, amely a stabilitást és a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Ennek jegyében rehabilitálja Szíriát, feloldja a szankciókat és támogatja a megerősödését, mert az újjáépülő Damaszkuszt kulcsfontosságú ellensúlynak tekinti Irán növekvő közel-keleti befolyásával szemben.

C5+1: a Trump-féle realizmus első számú játszótere

Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.

Trump békéje, Brüsszel háborúja, Ukrajna veszte

Donald Trump és Moszkva huszonnyolc pontos béketervvázlata egyszerre rejti a valós rendezés ígéretét és egy egész Európára kiterjedő egzisztenciális problémát. Ukrajna most először érzi meg igazán, milyen a háború, amelyben Washington már nem szövetségesként, hanem döntőbíróként áll a háta mögött.

Trump egyedül ebédel, a világ megint nem fér az asztalához

Az amerikai elnöknek immár jéghideg a viszonya a multilaterális intézményekkel – kilép a nemzetközi szervezetekből és tüntetően nem vesz részt a csúcstalálkozókon. Utóbbi esetében egy-egy külpolitikai balhé mindig kényelmes ürügyként szolgál a távolmaradásra.

Trump zöld utat adott Dél-Koreának a nukleáris tengeralattjáró-építésre

Donald Trump jóváhagyta Dél-Korea kérését, hogy amerikai hajógyárban építhessen atommeghajtású tengeralattjárót – ezzel Szöul történelmi technológiai ugrást tehet, miközben Washington új frontot nyit az indo-csendes-óceáni hatalmi versenyben.

Gates visszatáncolt, Trump le is csapta a magas labdát

Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell fókuszálni.

Trump–Hszi-csúcs: szünetel vagy lezárult a kereskedelmi háború?

rump és Hszi dél-koreai találkozója átmeneti enyhülést hozott a kereskedelmi háborúban: Kína feloldja a ritkaföldfém-korlátozásokat, az USA csökkenti a vámokat és együtt lépnek fel a fentanilcsempészet ellen – de a stratégiai rivalizálás tovább él.

Izomcsúcs: Trump és Hszi végre szemtől szemben

A dél-koreai csúcstalálkozó több lesz, mint diplomáciai esemény. Az amerikai és a kínai elnök megegyezése vagy annak hiánya meghatározza, hogy a világ a pragmatikus együttműködés vagy az új hidegháború felé sodródik-e. Az előjelek mindenesetre okot adnak a bizakodásra.

Trump fenyeget, Kína vásárolgat: nő az orosz olajimport

Az Egyesült Államok fokozódó nyomása sem tántorítja el Kínát attól, hogy továbbra is Oroszországból vásároljon nyersolajat. Szeptemberben a behozatal több mint négy százalékkal nőtt, miközben az amerikai vásárlásokat Peking teljesen felfüggesztette.

Trump–Zelenszkij: hideg zuhany, üres kéz

A Tomahawkok maradnak a raktárban, Trump nem hajlandó eszkalálni az ukrajnai háborút. A washingtoni Zelenszkij-látogatás megerősítette: az Egyesült Államok az európai konfliktust illetően ragaszkodik a reálpolitikai alapokon nyugvó diplomáciai megoldáshoz.

Trump–Putyin-csúcs: a béke magyarul beszél

Washington és Moszkva is Budapestet választotta a háború lehetséges lezárásának egyik kiemelt helyszínéül. Magyarország számára ez történelmi diplomáciai elégtétel – és a geopolitikai erősödés egyedülálló pillanata.

Közel-Kelet: két év után beköszöntött a béke

Két év háború után újra béke van a Közel-Keleten, miután életbe lépett a Trump-adminisztráció közvetítésével létrejött gázai tűzszünet. Az első izraeli túszokat már szabadon engedték, a megállapodást pedig Sarm es-Sejkben több mint húsz ország részvételével aláírták. A béke részeként Izrael fokozatosan kivonul Gázából.

