2025. március 24., hétfő
Megtermelte az első milliárd kilowattórát az orosz Roszatom által működtetett atomerőmű-hajó. A Lomonoszov májusban lesz ötéves, így szép teljesítménnyel ünnepelheti a jubileumot.
Románia vezetői szerint az ambiciózus zöldcélok súlyosan korlátozzák az ország energiapiacát és gazdaságát, ezért Smart Deal néven egy fokozatosabb, rugalmasabb megközelítést javasolnak az EU egészében a nehezebben átállni képes gazdaságoknak.
A BlackRock, a világ legnagyobb eszközkezelője januárban új alapot indított, amely az acélipar, a cementgyártás és más, kifejezetten nehezen „zöldíthető” alapanyagokat gyártó cégekbe, megoldásokba fektet.
Biden híres inflációcsökkentő törvénye, beleértve az egész zöldtámogatási rendszert, hamarosan az enyészeté lehet. Trump elnök a fosszilis energiahordozókra esküszik, így esze ágában sincs a továbbiakban is a dollárok százmilliárdjait anyagi ösztönzésre felhasználó jogszabályt életben tartani.
Az Európai Bizottság rövidesen bemutatja a Versenyképességi Iránytű nevű gazdaságélénkítő programját, amely meghatározza az EU gazdaságpolitikai irányvonalát. A főbb intézkedések közé tartoznak a vállalati zöld (ESG)-szabályozások egyszerűsítése és egyes tőkepiaci reformok.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Szaúd-Arábia gigantikus hidrogénprojektje új mérföldkőhöz érkezett: a NEOM Green Hydrogen Company (NGHC) a világ legnagyobb zöldhidrogénüzemét építi a Neom nevű futurisztikus óriásvárosban. Vajon ez a gigaberuházás képes lesz-e forradalmasítani az energiaipart?
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
A fast fashionnek, amit nevezhetünk gyors- vagy idénydivatnak, jelentős környezeti hatása van. Nem csak a karbonlábnyoma számottevő: mikroműanyagok oldódnak ki a termékeiből, és az előállítás során a vegyszerterhelés is komoly mértékű, hogy a szállítás hatásairól ne is beszéljünk.
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy új technológia segítségével – a föld természetes adottságait kihasználva – már mélyen a felszín alatt előállíthatóvá válhat az ammónia, ami forradalmasíthatja a vegyipart és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.
A davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) a minap közzétett friss elemzése alapján Kína továbbra is vezető szerepet tölt be a globális zöldátmenetben. Az ország technológiai innovációkkal, hatalmas beruházásokkal és ambiciózus fenntarthatósági célokkal formálja át a világ energia- és közlekedési szektorát.
Az idén újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program más kormányzati intézkedésekkel, illetve az állampapírok kamatfizetése révén, a lakásfelújításokon keresztül jelentős keresletet generál az építőiparban, illetve közvetve a feldolgozóipar egyes szegmenseiben.
Bár a hasznos kvantumszámítógépek elterjedése még 15-20 évre van, a hibrid rendszerek – a szuperszámítógépek és kvantumprocesszorok kombinációja – már a közeljövőben új lehetőségeket nyitnak. Nézzük, hol várható a legnagyobb áttörés!
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
Egy új lelőhely akkora mennyiségű lítiumhoz juttatta az ázsiai nagyhatalmat, hogy egyből a világ második legnagyobb készlettulajdonosa lett. És ez még nem minden…
Kína a világ legnagyobb napelem gyártója, azonban az elmúlt évek túltermelése és árháborúja miatt rengeteg helyi gyár komoly nehézségekkel néz szembe. A Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) egy „OPEC-stílusú” önszabályozó megállapodást kezdeményezett, azonban annak sikere és hatása erősen kétséges, ugyanis csupán a gyártók töredéke vállalta az önszabályozást.
Nem kell messzire nyúlni ahhoz, hogy zöldebbé tegyük a vízi teherszállítást: csupán egy kis szélre van szükség.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések közepette egy cambridge-i vállalat olyan technológiát fejlesztett ki, amely a metánt alakít át szupererős anyaggá.
Az elektromos járművek piacán soha nem látott átrendeződés zajlik: egyes régiókban az állami támogatások eltűnnek, máshol pedig rekordeladások várhatók. Vajon 2025 az áttörés éve lesz, vagy a növekedés lelassul?
Minden előrejelzés szerint Kína idén teljesíti 2035-ös célját, és több elektromos autót értékesít, mint belső égésűt. Ezzel tíz évvel hamarabb pipálhatja ki a feladatot, mint azt saját maga várta.
A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
Az acélgyártás jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 8 százalékáért felelős, ami nagyobb környezeti terhelést jelent, mint például a légi közlekedés. A svéd Stegra vállalat azonban áttörést ért el: 7 milliárd dolláros befektetéssel építi a világ első ipari léptékű zöldacél-gyárát. A 2026-ban induló üzem évente 2,5 millió tonna szén-dioxid-mentes termék gyártását tervezi.
A Nemzeti Földhő Stratégia szerint a földhő aránya a hőtermelésben 6,5 százalékról 25-30-ra nőhet, miközben 2035-ig 1 milliárd köbméter földgáz váltható ki, csökkentve az importfüggőséget és erősítve az energiafüggetlenséget.
A tél átalakul: évente átlagosan hét fagyos napot veszítünk világszerte. Európa egyes részein, például a balti államokban ez a szám már meghaladja a három hetet. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás kézzelfogható jelei, amelyeket 44 országban rögzítettek az elmúlt évtizedben – derül ki a Climate Central friss tanulmányából.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges átmenet lassulása jelentős fordulatot hozott a globális befektetési stratégiákban. A Goldman Sachs Research friss elemzése rávilágít, hogy a korábban meghatározott 1,5 Celsius-fokos klímacél szinte elérhetetlen. A realitás mostantól a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés korlátozása, a nettó zéró karbonkibocsátás globális elérését pedig 2070-re teszik.
