Egyre több szereplő lép be a közel-keleti katonai konfliktusba. A húszik elleni amerikai és brit bombázás után négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek a szakértők, amelyek mindegyikének megvannak a maga következményei a globális olajpiacra. Egyik kimenet sem optimista.
Davos az a hely, ahol az éttermi részben az úri közönség irigykedő tekintetektől övezve, lelkendezve fogyaszt el egy tányéron eltörpülő, 0,5 grammos, de szmokingba öltöztetett főfogást, hogy aztán hátrarohanjon a konyhába, és maga elé rántsa a hűtőből kicibált pörkölszaftos kondért.
A BRICS-együttműködéshez először Dél-Afrika csatlakozott 2010-ben, azóta viszont nem volt példa bővítésre. Egészen tavalyig, amikor a csoportosulás tagjai további öt ország csatlakozási szándékát fogadták el. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia társulásával a BRICS kibővült. De milyen lehetőségeket látnak az együttműködésben a tagok és hogyan képzelik el a ...
Az évente Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum célja a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, tudósai közötti párbeszéd ösztönzése többek között a globális gazdasági és környezeti problémákról, a geopolitikai, valamint politikai aggályokról. A január 15–19. közötti esemény pénteki napján részt vett és beszédet mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.
Egy amerikai hitelminősítő a múlt év végén megkímélte Franciaországot a leminősítéstől. A kiadásainak csökkentésével küszködő állam jelenleg több mint 3000 milliárd euróval tartozik hitelezőinek, a nemzeti jövedelem alapján számolva az adósság 112 százalék környékén áll, ami majdnem duplája a Brüsszelben elvártnak. Ebben a helyzetben Párizs mégis megkockáztat egy olimpiát.
A kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek többségét az Egyesült Államok a vetélytársától, Kínától importálja. Peking így komoly geopolitikai fegyvert tudhat magáénak a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban. A kérdés már csak az, mikor és hogyan lesz képes bevetni azt.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak ...
Németországban erősödik a gazdák tüntetése, január 15-én mintegy 100 ezer traktor vonult ki az utakra, a tiltakozásuk mindenhol látható volt. Persze nem csak az ottani gazdák érzik úgy, hogy ellehetetlenednek a környezetvédelmi előírások szigorítása, az ukrán gabona térnyerése, illetve a támogatások megvonása miatt.
António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.
Miután az ukrajnai háború a közel-keleti konfliktus kirobbanása és terebélyesedése óta kikerült az érdeklődés középpontjából, Zelenszkij elnök újabb turnéra indult, hogy meggyőzzön mindenkit arról, érdemes Kijevet tovább finanszírozni. Január 16-án Davosba ment, hogy a Világgazdasági Fórumon érveljen a minél több segély és befektetés mellett.
A Világgazdasági Fórumon a kínai kormányfő arról beszélt, hogy a globális bizalom erodálódása már nemcsak a gazdasági növekedést, de a békés fejlődést is veszélyezteti. Peking ötpontos tervet állított össze az újjáépítése érdekében.
A globális felmelegedés és az általa okozott aszály arra kényszerítette a panamaiakat, hogy drasztikusan csökkentsék a forgalmat az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárón. A csatorna óriási zsilipekkel működik, az ezeket tápláló édesvízből azonban drámaian nagy a hiány.
Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
A szerb államháztartást az előre hozott választások költségei sem borították fel, az adósságot azonban növelte állítja Danko Brčerević (Dánkó Brcserevity), a Fiskális Tanács vezető közgazdásza.
Kína „hidak” építésében reménykedik Európával való kapcsolatai terén, miközben súlyos fenyegetéseket fogalmaz meg Tajvan felé. A belga miniszterelnök pekingi látogatása során a kínai elnök és a külügyminiszter egyaránt az EU-val való szorosabb együttműködés szükségessége mellett tettek hitet.
A Vörös-tengeren durvul a helyzet, az ellátási láncokat már most csapás érte. Elon Musk kéthetes szünetet rendel el németországi gyárában.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
Míg a 2008-as világgazdasági válságot követően a cégek árazási stratégiája az alacsonyabb árakon, ezáltal az úgynevezett költségérzékeny vásárlók megtartásán alapult, az utóbbi pár évben inkább az árrés növelése lépett a gazdaságpolitikájuk előterébe, még akkor is, ha ez kevesebb eladást jelent. A vezetők bevallják, hogy manapság többször emelik az árakat, és ezt addig tervezik tenni, ameddig ...
A közelmúltban érdekes térképet közölt az Eurostat, amelyen az egy főre jutó tavalyelőtti európai fogyasztás indexe jelenik meg. Ezek az adatok nagyot mentek a hazai sajtóban is. A térképről kiderül, hogy a mutató tekintetében Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot, és közel azonos szinten van Lengyelországgal, ...
A vállalat mindössze öt év alatt harmincszorosára növelte az eladásait. Luxusmodellek helyett jött az S és az Y, az eredmény nem is maradt el.
Türkmenisztán számára, amely a hatalmas földgázkészleteit nyugat felé exportálná, Irán egy csábító, olcsó, de egyben kockázatos megoldás is lehet. Az új megállapodások sebezhetők lehetnek a nyugati szankciókkal szemben és az is kockázatot jelenthet, hogy Irán időnként megbízhatatlan szállítónak bizonyult.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
A Vörös-tengeren történt húszi támadások miatt több nagy szállítmányozó vállalat is óvintézkedéseket vezetett be, vagy úgy döntött, hogy nem a Szuezi-csatornán fog átkelni a Földközi-tengerre. Mivel ez a legrövidebb, legolcsóbb út, ezek a döntések rendkívüli hatást gyakorolhatnak az ellátási láncokra és az árakra.
Úgy tűnik, a világkereskedelem lassan kilábal a gödörből: több nagy gazdaság – például a kínai, a dél-koreai vagy a német – adatai is a fellendülés jeleit mutatják. Ez a szakértők szerint az elektronikai ipar fellendülésének is köszönhető. Vannak azonban, akik egyelőre tartózkodnak az elbizakodottságtól. Egy jelentés szerint a világkereskedelmi aktivitás november óta ismét mélypontra zuhant.
Az Egyesült Államok adóssága most először haladja meg a 34 billió dollárt. Mit gondolnak erről az amerikaiak és mit a világ másik oldala? Vajon Peking és Moszkva szerint meddig fenntartható az adósságot adósságra halmozó amerikai rendszer?
A 2024-es év számos meglepetést hozhat a világgazdaság számára – kellemeset és kellemetlent is. Az orosz szakértők is előálltak meglepő jóslatokkal, mivel a várhatókra kár pazarolni a tintát. Még az ilyen prognózisokat is érdemes komolyan venni, hiszen mindig van némi esélye a beteljesülésüknek.
Mindenki harsányan nevetett volna, ha pár éve valaki azt mondja, hogy a BYD megelőzi a Teslát az elektromos autók eladásának számában. Elon Musk egy interjúban már a kínai vállalat puszta nevének említésekor is pontosan ezt tette. Aztán megtörtént az, ami az arcára fagyasztotta a mosolyt.
Az új selyemutak finanszírozása révén Kína számos kölcsönt nyújtott fejlődő országoknak. Ha a nagy ázsiai óriás a hitelek visszafizetésének kockázatával szembesül, akkor annak jelentős hatása lehet a saját gazdaságára is.
Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy Európa gazdasági versenyképessége megmarad-e, vagy egyszerűen skanzenné válik a földrészünk. A világ átalakulóban van, és erre megfelelően kell reagálni – jelentette ki az Indexnek György László kormánybiztos.