Made in Chaos: Trump újra nekimegy Kínának

Donald Trump újra beélesítette a kereskedelmi háború csodafegyverét: 100 százalékos vámmal és exporttilalmakkal fenyegeti Kínát, válaszul Peking ritkaföldfém-korlátozásaira. A piacok idegesek, a tőzsdék zuhantak, a vállalatok pánikolnak, ahogyan a chipipar újra a geopolitikai játszma túszává vált.

Trump kidobná Spanyolországot a NATO-ból

Donald Trump ismét a NATO-t vette célba, ezúttal Spanyolországot támadva amiatt, hogy nem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó új, 5 százalékos GDP-arányos célt. Az amerikai elnök odáig ment, hogy a tagállam kizárását vagy önkéntes távozását javasolta.

Amerikai katonai akciót készíthet elő Trump Venezuelában

Az amerikaiak úgy vélik, hogy elegendő katonai erőt telepítettek a térségbe a venezuelai kikötők és repülőterek elfoglalásához.

Trump 50 millió dollárt ad a gyermekrákellenes MI-kutatásokra

Az USA elnöki rendelete megduplázta a gyermekrák elleni küzdelmet főként a mesterségesintelligencia-adatelemzések révén támogató projekt éves költségvetését. A program célja, hogy prediktív modellekkel gyorsítsa a gyógyszerkutatást, csökkentse a mellékhatásokat és új terápiákat azonosítson.

Nobel-békedíj? Csak suttogva ejtik ki Trump nevét

Donald Trump és hívei abban reménykednek, hogy az amerikai elnök az idén hazaviheti a Nobel-békedíjat, ám a szakértők szerint erre aligha van esély. A norvég Nobel-bizottság ódzkodik a politikai nyomásgyakorlástól és a hangos kampányoktól, Trump külpolitikája ráadásul több helyen inkább kiélezte, semmint csillapította a konfliktusokat.

Trump és Ukrajna: lepapírozott tigrisek

Bár Donald Trump hirtelen fordulattal kemény oroszellenes kijelentésekkel sokkolta a közvéleményt, valójában nem ígért sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnának: a terhet és a felelősséget Európára tolja, miközben csendben az Egyesült Államok kivonását készíti elő a konfliktusból.

Trump vámpolitikája: geopolitikai öngól?

Nincs áttörés TikTok-ügyben. Mutatjuk, miről beszélt Trump és Hszi!

Trump és Hszi telefonbeszélgetése a TikTok sorsáról nem hozott előrelépést, így a feltételek a stratégiai játszma részei maradnak. A két elnök október végén az APEC-csúcson találkozik majd, ahol megbeszélhetnek egy privát találkozót is. Mutatjuk, mi a helyzet a TikTok-ügyben!

Őfelsége vendégsége és az acélvámok keménysége – Trump Londonban

Trump Londonba látogatott, hogy az acélvámokról, valamint technológiai, energiaipari és pénzügyi beruházásokról tárgyaljon Starmerrel. A megbeszélések felemás eredménnyel zárultak – annak ellenére, hogy az amerikai elnök pompás fogadtatásban részesült a Windsor-kastélyban.

Trump vérnyulai

Engem például Oroszország elleni szankcióvá változtatott. De már elmúlt.

TikTok, vámok, ritkaföldfémek. Mire jutott az USA és Kína Madridban?

Madridban folytatta a vámtárgyalásokat az USA és Kína. A felek úgy tűnik, egy régóta húzódó vita végére tettek pontot, amikor megállapodtak a TikTokot működtető vállalat amerikai részlegének felvásárlási körülményeiről. A vámtűzszünetet meghosszabbították, Trump pedig pénteken további részletekről is beszélhet a kínai elnökkel.

Washington nem teljesíti az ígéreteit?

Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot.

Washingtoni chip-chip chóka

„Amerika First, de először a kassza” – Trump új exportpolitikája már nem csak a vámokról szól: a Fehér Ház kvázi üzleti részesedést kér az engedélyekért. Az Nvidia 15 százalékot fizet a kínai chipeladásokból, hogy egyáltalán exportálhasson, az üzlet így szó szerint a Fehér Ház pénztáránál kezdődik.

