Az iraki olaj- és gázszektorhoz kapcsolódó bármely nagyprojektnek felbecsülhetetlen jelentősége van. Az Egyesült Államok kudarcának figyelemre méltó bizonyítéka, hogy a drága háborúja és annak ottani következményei után Oroszország és Kína jelentős gázfejlesztő partnerei lesznek az irakiaknak.
Az MNB által rendezett kétnapos Eurázsia Fórum második napja szakmai programjának zárásaként videóhívásban Jeffrey Sachs sztárközgazdász, a Columbia Egyetem Center for Sustainable Development igazgatója és Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára beszélgetett. A közgazdászprofesszor azt is kiemelte, hogy a magyar kormány ebben az átalakuló világban a józanság hangját képviseli.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
A világ legnépesebb országa nagy horderejű események megrendezésével, és a Nyugathoz, valamint a globális déli csoportosulásokhoz való közeledéssel igyekszik erősíteni pozícióját. India csillaga gazdasági, katonai és diplomáciai értelemben felfelé ível. Újdelhi külpolitikájában a függetlenséget, a multipolaritást hangsúlyozza, miközben globális helyzete kihasználja a szorosabb amerikai kapcsolatok előnyeit. 2023 valóban India éve volt? – interaktív ábrákon mutatjuk!
Irán a nukleáris technológia elsajátítását tekintve kitartásról és elszántságról tett tanúbizonyságot. Egy atomfegyverrel rendelkező Teherán tovább ronthatja a Közel-Kelet stabilitását, nem beszélve a biztonságpolitikai következményekről. Éppen ezért Irán még mindig óvatos. Hogyan jutott el ide Irán, amely egykor az USA stratégiai partnere volt?
Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019-ben hivatalba lépett, a programja bemutatásakor egy „geopolitikai bizottságot” vizionált. Habár vannak pozitív példák a szervezet működésére vonatkozóan, az Európai Unió hiányosságait felfedik az elmúlt évek történései, és ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus is.
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Moszkva függősége Kínától az orosz–ukrán háború miatt tovább mélyült, miközben Peking az orosz állam fennmaradásának biztosításában érdekelt. A konfliktus egyúttal hatással van az amerikai–kínai szembenállásra is a Távol-Keleten. Minden eshetőséget figyelembe véve a reális forgatókönyvek között szerepel az orosz állam sikere, összeomlása és gyengülése is. De ki ellenőrzi majd az orosz Távol-Keletet?
A Magyar Nemzeti Bank rendezte meg a Budapest Eurázsia Fórumot a két, szorosan összekapcsolódó kontinens jövőjét illető legfrissebb aggályok megvitatására. Az esemény idei témája – az elmúlt évek történéseiből és válságaiból merítve – az adaptáció, az alkalmazkodás volt. A kétnapos konferencia célja a perspektíva keresése, majd annak integrálása a globális diskurzusokba a fenntartható jövő érdekében.
Az olcsó jüan a második legnagyobb kereskedelmi finanszírozási valutává katapultálja Kínát. A legjobban most a panda- és a dim sum-kötvények mennek.
November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
A Budapesten megrendezett Eurázsia Fórumon Matolcsy György, az MNB elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter is köszöntőbeszédet mondott. A jegybankelnök felvázolta hazánk helyét az új világrendben, kifejtette, hogyan teremthetünk win-win-win helyzetet, helyesnek vélte, hogy hazánk kezdeményezte Európából a párbeszédet a kelettel. Varga Mihály arról beszélt, hogy hazánk kapuszerepet tölt be Európa és Ázsia között.
Több százezres tüntetések voltak az elmúlt héten Spanyolországban. Az emberek az ellen tiltakoztak, hogy Pedro Sánchez ideiglenes spanyol miniszterelnök amnesztiát adott a katalán szeparatistáknak, cserébe az új kormányalakításhoz nyújtott támogatásáért. Ez minimum alkotmánysértés, sőt egyesek szerint hazaárulás.
Erdoğan szombati németországi látogatása nagy jelentőségű volt a török–német kapcsolatok szempontjából. A török elnök 2020 óta először látogatott Németországba, és bár ez alkalmas lehet arra, hogy enyhítse a két állam közötti feszültségeket, egyúttal új konfliktusokat is kiválthat.
