2025. június 25., szerda
Az orosz gázóriás egy olyan geopolitikai vihar epicentrumában találta magát, amely gyökeresen megváltoztatta a globális energiapiac képét és megkérdőjelezte az évtizedek alatt felépített exportstratégiáját.
Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Jelzésértéke van annak, hogy a tagállamok azon versenyeznek, melyikük nem idegesíti fel jobban Donald Trumpot, a legnagyobb sikernek pedig azt tartják, hogy az elnök egyáltalán megjelenik személyesen a hágai találkozón.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Ez volt az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás az Izrael és Irán között június 13-án kirobbant konfliktusban. Az elnök döntése új szakaszba léptette a háborút: a fő kérdés, Irán miképp reagál – korlátozott megtorlással vagy eszkalációt kiváltva, ami ...
Oroszország a jégtörők helyett nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vetne be az LNG-szállításra az északi-tengeri útvonalon, megkerülve a nyugati szankciók hatását. A projekt stratégiai és technológiai áttörés lehet, de komoly akadályai is vannak.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a világ kőolajfogyasztása 2029-ben tetőzik. A világ legnagyobb kőolajimportőre, Kína esetében ez már 2027-ben bekövetkezik, köszönhetően az elektromos átállás ütemének és hatékonyságának. Úgy tűnik, a következő évtizedben a kőolaj szerepe fűtőanyagként csökken. Jó úton haladunk a zöldátállás felé?
A nyugati mainstream médiumok az iráni rezsimet gyakran hanyatlónak, korruptnak, csődbe jutottnak és a polgárai által megvetettnek írják le, amely az összeomlás szélén áll. De mi következhet, ha bukik a rendszer.
Madrid felrúgja Trump játékszabályait. Spanyolország nyíltan elutasítja az amerikai elnök követelését, hogy a NATO-tagok a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék – a szövetség vezetői máris attól rettegnek, hogy az elnök sértetten faképnél hagyja a közelgő hágai csúcstalálkozót, ahogy azt a G7-en is tette. A NATO most leginkább az amerikai elnök hangulatával hadakozik.
A nagy techcégek tízéves moratóriumot sürgetnek az amerikai tagállamok mesterségesintelligencia-szabályozásai terén, ami megosztja az iparágat és a Republikánus Pártot is.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
Irán föld alá rejtett atomlétesítményei komoly kihívás elé állítják Izraelt. A döntő csapás azonban nem Tel-Aviv, hanem Washington kezében lehet: a világ legerősebb bunkerromboló bombáját, az MOP-t ugyanis csak az Egyesült Államok birtokolja, és kizárólag amerikai bombázók képesek célba juttatni. Kérdés, hogy Donald Trump hajlandó lesz-e megnyomni azt a bizonyos gombot.
Június 13-a, péntek valóban balszerencsés nap volt Irán számára. Azóta számos elemzés jelent meg szerte a világban, mindenki az „üléspontja” szerint magyarázza az álláspontját.
A Budapest Global Dialogue fórumon John J. Mearsheimer elmondta, hogy szerinte a liberális világrend 2017-ben véget ért, és Magyarországnak egy realista stratégiát kell követnie. A fórumon az EU szuverenitásválságát és az IMEC gazdasági folyosó jelentőségét is hangsúlyozták.
Állandó vita, hogy kell-e, érdemes-e fegyverekre, biztonságra költeni. Persze egy romló biztonsági környezetben muszáj, de akkor is kérdés, hogy mekkora mértékben, hiszen az előállított fegyver, amennyiben nem használják, senkinek sem hoz hasznot – kivéve a fegyvergyárakat.
Irán térdre rogyott az izraeli légicsapások alatt, Netanjahu pedig már nemcsak atomlétesítményeket, hanem egy teljes rendszert akar lerombolni. A nemzetközi közvetítők későn mozdultak – Teherán az Egyesült Államoknak könyörög, Trump hallgat, Izrael pedig folytatja, amit elkezdett.
Brazília ritkaföldfémügye ma már nem pusztán geológiai érdekesség, hanem a globális „mine-to-magnet” ellátási lánc egyik legígéretesebb kitörési pontja. A dél-amerikai ország 21 millió tonnára becsült készletével Kína mögött a világ
Friedrich Merz egyetlen ciklust sem élhet túl a hivatalában, és Franciaország lesz a következő ország, amelyik kilép az EU-ból, ami az unió összeomlásához vezethet – állítja Ian Proud volt brit diplomata.
Minden a tervek szerint indult – majd Donald Trump hazament. A kanadai G7-csúcstalálkozót a világkereskedelmi ellentétek, az Ukrajnával és Izraellel kapcsolatos megosztottság, valamint az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciája fémjelezték. A várt áttörések helyett nyílt törésvonalakat és elszalasztott lehetőségeket tárt fel az esemény, amelynek második napja politikai értelemben már nem ...
Tajvan diplomáciai elszigetelése felgyorsult: 2016 óta tíz szövetségest veszített, ma csupán 12 ország ismeri el hivatalosan. Peking nyomásgyakorlása, úgy tűnik, működik – a kérdés már csak az, ki lesz a következő, aki elfordul Tajvantól.
A nukleáris fenyegetés csak ürügy? Valós lehet az érv, amely szerint Izrael légicsapásai nem az iráni atomlétesítményeket, hanem a rezsim szívét célozzák. Miközben a világ az urán százalékos tisztaságáról vitatkozik, Netanjahu célja nem a dúsítás megakadályozása, hanem az iszlám köztársaság térdre kényszerítése. De mi történik, ha a rendszer nem bukik meg?
Az USA új stratégiát hirdet Afrikában: csökken a katonai jelenlét, nő a hírszerzési támogatás, miközben a terrorizmus terjedése a kontinens nyugati felén komoly fenyegetést jelent Amerika és Európa számára.
Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára.
A rubel lenyűgöző erősödést produkált az idén, és az év eddigi legjobban teljesítő valutája lett. A hírt pozitívnak gondolhatnánk, de jelentős fejfájást okoz az orosz pénzügyi kormányzatnak.
A G7-csúcstalálkozó Kanadában nem a nyugati egység ünnepe lesz, hanem a geopolitikai feszültségek próbája. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba újra megosztotta a szövetségeseket: az USA vámháborús politikája és az Ukrajnával kapcsolatos amerikai visszafogottság mély árkokat húz a tagállamok közé.
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
A döntés az MI-t fejlesztő hadiipari cégek malmára hajtja a vizet, miközben a biztonság háttérbe szorul.
Kanada új olajvezeték-építése stratégiai fordulatot hozhat: diverzifikálná az exportját, csökkentené az USA-függőségét, miközben zöldberuházásokkal és ázsiai, európai partnerekkel erősítené energiapiaci pozícióját.
Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
Izrael megtámadhatja Iránt – jelezték amerikai tisztségviselők. Miközben Washington és Teherán már a hatodik nukleáris tárgyalásra készül, a két közel-keleti ország között növekszik a feszültség. Az amerikai állampolgároknak a mielőbbi távozást javasolják a régióból, a térség fontos kereskedelmi útvonalain közlekedő hajókat pedig óvatosságra intik.