„Nem rossz, csak nem jó” – Brüsszel vámalkuja

Brüsszel ma már azt nevezi sikernek, ha nem veszít túl sokat. Ursula von der Leyen mosolyogva fogadta el Trump 15 százalékos vámját – miközben pár hónapja még a szabadkereskedelem volt a hivatkozási alap. Ha ez győzelem, milyen lehet a vereség?

„Üdvözlettel: Vámháború”

Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.

Vámvihar a láthatáron: visszaszámlálás augusztusig

Washington augusztus 1-jei határidőt szabott Brüsszelnek egy vázlatos kereskedelmi megállapodás megkötésére. A piacok idegesen figyelik a fejleményeket, miközben az Európai Unió a belső megosztottság ellenére egységes frontot próbál mutatni, de a labda egyértelműen az amerikai térfélen pattog.

Vámfal magasodik Délkelet-Ázsia köré

Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.

Trump új vámokkal rázza meg a világgazdaságot

Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.

Kényszerlépésben Trump sakktábláján: matt vagy patt?

A globális kereskedelem feszülten figyel, miközben a naptár lapjai vészesen fogynak. A világ legnagyobb kereskedelmi partnerei egyre inkább visszafogják eredeti, ambiciózus céljaikat az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásokban – alig egy héttel a „felszabadulás napjára” keresztelt vámemelések életbelépése előtt.

Ideiglenes vámmegállapodás született az USA és Kína között

Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.

Trump azonnali vámemelést jelentett be az acélra és az alumíniumra

Donaldt Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.

Lesz-e közös nevező az USA és az EU között a vámkérdésekben? Trump 50 százalékos vámmal fenyeget

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.

Trump a Közel-Keleten: mi van a történelmi bejelentések mögött?

Trump közel-keleti körútján gigamegállapodásokat kötött Szaúd-Arábiával, Katarral és az Emírségekkel, erősítve az amerikai tech- és hadiipart. A lépések geopolitikai feszültségeket és EU-s versenykihívást is okozhatnak. Mutatjuk, mit jelentenek az új megállapodások.

Tűzszünet az amerikai–kínai háborúban, mindenki örül – de meddig?

Eredményes volt a gyors amerikai–kínai tárgyalás: 90 napos vámcsökkentett időszak következik a kereskedelmi háborúban. Ma mindenki derűs, és drukkol a végleges, konfliktusmentes megállapodásnak. Odáig azonban még nagyon hosszú az út.

Itt az első megállapodás Trumppal – mutatjuk a részleteket!

Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.

Jönnek a filmvámok? Mi lesz veled magyar filmipar?

Trump pár napja beígért filmipari védővámjai miatt a hazai kormánybiztos egyelőre nem aggódik. Ám az évi mintegy egymilliárd dolláros, 20 ezer főnek munkát adó, az amerikai költségek felével-harmadával működő hazai filmágazat mégis figyelmeztetést kapott.

Trump vámkáosza: tűpontos terv vagy Amerika hattyúdala?

Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?

Trump eltaktikázhatta magát Kínával kapcsolatban

A Kínára kivetett értelmetlenül magas vámok mögül már maga Trump is kifarolna. A patthelyzet fenntarthatatlan, mindkét fél megegyezésre törekedne, ám egyik sem teszi meg a kezdőlépést. Az elnök a maga által kreált csapdahelyzetből keresi a kiutat.

Tragikomédia: Kína 125 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államokra

Valójában bizonyos szint felett csak bizonyos szint alá lehet menni: van az a határ, amikor már lényegtelen, mekkora vámot vet ki egymásra a két nagyhatalom. A kereskedelem így is, úgy is halott.

2025. április 9. – Trump 125 százalékra emelte a kínai importra kivetett vámokat

Trump a Truth Social nevű közösségi média oldalán jelentette be, hogy 125 százalékra emeli a kínai importra kivetett amerikai vámokat, mivel Kína “nem tanúsít tiszteletet a világpiacok iránt”.

2025. április 9. – 90 napos moratórium a bevezetett vámokra

Donald Trump április 9-én bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti a kivetett vámokat és Kína kivételével minden ország esetében csak a 10 százalékos alaptarifa lesz érvényben.

