2026. március 6., péntek
A liberális pénzügyi rendszer végnapjaiA J.P. Morgan átfogó jelentése arra figyelmeztet, hogy a korlátozások nélküli pénzügyi globalizáció korszaka véget ért. Amíg a Nyugat saját nyitott tőkepiacai építik le a hazai ipart, kialakult egy új, rejtett árnyékbankrendszer. |
|||
A J.P. Morgan átfogó jelentése arra figyelmeztet, hogy a korlátozások nélküli pénzügyi globalizáció korszaka véget ért. Amíg a Nyugat saját nyitott tőkepiacai építik le a hazai ipart, kialakult egy új, rejtett árnyékbankrendszer.
Kína egyszerre küzd a robottúltermelés és a demográfiai hanyatlás problémájával. A humanoid robotika látványos felfutása rövid távon talán klasszikus ipari buboréknak tűnik, a jövőre nézve azonban a demográfiai hanyatlás elleni védekezés eszköze lehet.
Az amerikai vámok a Legfelsőbb Bíróság döntése után néhány órával máris új jogi köntösbe öltöztek. A piacok egy pillanatra fellélegeztek az extrém vámok eltörlését követően, ám a Fehér Ház egy előre megírt forgatókönyv alapján azonnal reagált.
Rakéták, feltorlódó tankerek és megugró biztosítási díjak – a Közel-Keleten kiéleződő amerikai–izraeli–iráni konfliktus már most 5–15 százalékos olajár-emelkedést áraz a piacokon. Bár az OPEC+ termelésnöveléssel próbálja hűteni a kedélyeket, egy tartós blokád könnyen 100 dollár fölé lökheti a Brentet.
A közel-keleti konfliktus első ránézésre ajándék Oroszországnak: az olaj és a gáz drágul, a költségvetési bevételek nőhetnek, az alternatív szállítók felértékelődnek. Viszont Moszkvában is egyre többen azt mérlegelik, hogy hol van az a pont, amikor a háborús kockázati prémium már globális sokká válik, amely Oroszországnak is kárt okoz.
Irán történelmi fordulóponthoz érkezett. Ali Hámenei halála után a háború árnyékában dől el, hogy a mérséklődés vagy a radikalizálódás felé fordul-e a teheráni rezsim. A háttérben már zajlik a hatalmi játszma, miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyeli, ki kerül Irán élére.
Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő.
Amikor Mette Frederiksen előre hozta a választásokat, azzal nem csupán a belpolitikát akarta felrázni, hanem üzenni is akart Washingtonnak. A grönlandi válság és az amerikai elnök fenyegetései váratlanul megerősítették a dán kormányfőt, miközben a Trump-barát erők meggyengültek.
A közel-keleti válság hamarosan beárazza magát az európai rezsibe. Katar LNG-leállása és a Hormuzi-szoros hajózhatatlansága máris gránátot dobott az európai energiatőzsdére: a gáz ára 50 százalékkal ugrott egyetlen nap alatt. Egy tartós konfliktus maga alá temetheti a maradék európai versenyképességet is.
Ki dönt arról, mire használható egy mesterséges intelligencia? A fejlesztő magánvállalat, amely etikai kockázatot lát, vagy az állam, amely a nemzetbiztonságra hivatkozik? Az Anthropic és a Trump-kormányzat összecsapása döbbenetes választ adott: Washington saját, eddig agyonsztárolt beszállítóját minősítette hivatalosan kockázati tényezőnek.
Pörgősebb lett a január a szálláshelyeken és a kasszáknál is: a SZÉP-kártyás fizetések összege egy év alatt 18 százalékkal közel 37 milliárd forintra ugrott. A bővülő felhasználás most egyszerre tolja a belföldi turizmust és az április végéig engedélyezett hidegélelmiszer-vásárlással a háztartások napi mozgásterét is.
Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.
Matus Tibor
A BYD tavaly 4,6 millió járművet értékesített világszerte, teljesítve – igaz, menet közben lefelé módosított – éves célját, megelőzve a Teslát a globális elektromosautó-piacon. A szám önmagában történelmi, a mögötte húzódó trendek viszont már egy sokkal feszültebb, túlfűtött és politikailag is terhelt autóipari korszak kezdetét jelzik.
A fegyvergyártók csillaga magasabban áll, mint valaha: a SIPRI új jelentése szerint a világ száz legnagyobb hadiipari vállalata rekordbevételt könyvelt el. A háború mindenkinek rossz – kivéve azokat, akik ellátják.
Aki képes válságban is működésben tartani az energiáját, a digitális rendszereit és a kommunikációját, az ellenáll a külső nyomásnak – aki viszont kiszolgáltatott infrastruktúrára épít, az stratégiai előnyt ad át a riválisainak. Európa és Magyarország számára most dől el, hogy független marad-e a 21. századi technológiai erőtérben.
