Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
Oroszország tízéves programba kezdett, hogy megalkossa saját, extrém ultraibolyás chipnyomtató rendszerét. Ha sikerül, a Kreml nemcsak a nyugati technológiai szankciókat kerülheti meg, hanem az ASML monopolhelyzetét is megingathatja a globális chipiparban.
A legnagyobb chipgyártóknak beszállító holland ASML nagy összeget fektet a francia Mistral mesterségesintelligencia-startupba. A két cég együttműködése előrelépést jelenthet abban a törekvésben, hogy Európa függetlenedni tudjon az amerikai és kínai rendszerektől.
Bár az amerikai félvezetőexport-ellenőrzések rövid távon hatásosak voltak, hosszú távon a tengerentúli ipar is károkat szenvedhet a kínai leleményesség miatt, ami végeredményben kontraproduktívan hathat az USA technológiai fölényére is.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
A holland félvezetőipari titán, az ASML jelentős bővülésre készül, megerősítve Európa technológiai pozícióit a globális versenyben.