2025. április 9. – 54 százalékos vámemelés Kína esetében

Miután Kína április 8-án 34 százalékos megtorló vámokat jelentett be az Egyesült Államokból érkező importra, Donald Trump április 9-én bejelentette, hogy további 50 százalékkal emeli a kínai árukra kivetett tarfiákat. Így Kína immár összesen 84 százalékos vámokkal kénytelen szembenlézni az USA-ba irányuló export esetén.

Ellencsapás, bizonytalanság vagy behódolás: globális körkép a Trump vámjaira adott reakciókról

Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.

Trump „felszabadító hadjárata” felforgatja a világgazdaságot

Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.

Trump 10 százalékos alapvámot jelentett be minden országra

Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.

A pohár már félig üres volt, mire Trump megérkezett

Az európai borászok és a tengerentúli importőrök egyaránt a Trump-féle 200 százalékos vám bevezetésétől rettegnek. Konkrét időpont nincs, de a kereskedelem máris veszélyesen lelassult.

Trump vámtaktikája: alkuképes háború

Az amerikai elnök kereskedelmi politikáját nehéz követni. A vámháború mögötti taktika megértéséhez először a büntetőtarifák mögött meghúzódó okokat kell meglátni – azokba ugyanis alapból bele van kódolva a megszüntetés lehetősége.

2025. március 13. – 200 százalékos amerikai vám jöhet az Európai Unió alkoholtermékeire

Donald Trump arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben nem törlik az amerikai italokra vonatkozó, április 1-jén életbe lépő vámokat, Washington 200 százalékos tarifát fog kiróni minden, az Európai Unióból származó alkoholra, beleértve a kereskedelmi favoritnak számító francia és olasz termékeket is.

2025. március 5. – egyes amerikai autógyártók haladékot kapnak a vámok alól

Néhány órával az után, hogy életbe léptek a Kanadára és Mexikóra kivetett vámok, Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy azok az autógyártók, amelyek követik a Trump első ciklusa alatt hatályba lépett, 2020-as amerikai–mexikói–kanadai megállapodás (USMCA) származási szabályait, haladékot kapnak, amely április 2-áig lesz életben.

2025. március 4. – életbe lépnek a Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetett vámok

Március 4-én hatályba léptek a Kanadából és Mexikóból származó importra kivetett 25, valamint a kínai árukra kirótt 10 százalékos vámok. A tarifák emelését Donald Trump február 3-án rendelte el, egy nappal később azonban felfüggesztette őket – a mai napig.

Trump kinyitotta a pokol kapuját Ukrajna előtt

Az amerikai elnök lépésével Ukrajnán túl az európai vezetőknek is üzent: nem léteznek más játékszabályok és más béketerv, csak az, amit Washington kínál. Ha Zelenszkijjel nem jön létre a megállapodás, majd létrejön egy másik ukrán elnökkel.

Washington új fejezetet nyit a terrorizmus elleni harcban

Donald Trump második elnöki ciklusában egy újraszabott nemzetbiztonsági stratégiát hirdetett, ám ezúttal a „globális terrorizmus elleni háború” helyett célzottabb, katonailag és jogilag is agresszívebb módszerekkel próbálja elszigetelni és felszámolni a fenyegetéseket – a mexikói határtól egészen a Közel-Keletig.

Az USA-ban is beköszönt a nukleáris energia reneszánsza

Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.

Trump létrehozta a Tedd Amerikát újra egészségessé bizottságot

Néhány órával az után, hogy a szenátus megerősítette Robert F. Kennedy Jr.-t az egészségügyi és humán szolgáltatások miniszteri posztján, Donald Trump rendeletet írt alá a krónikus betegségek elleni bizottság létrehozásáról.

2025. február 18. – vámok kivetése az autókra, a félvezetőkre és a gyógyszeripari termékekre

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy „25 százalék körüli” vámokat szeretne bevezetni az autókra – leghamarabb április 2-ától –, a félvezetőkre és a gyógyszeripari termékekre. Utóbbi két terméktípus esetében jelezte, hogy akár magasabb tarifák is szóba jöhetnek, pontos dátumot viszont még nem jelölt meg.

Fényes jövő várhat az amerikai LNG-iparra

Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.