2025. március 28., péntek
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia – különösen a generatív MI – jórészt a digitális térben ért el áttörést. Az új trend azonban a fizikai világban is forradalmasít mindent: a humanoid robotok megjelenése, fejlesztése és tömeggyártása korábban elképzelhetetlen alkalmazási lehetőségeket nyit meg.
Kétségtelen, hogy komoly regionális különbségek vannak Oroszországon belül. Putyin volt külpolitikai tanácsadója új keleti fordulatot javasol, amelynek fő eleme az Urál és Szibéria fejlesztése és betelepítése.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint Európának nem az amerikai vámoktól, hanem a saját belső szabályozási rendszerétől kell rettegnie. Ugyanis az utóbbi árt a legtöbbet az innovációnak és az EU versenyképességének.
Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
A zöldátmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint a 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
Az elektromos járművek és a megújuló energiatermelés a kritikus nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen. A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem tudja biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe.
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Donald Trump Narendra Modi indiai miniszterelnököt fogadja, jelezve stratégiai fókuszának Ázsiára való áthelyeződését. A találkozó a védelmi együttműködés, a kereskedelmi megállapodások és India geopolitikai szerepének erősítését célozza, miközben mindkét fél célja a kínai befolyás ellensúlyozása.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
Az oroszok próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlannak tűnő Donald Trump politikáját. Aggódnak amiatt, hogy „az Egyesült Államok erősen érdekelt a BRICS gyengítésében vagy éppen a feldarabolásában”.
Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Trump az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát jelöli meg az EU-ra kivetendő vámok elsődleges okaként. Brüsszel most újabb gesztust gyakorol, hogy eltérítse szándékától: drasztikusan csökkentené az importautókra kivetett vámokat. De van más terve is.
Elon Musk immár új szerepében, a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (DOGE) vezetőjeként a hétvégén bejelentette, hogy csalásellenes intézkedésekről állapodott meg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával. Első lépésként heti egymilliárd dollárnyi fizetési visszaélést állítana meg.
Hogyan takaríthatnak meg pénzt az elektromosteherautó-flották okosabb töltéssel, napelemekkel és akkumulátorokkal? Erre a kérdésre kiváló, számunkra is sok tanulsággal szolgáló választ ad az a kaliforniai modell, amelyet egy szakértői elemzés mutat be részletesen.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Trump elnök beváltotta újabb fenyegetését, és 25 százalékos vámot vetett ki minden, az Egyesült Államokba érkező acélszállítmányra. Az eddigi stratégiáját látva nem biztos, hogy ez így is marad.
Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
Miután az Európai Unió Brüsszel és Joe Biden vezetésével egy Kína elleni kereskedelmi háború előszobájában találta magát, meglepetésként érte, hogy a legnagyobb veszély pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok. Trump vámfenyegetései sürgős újratervezést követelnek. Jöhet a keleti nyitás?
Az egész világon mindenki csak kapkodja a fejét, mit is művel az újraválasztott elnök. Az egyik elemzőcég rájött a titokra: Donald Trump a vámháborúk kirobbantásakor eddig egy olyan tárgyalási keretet követett, amelyet a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos ténykedése során is alkalmazott.
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik.
Több mint 100 ezer munkahely került veszélybe az elmúlt hónapokban, miközben az ipari dolgozók szerint a vállalatok a válság valós méretét leplezik. Brüsszelben szakszervezetek és munkások közösen követelték az EU-tól, hogy biztosítsa az igazságos zöldátállást.
Az Egyesült Államok újra felmelegíti a Monroe-doktrínát, hogy megakadályozza Kína térnyerését Latin-Amerikában. Míg Washington vámokkal és politikai nyomással próbálja kordában tartani a régiót, Peking befektetésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel erősíti befolyását. Vajon az USA visszaszerezheti-e hegemóniáját, vagy Latin-Amerika végleg új irányba fordul?
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
Sokan vélekednek úgy, hogy Donald Trump a Monroe-doktrínához visszatérve magára hagyná Európát. Ez viszont azért nem valószínű, mert az amerikai tőke még jócskán lát lecsapolni valót Európában. Inkább az a kérdés, hogy a földrészünk Latin-Amerikához vagy Afrikához fog-e hasonlítani...
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
