Tartalom:

György Lászlót kérdeztük, hogy miért fontos az új mutató? A kormánybiztos elmondása alapján a harmonikus növekedés nem csak a környezeti fenntarthatóságot jelenti, hanem egyfajta jóra hangoltságot, ami a politikai stratégia nyelvére lefordítva a harmónia elérését lehetővé tevő célok kitűzését és az azokon való munkálkodást jelenti. A (1) gazdasági jóllét mellett figyelnünk kell (2) a pénzügyeink egyensúlyára, (3) a társadalmi kohézióra, arra, hogy egy nyelvet beszéljünk és hogy mindenkinek lehetőséget biztosítsunk, hogy (4) munkájával és tudásával kiemelkedhessen, hogy a gyermekvállalás és a gyermekek felnevelése ne ütközzön akadályba, vagyis (5) a demográfiai fenntarthatóságra és végül, de nem utolsósorban a fenntarthatóság kapcsán szinte kizárólagosan eszünkbe ötlő (6) környezeti fenntarthatóságra. A HNI hat alappillére az összes fontos fenntarthatósági dimenziót vizsgálja, szigorúan adatalapú és objektív módszerrel, 87 ország adatainak vizsgálatával – 2005-től kezdődően.