Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Azt már megszokhattuk, hogy nagy gazdasági vagy pénzügyi válságok idején előveszik Silvio Gesell pénzelméletét. Egy olasz újságíró most a liberális világrend megrendülésénél Polányi Károlyt vette elő, akinek nagyhatású könyvét, A nagy átalakulást „próbálták elsüllyeszteni, de újra felbukkan, és itt lebeg a felszínen”. Thomas Fazi szerint is a könyv vitathatatlanul a piaci liberalizmus legélesebb kritikája maradt, és 80 évvel a könyv megjelenése, illetve 60 évvel Polányi Károly halála után továbbra is aktuális.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nemrégi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadást, és hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad befelé fordulnia, hanem aktívan kell keresnie az együttműködést a potenciális partnereivel. A néppárti politikus szerint a függőségek csökkentése helyes törekvés, a szétválasztás, azaz a decoupling stratégiája azonban óriási károkat okozhat a világgazdaságban.
Oroszország hiába Kína legnagyobb földgázexportőre, Peking mégis többet fizet érte a türkméneknek. Az ok egyszerű: Moszkva nincs most túl jó „alkupozícióban”.
A pandémia óta nem volt ekkora gondban Szaúd-Arábia. A még mindig szinte csak az olajból profitáló gazdaság továbbra is visszaesést tapasztal. És bár a Neom projekt terveit is elhalasztják, a szaúdiak mindenkit nyugalomra intenek.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön egyeztetett a Hszinhua Hírügynökség vezetőivel, köztük az elnökkel, Fu Huával. A Hszinhua Kína legnagyobb sajtóorgánuma, amely nemzetközi szinten is meghatározó szereplővé nőtte ki magát, napjainkban világszerte több mint 10 ezer főt foglalkoztat, több mint 180 irodát működtet, amelyek közül egy Budapesten található.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
Azt már megszokhattuk, hogy egy adott ország illetékes minisztériuma valamiféle becslést készít a gazdasága fejlődéséről, az viszont már nem mindennapi látványosság, amikor nem egy, de rögtön háromféle jövendölés kerül elő a jövőjéről. Így cselekedett az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium is, jelezve az idők kiszámíthatatlanságát.
Egyre több Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
Mexikó nehéz döntés meghozatalára kényszerül. Hogyan tovább? Washingtonnal vagy Washington ellen? A latin-amerikai állam sokat profitálhat a hozzá érkező kínai beruházásokból, de északi szomszédja ezt nem nézi jó szemmel. Az Egyesült Államok ugyanis egyre jobban félti piacát a kínai áradattól, és Mexikóra nyomást helyezve is érvényesíti az akaratát.
Először az volt a probléma, hogy a szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Most, hogy már látják, nem tudják definiálni sem ezt az erőt, sem annak szerepét a geopolitikai átalakulás zűrzavarában. Pedig a folyamat visszafordíthatatlan, nem árt értő szemmel figyelni azokra, akik főszereplővé válnak a multipoláris világrend kialakításában.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Az illegális migráció továbbra is biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. 2015 óta tavaly regisztrálták a legtöbb törvénytelen határátlépést: 442 ezer határsértőt észleltek, amely 2022-höz képest 17 százalékkal több, míg a nyugat-afrikai útvonalon 161 százalékos növekedést jelentettek.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Kínában beesett a fogyasztás, így a kormány fogyasztásösztönzéssel próbálkozik. Egy új program keretében többek között arra ösztönzi a lakosságot, hogy az elavult háztartási gépeit cserélje le. De nem csak erre terjed ki a program: érinti a nehézipart, a petrolkémiai és acélipart, a lakóházak új felvonókkal való felszerelését és a fogyasztóknak nyújtott ösztönzőket is.
Több dél-koreai mikrochipgyártó szerverét törték fel sikeresen észak-koreai hackerek, és ellopták néhány mikrochip tervét.
A 2004 óta hivatalban lévő Li Hszien Long miniszterelnök május közepén átadja a hatalmat Lawrence Vongnak, jelenlegi helyettesének. Az átmenetet gondosan megtervezték, hogy megőrizzék a városállam stabilitásának hírnevét.
Bár a globális kereskedelem 80 százaléka a tengeren zajlik, az amerikai hajógyárak mindössze 1 százalékos részesedéssel vannak jelen. Kína itt is tarol: évente 150 milliárd dollár értékben ad el hajókat. Ez pedig nagyon nem tetszik Washingtonnak.
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Hazánk idén második alkalommal, egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Thomas Westphalt, a tanács főigazgatóját. A tárcavezető kiemelte: a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, emellett nagy hangsúlyt fordítanak az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra is.
Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
