Az izraeli titkosszolgálat akciója példátlan volt a hírszerzés történetében, de rámutatott a globális beszerzési láncok legnagyobb hibájára: az ellenőrizhetetlenségre. A személyhívós robbantások fényében a kormányoknak újra lehet gondolni a vámpolitikát és a gyártási területek átpozicionálását is.
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
Sokféle szemszögből boncolgatták a libanoni csipogók felrobbantását. A kínaiak, kicsit a saját büszkeségüket is fényezve, egy katari véleményt idéztek, miszerint a jó erkölcsű és lelkiismeretes arabok már régóta kínaira cserélték az amerikai technológiai eszközöket, a személyhívók felrobbanása után pedig a saját biztonságuk miatt aggódva fognak váltani.
A piac elkezdte a kockázatok tükrében újraárazni magát: a fő kérdés most a közel-keleti konfliktus eszkalációs lehetőségeivel kapcsolatos. Ha ez egy súlyosbodó konfliktus előjele, akkor az energiapiaci válság is erősödni fog.
Európa legnagyobb vegyipari vállalata, a ludwigshafeni székhelyű BASF javítaná a versenyképességét, mivel a társaság gyenge kereslettel küzd kontinensünkön. A megszorításokat megérzik az alkalmazottak, de a részvényeseknek is csökken az osztaléka, igaz, ezt némileg ellensúlyozza a tervezett részvény-visszavásárlás. A vegyipari óriás folytatja egyes üzemek esetleges átalakítását is.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból.
Hiába a nagy szavak. Európát meggyőzték, hogy szabaduljon az orosz gáztól, majd az amerikai (sokkal drágább) cseppfolyós gázzal függetlenedhet az öreg kontinens. Idén már jóval kevesebb LNG érkezett az USA-ból, mivel az ázsiai piacok magasabb árai és a rövidebb utak nagyobb csábítást jelentenek. Nincs más megoldás, mint újra az orosz gázhoz folyamodni, így tovább nőtt az orosz LNG részesedése az EU piacán.
Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.
Robert F. Kennedy Jr. és Donald Trump Jr. közös írásban szólítják fel a Fehér Házat, hogy haladéktalanul fejezze be a nukleáris eszkaláció kockázatával járó háborús uszítást az ukrajnai háború kapcsán, és kezdeményezzen béketárgyalásokat Putyinnal – mielőtt túl késő lenne.
Munkalátogatásra érkezett Kijevbe Ursula von der Leyen, és az Európai Bizottság felelős vezetőjeként azonnal többmilliárdos kezdeményezést jelentett be, hogy segítsen Kijevnek betömni a lyukakat az ukrán költségvetésében.
Az egyik oldalon az amerikai elnökválasztásban Putyin – nem tudni, hogy trollkodásból vagy komolyan gondolva – Kamala Harris mellett tette le a voksát, mondván fertőző a mosolya. Másrészt viszont az oroszoknak egyre inkább tetszik Donald Trump béketerve, amivel záros határidőn belül lezárná az ukrajnai harcokat. Már amennyi a béketervről kikövetkeztethető J. D. Vance legutóbbi megnyilvánulásából.
Radoslaw Sikorski radikális megoldást javasolt a tagállamoknak: meg kell szüntetni a menekült ukrán férfiak segélyét, így kényszerítve őket arra, hogy hazamenjenek, ahol végre besorozhatják őket.
Al-Szudani miniszterelnök szerint Irak képes kezelni a terroristacsoport megmaradt harcosait. Ugyanakkor egyes amerikai törvényhozók aggódnak, hogy a kivonulás az ISIS vagy akár Irán malmára hajtaná a vizet.
Az orosz elnök 2022 óta harmadszor növeli hadserege létszámát, amelynek az aktív állománya meghaladná az USA és India haderejét. A nyugati elemzők szerint kemény intézkedésekre van szükség e cél eléréséhez.
Legutóbbi ülésén az orosz központi bank újra emelt az alapkamaton: a cél változatlanul az infláció leszorítása a jelenlegi 9,1-ről 4 százalékra.
Újabb merényletkísérlet történt Donald Trump ellen floridai golfklubjánál, ahol lövések dördültek el. A titkosszolgálat tüzet nyitott a támadóra, aki elmenekült, majd egy szomszédos megyében elfogták: lefoglaltak egy fekete terepjárót, távcsöveket és hátizsákot is. Trump biztonságban van, de az eset rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára a közelgő elnökválasztás előtt. Mi tudunk eddig?
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Meg kell fontolni a stratégiai nyersanyagok, például az urán, a titán vagy a nikkel külföldi piacokra történő exportjának korlátozását – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal folytatott megbeszélésén.
Egy elgondolkodtató cikket találtunk egy amerikai portálon, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen mértékű kényszer és manipuláció szükséges ahhoz, hogy az emberek az élet tiszteletét felülírva gyilkoljanak és meghaljanak rossz célokért, mások érdekeiért.
Észtország leköszönt miniszterelnökéről, új EU-s külügyi főképviselőről egyelőre csak annyit tudni, hogy gyűlöli az oroszokat – és hogy mindent kizárólag ebből az aspektusból közelít meg. Talán ezért maszatol, amikor az ukrajnai háborún kívül másról is szeretnék hallani a véleményét.
A kancellárba a német ellenzék és a Kreml is beletörölte a lábát az ukrajnai békekonferenciáról szóló mondatai miatt.
Az EU-s gazdaság megmentése érdekében írt Draghi-jelentés külön fejezetben foglalkozik az európai védelmi iparral. A volt EKB-vezér ingoványos talajra tévedt, amikor összegzésként azt írja: a tagállamok csak európai fegyvereket vásároljanak.
Erős szeptemberi kezdést mutatott Putyin. Először Mongóliába utazott, majd onnan átugrott Vlagyivosztokba, a Távol-keleti Gazdasági Fórum 9. plenáris ülésére. A Nyugat figyelmét elsősorban az kötötte le, hogy vajon a mongolok letartóztatják-e az orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság egy éve kiadott elfogatóparancsa alapján. Vlagyivosztokra pedig csak az ukrán háború lencséjén keresztül tekintettek. Pedig egy-két dolog történt ezen kívül is.
A vizsgálat szerint a lengyelek szándékosan akadályozták az Északi Áramlat felrobbantása ügyében folytatott nyomozást, és segítettek megszökni országukból a szabotázsakció első számú gyanúsítottjának.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Október 20. fontos dátum Moldova számára, ugyanis az elnökválasztással egybekötve szavaznak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az autonóm Gagauzia és a szakadár Transznisztria azonban inkább az oroszokkal való vámunió irányába húz. Az EU meggondolatlan bővítési stratégiája végeredményben tehát pont azt idézi elő, amit szeretne elkerülni: az USA felé való geopolitikai kitettséget a stratégiai autonómia helyett.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
