François Hollande volt francia elnök határozottan megkérte Emmanuel Macront, hogy fogja be a száját, ha az ukrajnai háborúról van szó. A francia titán persze nem hallgatott a szóra.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nemrégi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadást, és hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad befelé fordulnia, hanem aktívan kell keresnie az együttműködést a potenciális partnereivel. A néppárti politikus szerint a függőségek csökkentése helyes törekvés, a szétválasztás, azaz a decoupling stratégiája azonban óriási károkat okozhat a világgazdaságban.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Azt már megszokhattuk, hogy egy adott ország illetékes minisztériuma valamiféle becslést készít a gazdasága fejlődéséről, az viszont már nem mindennapi látványosság, amikor nem egy, de rögtön háromféle jövendölés kerül elő a jövőjéről. Így cselekedett az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium is, jelezve az idők kiszámíthatatlanságát.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
Az illegális migráció továbbra is biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. 2015 óta tavaly regisztrálták a legtöbb törvénytelen határátlépést: 442 ezer határsértőt észleltek, amely 2022-höz képest 17 százalékkal több, míg a nyugat-afrikai útvonalon 161 százalékos növekedést jelentettek.
Az ukrán elnök arra kéri az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsa el a szerencsejáték-alkalmazásokat a szolgáltatásai közül. A katonák túl sok pénzt vernek el az online kaszinókban, ami rontja a morált, ráadásul biztonsági kockázatot is jelent.
Az ukrán fegyvergyárak zsíros célpontjai az orosz rakétáknak: van olyan vállalat, amely néhány havonta költözteti az üzemét. A legnagyobb probléma mégis az, hogy az állam képtelen fizetni, így inkább nem is rendel. A megoldás az export lenne, azt azonban Zelenszkijék nem engedik.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Az Európai Parlament kedden nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának újabb egy évvel történő meghosszabbítását, tovább nehezítve ezzel az európai gazdák helyzetét. A lépést Nagy István agrárminiszter értékelte.
Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek.
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
Miközben a Közel-Kelet és Európa konfliktusoktól forrong, az indo-csendes-óceáni térségben is zajlanak az események. Az amerikai Typhon rakétaindító rendszer telepítése a Fülöp-szigetekre a Kínával szembeni feszültségek fokozódásához vezethet, valamint az ASEAN-on belüli széthúzás veszélyét is magában hordozza, mivel eltolódhatnak a térségbeli erőviszonyok.
A politikai élet forgóajtói meglehetősen furfangosan pörögnek. Legutóbb egy amerikai portál tárta fel ennek természetét. Miként támaszkodnak a hírcsatornák azokra a katonatisztekre, akik már rég letették a kardot, de a tollat nem, ahogy a médiaszereplést sem hagyták abba? Sajnos ez sokszor kevéssé szól az igazságról, mert egy-egy védelmi vállalat igencsak zsíros juttatását is meg kell szolgálniuk.
Nem jöttek be a nyugati számítások. Fél éve a közel-keleti térség még nem szerepelt a nyugati prioritások között, viszont október óta felgyorsultak az események. A probléma az, hogy az USA-nak így már egyszerre kell fókuszálnia Ukrajnára, Izraelre, valamint Kínára.
A háború eddigi legjelképesebb fegyverszállítmányát kapta Ukrajna a brit hadseregtől. A két aknamentesítő hajóra nagy szükség lenne, ám Törökország nem engedi azokat bejutni a Fekete-tengerre. Így aztán egy brit kikötőben várják meg, hogy vége legyen a háborúnak.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Biden többször figyelmeztette az ukránokat, hogy ne támadjanak oroszországi olajfinomítókat, mert egy globális olajárrobbanás katasztrófához vezethet. Nem tette hozzá, de nyilvánvaló: az elnökválasztási kampányban más sem hiányzik neki. Zelenszkij azonban fütyül arra, mit kér az elnök. Változnak az idők.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Nagy-Britannia a G7 részeként folyamatosan azt hangoztatja, hogy Ukrajnát az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kell ellátni újabb segélyekkel és fegyverekkel. Ám amikor cselekvésre kerülne a sor, elnémul: a nála heverő összegekhez senki nem mer hozzányúlni. És ez így is marad.
Amikor Macron, Franciaország büszke prokonzulja Oroszország felé nézve szigorú tekintettel és határozott szóval hadat üzent, persze csupán csapatok fenyegetésével, máris fura fordulat történt. Kiderült, a franciák csak az idén 600 millió eurót adtak Moszkvának a cseppfolyósított földgázért cserébe, amelynek a mennyisége az év első negyedében magasabbra kúszott, mint ahogy azt az ember gondolná.
Ukrajnában és Gázában láthattuk, hogy a háborúban mit képes művelni a mesterséges intelligencia. A gépek vezérelte harc – ami ha lehet, az eddigieknél is könyörtelenebb – felvet számos erkölcsi szempontból kényes kérdést. A külföldi sajtó szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása már rég átlépte azt az egykor elképzelt vörös vonalat, amelyre a tudósok korábban kitartóan figyelmeztettek.
Az OPEC már az izraeli háború kitörése után szólt, hogy nem fog kizökkenni a nyugalmából. Úgy is lett: az olajpiac majdnem olyan csendes, mintha békeidő lenne, pedig drónok és rakéták százai zúgtak el felette.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
