GeopolitikaHáborúKiemelt
Atomhatalomnak lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés 

Atomhatalomnak lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés 

Irán a nukleáris technológia elsajátítását tekintve kitartásról és elszántságról tett tanúbizonyságot. Egy atomfegyverrel rendelkező Teherán tovább ronthatja a Közel-Kelet stabilitását, nem beszélve a biztonságpolitikai következményekről. Éppen ezért Irán még mindig óvatos. Hogyan jutott el ide Irán, amely egykor az USA stratégiai partnere volt? 

GeopolitikaHáborúUncategorized
Az EU keze rövidebb mint gondolnád

Az EU keze rövidebb mint gondolnád

Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019-ben hivatalba lépett, a programja bemutatásakor egy „geopolitikai bizottságot” vizionált. Habár vannak pozitív példák a szervezet működésére vonatkozóan, az Európai Unió hiányosságait felfedik az elmúlt évek történései, és ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus is.

EnergiaGeopolitikaHáborúKiemeltSzankciókVilággazdaság
Jöttünk, láttunk, veszítettünk – elemzés az Oroszország elleni szankciók ellentétes hatásairól  

Jöttünk, láttunk, veszítettünk – elemzés az Oroszország elleni szankciók ellentétes hatásairól  

Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.  

GeopolitikaHáborúKiemelt
Az orosz Távol-Kelet új gazdára lel?  

Az orosz Távol-Kelet új gazdára lel?  

Moszkva függősége Kínától az orosz–ukrán háború miatt tovább mélyült, miközben Peking az orosz állam fennmaradásának biztosításában érdekelt. A konfliktus egyúttal hatással van az amerikai–kínai szembenállásra is a Távol-Keleten. Minden eshetőséget figyelembe véve a reális forgatókönyvek között szerepel az orosz állam sikere, összeomlása és gyengülése is. De ki ellenőrzi majd az orosz Távol-Keletet? 

GeopolitikaHáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.

GeopolitikaHáború
A középhatalmak máshogy látják az ukrajnai konfliktust, mint ahogy azt a Nyugat szeretné 

A középhatalmak máshogy látják az ukrajnai konfliktust, mint ahogy azt a Nyugat szeretné 

A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk. 

GeopolitikaHáború
Moszkva igyekszik hasznot húzni a közel-keleti konfliktusból 

Moszkva igyekszik hasznot húzni a közel-keleti konfliktusból 

Szakértők szerint Moszkva sokat nyerhet Izrael Hamász elleni háborújával: lehetőséget kínál az orosz geopolitikai elképzelések megvalósítására, nevezetesen az Egyesült Államok dominanciáját letörő, többpólusú világrend kialakítására. A konfliktus azonban erősen megtépázta az orosz–izraeli viszonyt is. 

GeopolitikaHáború
Mit tervez Izrael Gázával a Hamász elleni háború után? 

Mit tervez Izrael Gázával a Hamász elleni háború után? 

Egyszer majd ennek a háborúnak is vége lesz. Ha a válság nem fog kiszélesedni, nem terebélyesedik nemzetközivé, akkor Izrael le fogja gyűrni a Hamászt. A kérdés csak az, hogy sikerül-e két vállra fektetnie. A terroristáktól megtisztított területtel pedig valamit kezdeni kell, amire eddig nem született semmilyen kézzelfogható elgondolás. 

GeopolitikaHáborúVilággazdaság
A szankciókkal egyre nehezebb valós eredményt elérni

A szankciókkal egyre nehezebb valós eredményt elérni

A szankciók a nemzetközi nyomásgyakorlás bevett eszközeinek számítanak, ma főként a nyugati államok vetik ki őket az ún. latorállamokra, azaz jellemzően olyan középhatalmakra, mint Irán vagy Venezuela. Oroszország is számos büntetőintézkedés célkeresztjébe került az ukrajnai háború nyomán, azonban ezek eddig nem érték el a meghirdetett céljukat, vagyis a háború végét.

HáborúKiemelt
6 ábra arról, hogy Amerika ajtót mutathat Ukrajnának 

6 ábra arról, hogy Amerika ajtót mutathat Ukrajnának 

Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút. 

Promóció

Trend

Promóció

Hazai válogatás