Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
Az EU-s gazdaság megmentése érdekében írt Draghi-jelentés külön fejezetben foglalkozik az európai védelmi iparral. A volt EKB-vezér ingoványos talajra tévedt, amikor összegzésként azt írja: a tagállamok csak európai fegyvereket vásároljanak.
Miért érdekes az USA-nak és Kínának pár kis sziget az óceánon? A válasz részben a tengerfenéken rejlik a létfontosságú internetkábelek és kritikus nyersanyagok, részben a felszínen tengeri kikötők és kereskedelmi útvonalak formájában. A kérdés az, hogy ezeket mely nagyhatalom ellenőrzi.
Erős szeptemberi kezdést mutatott Putyin. Először Mongóliába utazott, majd onnan átugrott Vlagyivosztokba, a Távol-keleti Gazdasági Fórum 9. plenáris ülésére. A Nyugat figyelmét elsősorban az kötötte le, hogy vajon a mongolok letartóztatják-e az orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság egy éve kiadott elfogatóparancsa alapján. Vlagyivosztokra pedig csak az ukrán háború lencséjén keresztül tekintettek. Pedig egy-két dolog történt ezen kívül is.
Szeptember 10-én, Philadelphiában, helyi idő szerint 21 órakor tartották az elnökválasztási vitát Harris amerikai alelnök és Trump volt elnök között. A vita házigazdája inkább a demokratákhoz közeli ABC volt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint továbbra is éles a verseny a Fehér Házért, nincs számottevő eltérés kettejük támogatottságában.
Bizonyára lesznek Mario Draghi EU-s versenyképességről szóló jelentésének olyan javaslatai, amelyek valamilyen formában megvalósulnak. A közös hitelfelvétel azonban nem tartozik ezek közé. Az egész tervnek az lenne az alapja, ám a német kormány máris nemet mondott. Ezzel a kísérlet véget is ért – mindössze egy nap alatt.
Mario Draghi megpróbálta a lehetetlent, és összeállított egy mentőcsomag-tervezetet, amely megállíthatja Európa gazdasági leszakadását a világ többi részétől. A neheze még csak ezután jön, a tagállamok garantáltan egymásnak fognak ugrani a tartalma miatt.
Bagdad és Ankara éveken keresztül vitatkozott egymással, ma pedig egyre inkább megtalálják a közös hangot, és inkább az intenzív stratégiai együttműködést választják. Ezúttal mindkét ország újraértékeli a regionális szerepét, és azok a feszültségek, amelyek egykor a szíriai konfliktus és az ISIS felemelkedése idején meghatározták a kapcsolatukat, enyhültek, és egy pragmatikusabb megközelítésre változtak.
Október 20. fontos dátum Moldova számára, ugyanis az elnökválasztással egybekötve szavaznak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az autonóm Gagauzia és a szakadár Transznisztria azonban inkább az oroszokkal való vámunió irányába húz. Az EU meggondolatlan bővítési stratégiája végeredményben tehát pont azt idézi elő, amit szeretne elkerülni: az USA felé való geopolitikai kitettséget a stratégiai autonómia helyett.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
A kínai fogyasztói márkák Szingapúrt stratégiai kiindulópontként használják a globális terjeszkedéshez, kihasználva az ázsiai és a nyugati kultúra keveredését. Napjainkban a kínai márkák már felvállalják az egyedi identitásukat, és testre szabott stratégiákkal alkalmazkodnak a különböző piacokhoz.
A WTO legfrissebb áruforgalmi barométere szerint a globális áruforgalom 2024 harmadik negyedévében tovább élénkült, miután 2023-ban a magas infláció és az emelkedő kamatlábak közepette megtorpant a kereslet. A barométerindex pozitív jele ellenére a kereskedelem kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok. Meddig tart az élénkülés?
A kínai elnök 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást, valamint 280 milliós katonai és élelmiszersegélyt is ígért az afrikai országoknak, miközben hangsúlyozta a kontinenssel való együttműködés stratégiai fontosságát Kína globális hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Bár a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen formában nem szól bele az amerikai elnökválasztásba, időről időre mégis kommentálja azt. Az elnöki szóvivő egy interjúban azt is elárulta, mit szól Trump mondatához, amely szerint 24 óra alatt véget vetne az ukrajnai háborúnak.
Lesújtó kép bontakozik ki, ha a NATO európai részének felszereltségére, logisztikai struktúrájára és fegyverzetére pillantunk. Nehezen értelmezhető, amikor Brüsszel és a háborúpárti politikusok egy Oroszország elleni háborúról beszélnek – ennek az anyagi és eszközi feltételei ugyanis jelenleg nyomaiban sem láthatók.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
Egyre gyakrabban panaszkodna az orosz importőrök, mivel az amerikai szankciók júniusi szigorítása után a kínai bankok többsége nem fogadja be a fizetéseiket. Jüanmilliárdok ragadtak az orosz–kínai tranzakciókban, ami fenyegetheti az orosz behozatalt. Persze mindenre lehet találni megoldást, a közvetítői díjak máris a nulla közeliről 6 százalékra emelkedtek. A kínaiak és mások félelme érthető, hiszen a nagyvállalataik erősen függnek az amerikai és európai piacoktól.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
A kazanyi BRICS-csúcson várhatóan a helyi pénznemben való elszámolásról és a szervezet közös valutára vonatkozó javaslatokról is tárgyalnak. A Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított csoport, amely tavaly jócskán kibővült, október 21–22-én tartandó találkozóján vélhetően javaslatot tesznek a dedollarizáció további folytatására.
A Pacific Institute tanulmánya arról számolt be, hogy az elmúlt években drámaian megnőtt a vízkészletekkel kapcsolatos erőszakos incidensek száma világszerte. Az összeállításuk szerint 2023-ban 347 alkalommal volt vízzel kapcsolatos fegyveres konfliktus, szemben a 2022-es 231-gyel.
Az amerikai elnökválasztásokat rendszerint a csatatérállamok döntik el, amelyek kiléte a ciklusok közti szociográfiai változások miatt folyamatos mozgásban van. Ahogy polarizálódik az amerikai társadalom, úgy ezen államok száma is csökken. A mostani állapot szerint a versenyfutást november 5-én 7 csatatérállam dönti el. A fő kérdés, hogy ki tudja sikeresebben megszólítani a célzott választói csoportokat.
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért érdemes megvizsgálni a 81 évvel ezelőtti kurszki csatát, már csak neve miatt is.
Európa nem tudja geogazdasági politikáját a többpólusú világhoz igazítani, ennek következtében pedig nagymértékben szenvedni fog a csökkenő gazdasági és politikai súlyától – állítja Glenn Eric Andre Diesen norvég akadémikus és politológus. A Délkelet-norvég Egyetem Üzleti Kara professzorának véleménye hazájában sem megszokott, gyakran vádolják őt az orosz propaganda állítólagos népszerűsítéséért.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
