Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
November 30-án, csütörtökön kezdetét vette a COP28 klímacsúcs Dubajban. Szultán al-Dzsaber, a csúcs elnöke arra szólította fel az országokat és a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokat, hogy dolgozzanak együtt a globális klímacélok eléréséért. A megbeszélések középpontjában egy olyan új egyezség áll, amellyel a szén, az olaj és a földgáz használatának kivezetését gyorsítanák ...
A Hamász elleni háború kifejezetten árt Izrael azon törekvésének, hogy meghatározó földgázexportőrré váljon. Igaz, az ottani kitermelés 2027-ig még így is a duplájára emelkedik. A közel-keleti ország által meghatározott cél, hogy 2030-ra megduplázza a gázexport-kapacitását, mégpedig mintegy 25-30 milliárd köbméterre, ugyanakkor a Hamász elleni háború rávilágít az iparág stabilitását ...
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az ...
Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
Az iraki olaj- és gázszektorhoz kapcsolódó bármely nagyprojektnek felbecsülhetetlen jelentősége van. Az Egyesült Államok kudarcának figyelemre méltó bizonyítéka, hogy a drága háborúja és annak ottani következményei után Oroszország és Kína jelentős gázfejlesztő partnerei lesznek az irakiaknak.
Oroszország új csúcsot ért el a Kínába irányuló napi gázszállításokban a Gazprom közleménye szerint. Bár az orosz vállalat nem bocsátkozott részletekbe, annyi tudható, hogy 2022 végéig 15,5 milliárd köbméter gázt exportáltak Kínába a Power of Siberia gázvezetéken keresztül, az idei szállítások pedig várhatóan mintegy 22 milliárd köbmétert tesznek ki.
A tavaly téli pusztító orosz támadások okozta károkat sem sikerült kijavítani Ukrajnában, az amúgy is mély sebet kapott energiaellátási infrastruktúra így az idén bármikor összeomolhat.
Az energiaválságra adott szakpolitikai válaszokról, a paksi üzemidő-hosszabbításról, a megújulókról, az energiatárolási tervekről és más ágazati stratégiai kérdésekről tartott informatív előadást Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter a JVSZ Country Ride országos eseménysorozatának kecskeméti állomásán beszélt, ahol ezt követően – szakértők, szakpolitikusok és vállalatvezetők bevonásával – ...
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Az energiagazdálkodásban kulcsszerepe lehet az akkumulátoroknak. A rövid távú akkumulátoros energiatárolás már szépen fejlődik, de a hosszú távú tárolási megoldások még mindig költségesek, ráadásul fejlesztés alatt állnak. Ennek köszönhetően a gázerőművek továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaellátás biztonságának garantálásában, még akkor is, ha egyre inkább a megújuló ...
November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
Az indiai külügyminiszter szerint a Nyugat hálás lehet Indiának, amiért energiapolitikájával hozzájárult ahhoz, hogy ne ugorjanak meg az olajárak. India az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokkal több olajat vásárol Oroszországtól, de Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy ezt gazdasági érdekek diktálják.
Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz ...
Miközben Kína energetikai lábnyoma növekszik, az ázsiai nagyhatalom a diverzifikált ellátás fenntartására törekszik. Kína óriási befolyást gyakorol mind energiaszállítóként, mind fogyasztóként a globális energiapiacra. Az orosz–ukrán háború miatt egyre nagyobb az orosz energiaáramlás Kínába, mindeközben Peking okosan, a kereslet kielégítése érdekében igyekszik több országra támaszkodni.
Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé tesszük. Ez a stratégia húzza felfelé a magyar gazdaságot a következő 15-20 évben – mondta a miniszterelnök a Fidesz tisztújító kongresszusán.
Megakadt az Idahóba tervezett hat kis nukleáris reaktor projektje. Az első kis méretű amerikai atomreaktor tervét még 2015-ben jelentette be a Mountain West régióban városi és megyei közszolgáltatók egy csoportja.
A kormány 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai vállalkozások villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó, a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását is elősegítő fejlesztéseit. A cégek beruházási támogatást és bevételkompenzációt nyerhetnek el a január közepén megnyíló pályázati felhíváson. A hétfőn
A JVSZ júniusban elindított Country Ride vidéki rendezvénysorozatának következő állomását november 23-án Kecskeméten rendezik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter nyitóelőadásával.
Joe Biden elnök október 13-án bejelentette, hogy 7 milliárd dollárral támogatnának hét regionális központot, amely hidrogént állítana elő. Mindez komoly ellenkezést váltott ki a környezetvédőknél. Európában ez a kérdés még nagyobb hangsúlyt kap, így érdemes kicsit megkaparni a felszínt, megvizsgálni az ellenzők érveit, illetve az iparág lobbitevékenységét.
Az Energy Institute a KPMG közreműködésével vizsgálta a 2022-es energiaszektort, az energetikai átmenet alakulását. A Statisztikai Szemléjük 1952 óta gyűjti össze és elemzi a világ energiatermelésére, -fogyasztására és -kibocsátására vonatkozó adatokat.
Kína az egyetlen, amely ugyanolyan komolyan vette a dekarbonizációs ütemtervet, amilyen komolyan aláírta a Párizsi Megállapodást. A legnagyobb kibocsátók messze lemaradtak, az USA és az EU egyelőre a felzárkózásért küzd.
Hogyan térítette el az éghajlati politikát az elit közgazdászok egy klikkje, amely főképp a magasabb matematikára épít? Számításaik szó szerint több milliárd ember életét befolyásolhatják.
A tiltakozás alapvető jog, amit a vállalat tiszteletben tart. Ha azonban ezt a Greenpeace törvénytelenül teszi, akkor kegyetlenül perel.
Nagy meglepetést okozott egy klimatológiai tanulmány, amely során arra a furcsa következtetésre juthatunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonása több évtizedes felmelegedéshez vezethet.
Egy befolyásos ökológus előrejelzése szerint az emberi populáció összeomlik ebben a században. William E. Rees ökológusként tisztában van azzal, hogy a fajok gyakran esnek át fellendülési és bukási ciklusokon.
Ezen a télen valószínűleg súlyosabbak lesznek az áramkimaradások, és Ukrajnában a lakosság kevésbé lesz elnéző. Tavaly az ukránok még az oroszokat, az idén viszont vélhetően inkább a helyi hatóságokat fogják hibáztatni a fennakadásokért.
Még 2019-ben az Európai Parlament klímavészhelyzetet hirdetett ki, és egy határozatban rögzítette, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 55%-kal kell csökkenteni 2030-ig, valamint 2050-ig el kell érni a klímasemlegességet, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátást nullára kell redukálni.