Az indiai külügyminiszter szerint a Nyugat hálás lehet Indiának, amiért energiapolitikájával hozzájárult ahhoz, hogy ne ugorjanak meg az olajárak. India az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokkal több olajat vásárol Oroszországtól, de Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy ezt gazdasági érdekek diktálják.
Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.
Egyre érdekesebben alakul a francia lépegetés Marokkó és Algéria között. Az energiaszükséglet és a történelmi kötelékek eddig Algéria felé húzták Franciaországot. Miközben a Marokkóval való kapcsolatok feszültté váltak Nyugat-Szahara régiója miatt, úgy tűnik, Párizsnak szüksége van az algériai energiához való hozzáférésre is. Ki mond a végén sakk-mattot?
A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk.
Szakértők szerint Moszkva sokat nyerhet Izrael Hamász elleni háborújával: lehetőséget kínál az orosz geopolitikai elképzelések megvalósítására, nevezetesen az Egyesült Államok dominanciáját letörő, többpólusú világrend kialakítására. A konfliktus azonban erősen megtépázta az orosz–izraeli viszonyt is.
Miközben Kína energetikai lábnyoma növekszik, az ázsiai nagyhatalom a diverzifikált ellátás fenntartására törekszik. Kína óriási befolyást gyakorol mind energiaszállítóként, mind fogyasztóként a globális energiapiacra. Az orosz–ukrán háború miatt egyre nagyobb az orosz energiaáramlás Kínába, mindeközben Peking okosan, a kereslet kielégítése érdekében igyekszik több országra támaszkodni.
Az elektromos járművek kínai akkumulátorai világméretű dominanciára tesznek szert – írta a Wall Street Journal, hozzátéve, hogy még jelentős védelem mellett is nehéz dolguk lehet a versenyben a nyugati cégeknek.
Bevallom töredelmesen, imádom az összeesküvés-elméleteket, főleg azokat, amelyekben van némi racionalitás. Elraktározom, aztán kíváncsian számlálom az éveket, mikor is válnak gyakorlattá. Az igazság az, hogy napjainkban az ilyen-olyan érdekes elméletek beteljesülésére nem kell várni éveket, pár hónapon belül átveszi a mainstream sajtó. Andrej Martyanovnak alábbi elmélete rávilágít az ukrán konfliktus gyökereire.
Több mint húsz évvel azután, hogy a Mugabe-rezsim elűzte őket, a fehér farmerek fokozatosan visszatérnek, hogy megműveljék a földeket a mély gazdasági válság sújtotta országban. A helyzet azonban alapvetően megváltozott: a fehér farmerek immár nem tulajdonosok, hanem bérlők.
Kína új fényalapú chipje az amerikai szankciók ellenére is megdönti az eddigi sebességi és energiahatékonysági rekordokat. A Nature folyóiratban szereplő tanulmány szerint ez a chip új dimenziókat nyithat meg a mesterséges intelligencia világában.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
Az Európai Bizottság november 15-én bemutatta „az Európába irányuló szervezett mobilitás első uniós keretét”, amelynek célja, hogy az elkövetkező években megkönnyítse több millió bevándorló dolgát.
Egyszer majd ennek a háborúnak is vége lesz. Ha a válság nem fog kiszélesedni, nem terebélyesedik nemzetközivé, akkor Izrael le fogja gyűrni a Hamászt. A kérdés csak az, hogy sikerül-e két vállra fektetnie. A terroristáktól megtisztított területtel pedig valamit kezdeni kell, amire eddig nem született semmilyen kézzelfogható elgondolás.
Ma került sor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója apropóján Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójára is a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon. Maga az, hogy a világ két vezető hatalmának elnöke hajlandó személyes találkozón megvitatni a legfontosabb kérdéseket, bizalomra adhat okot, de reálisan nézve komoly eredményekre nem lehet számítani.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Kína az elmúlt 40 évben megközelítette a nyugati vállalatok technológiai fejlettségét olyan világszínvonalú vállalatokat kifejlesztve, mint a Huawei vagy a CATL. Az USA egyértelműen komoly kihívóként számolhat az ázsiai nagyhatalommal, azonban akad-e vetélytárs a térségben? India, bár némi lemaradással, de lassan szintén meghatározó szereplővé válhat, főként Kína korábbi szerepét betöltve.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