Az európai védelmi ipar 2024-ben olyan ütemben bővült, amelyre évtizedek óta nem volt példa, de az iparág arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a külföldi, már meglévő berendezésekkel szemben a hazai gyártásúakat részesítsék előnyben, azzal érvelve, hogy ez a stratégiai autonómia és az ellátási lánc szuverenitásának kérdése.
Az orosz Vzgljad gazdasági rovatában megjelent cikk szerint az olajpiac egy új korszak küszöbén áll: az OPEC+ ugyan tart a Brent olaj árának 60 dollár alá esésétől, de már nem kívánja „megmenteni” a világpiacot. A nyolc vezető OPEC-ország úgy döntött, hogy 2026 első negyedévében befagyasztja a kitermelést a 2025. decemberi szinten, miután az év folyamán fokozatosan emelték a kvótákat.
Amikor Mette Frederiksen előre hozta a választásokat, azzal nem csupán a belpolitikát akarta felrázni, hanem üzenni is akart Washingtonnak. A grönlandi válság és az amerikai elnök fenyegetései váratlanul megerősítették a dán kormányfőt, miközben a Trump-barát erők meggyengültek.
Európa egzisztenciális fenyegetést, Washington pedig regionális konfliktust lát az ukrajnai háborúban, amely nem indokol globális elköteleződést. Egy katonai szövetség azonban nem élheti túl, ha a tagjai nem értenek egyet abban, mi a háború, mi a béke és mi ellen kell egymást megvédeniük.
António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.
A Trump-féle Béketanácsra valójában sem a „semmiség az egész”, sem a „most omlik össze a világrend” narratíva nem húzható rá. Nagyon is logikus alapokra van építve, a közvélekedéssel ellentétben pedig nem az ENSZ BT-t akarja megbuktatni. Valami egészen mást.
Ahogy a BRICS nő, úgy tűnik el belőle a közös nevező. A Trump által újragondolt kül- és gazdaságpolitika korszaka ideális terep lenne a tömb felemelkedéséhez, ám a tagok inkább egymással vitatkoznak, mint Washingtonnal. A BRICS-nél 2025-ben minden feltétel adott volt a kitöréshez – csakhogy megérkezett a Fehér Ház új lakója, aki mindent összezavart.
Az űr az új határvidék, ahol a szabály és a hatalom összecsap: míg az Egyesült Államok stratégiai dominanciát épít, Európa ismét törvényi ambíciókkal igyekszik észrevétetni magát. A vita nem csak jogi, de gazdasági és geopolitikai aggályokat is felvet: az amerikai magánszektor az USA vezető szerepét biztosítaná – miközben Brüsszel, jobb híján, normatív trükkökkel akadályozná azt.
A Maduro-rezsim villámgyors megdöntése, a szövetségesekkel szembeni burkolt fenyegetések és az erőforrásokhoz való hozzáférés nyers logikája egy olyan külpolitikai doktrínát rajzol ki az Egyesült Államokban, amelyben az erő, a gazdasági kényszer és a gyors eredmény fontosabb, mint a szabályok, az intézmények vagy a hosszú távú stabilitás. Trump szemére azonban nem lehet azt vetni, hogy nem szólt előre: végig nyílt lapokkal játszott.
Amíg az európai zöldipari gyártókat az ázsiai árnyomás terheli, csütörtökön a Planet Budapest konferencián bejelentették, hogy magyar kutatók 15 évnyi munkával olyan technológiát tettek gyártáséretté, amely alapjaiban írhatja át az elektromobilitás és az energiatárolás nem túl távoli jövőjét.
Az amerikai Nano Nuclear Energy és az Egyesült Arab Emírségek friss megállapodása révén szintet lépett a hordozható nukleáris energia. A konténerbe zárt mikro-atomreaktorok a hálózatfüggetlen ipari létesítmények és az adatközpontok számára is áttörést hozhatnak.
Új matematikai eljárás teszi pontosabban mérhetővé a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokat és a gazdasági károk mértékét. A Grazi Egyetem kutatása szerint a hőség okozta összetett veszély mértéke Európában az elmúlt évtizedekben a tízszeresére emelkedett.
Amíg az európai zöldipari gyártókat az ázsiai árnyomás terheli, csütörtökön a Planet Budapest konferencián bejelentették, hogy magyar kutatók 15 évnyi munkával olyan technológiát tettek gyártáséretté, amely alapjaiban írhatja át az elektromobilitás és az energiatárolás nem túl távoli jövőjét.
Az amerikai Nano Nuclear Energy és az Egyesült Arab Emírségek friss megállapodása révén szintet lépett a hordozható nukleáris energia. A konténerbe zárt mikro-atomreaktorok a hálózatfüggetlen ipari létesítmények és az adatközpontok számára is áttörést hozhatnak.
Új matematikai eljárás teszi pontosabban mérhetővé a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokat és a gazdasági károk mértékét. A Grazi Egyetem kutatása szerint a hőség okozta összetett veszély mértéke Európában az elmúlt évtizedekben a tízszeresére emelkedett.
