2025. március 24., hétfő
Az USA 40 évnyi sikertelen neoliberális gazdaságpolitika után a dekarbonizációt és az innovációt támogató jogszabályokkal próbálkozik.
Rengeteg, sokszor már aktívan használt gépünk, vegyületünk van az időjárás befolyásolására. Bár esőt fakaszthatunk, a jégverési kárt csökkenthetjük, ám az üvegházgázok megkötésére, a felmelegedés mérséklésére csak ötletek vannak. Itt még nincsenek meg a nagy léptékben működő technológiák.
Durva veszteségekről számolnak be az orosz kőolajra kivetett szankciók miatt a nyugati biztosítók és szállítmányozó vállalatok. A vezetők szerint az árplafont és az azt megszegők elleni büntetéseket egyedül a Nyugat veszi komolyan, miközben Moszkva ugyanannyit profitál, mint a szankciók előtt.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását, amely szerint Szaúd-Arábia napi 1 millió hordóval fogja vissza termelését.
Kínától az Egyesült Államokon át az Európai Unióig mindenhol a rizstermelés csökkenését várják. Márpedig az meghatározza bolygónk teljes népessége közel a felének, azaz több mint 3,5 milliárd ember élelmezését.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének két ügynöksége is figyelmeztetett, hogy júniustól novemberig 18 éhínséggócban, összesen 22 országban tovább súlyosbodhat az élelmezési bizonytalanság.
Különösen nagy hangsúlyt kapott az energiaügyek és a klímavédelem kérdésköre a május végén negyedik alkalommal megrendezett GreenTech Zalaegerszegen. A rendezvény ismét a fenntarthatóság és az innováció közös platformjaként szolgált. Az esemény fővédnöke Lantos Csaba energiaügyi miniszter volt, míg a védnökök között szerepelt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere és Vigh László ...
Japán csúcsra járatta nukleáris újranyitási programját, a világ legnagyobb erőműve esetében azonban egy apró emberi baki miatt állt le az olajozottan működő gépezet.
Itthon egyre népszerűbb a vasút, így az átalakulás kulcsszereplője lehet, aminek élére akar állni a Siemens Mobility.
20 milliárd eurós költségvetési hiány, csökkenő export és vásárlási kedv, koncepciótlan finanszírozási tervek, energiaár-válság, egymásnak keresztbe tevő kormánytagok. Minden adott a recesszióhoz.
Talán soha nem volt még ilyen látványos veszekedés a német jelzőlámpa-koalíción belül, mint most. Habeck gazdasági miniszter kazáncsere-projektje felszínre hozta az indulatokat.
Habeck miniszter kötelező kazáncseréi háztartásonként 20-30 ezer euróba kerülnek Németországban. Az állam megint kénytelen beavatkozni.
A német autóipari cégek lobbitevékenysége eredményre vezetett: 2035 után is lehetőség nyílik új robbanómotoros gépjárművek forgalomba helyezésére. Az Európai Bizottság persze szigorú feltételekkel bólintott rá ügyre: ezeknek az autóknak mind e-üzemanyag használatávalkell menniük. De lesz-e kereslet az új naftára.
A The Washington Post szerint így állt volna bosszút Magyarországon.
Nem egyszerű dolog a különböző élelmiszereket összehasonlítani, főleg a szén-dioxid-terhelés tekintetében, hiszen a húshoz képest a növényi élelmiszereknek kevesebb a kalóriája és alacsonyabb a fehérjetartalma.
A ritkaföldfémek szövetségen belüli és szabadkereskedelmi partnerektől való beszerzése egyre problémásabb az USA-ban.
Az Európai Unió energiapolitikájában központi helyet kap a zöldhidrogéngyártás. A környezetbarát hidrogéntermelés legnagyobb gondja, hogy drága. A Makronóm Intézet alábbi tanulmányában azt vizsgálta, hogy hazánknak milyen lehetőségei vannak a hidrogéntermelésben.
Az afrikai országok még a járvány és a háború hatásait nyögik. Az éhezés kockázata is növekszik számos szegény államban.
Az USA és az Európai Unió csak kullog Peking után, amely a Covid okozta gazdasági leállás ellenére is világelső a megújuló energia finaszírozásában.
Kijev erkölcsi kötelességet és véres pénzt emleget.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
Az EU újra a télre készül, így meghosszabbította a 15 százalékos fogyasztáscsökkentési rendelkezést.
Az indoklás Magyarországon ismerős lehet: ha nincs orosz energiahordozó, veszélyben az energiaellátás biztonsága. Tokiónak persze elnézik az ilyesmit, senki nem csóválja a fejét, csak megértően bólogat.
Kijev azonnali szankciót követel az orosz atomenergiára, közben a nyugati energiamultik profitjának egy részét kéri.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Az orosz energiát a norvég váltotta fel, amivel az északi ország tavaly már 113 milliárd eurót kaszált. A háborús nyerészkedéssel vádolt oslói kormány azonban egyáltalán nem a válságkezelésre fordítja a pénzt – annál sokkal jobb ötlete van.
Feszültségek jelentek meg az unión belül az USA-val kirobbant kereskedelmi háború nyitólépésének kidolgozása és elfogadása kapcsán. A németek és a franciák öntik az állami pénzt a saját iparukba, óriási kockázatnak téve ki az egységes EU-s piacot és annak versenyképességét.
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
