Ketyegő adósságbomba: hitelből épülő MI-birodalmakAmíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak. |
|||
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
A halott internet elmélete szerint a világhálón csökken az emberek száma, a tartalmakat pedig többségükben botok, algoritmusok és automata rendszerek termelik.
Trump látványos gesztust tett Zelenszkij felé a NATO-csúcson: Washington engedélyezheti, hogy Ukrajna saját Patriot elfogórakétákat gyártson. A bomba hír mögötti hadiipari realitás azonban jóval kijózanítóbb. Egy olyan fegyverről van szó, amelynek gyártása évekig tartó előkészítést, rendkívül szigorú technológiai kontrollt és stabil beszállítói hálózatot igényel – miközben Ukrajnának most lenne szüksége a rakétákra.
A Nyugat évek óta a Kínától való gazdasági függőség csökkentését szorgalmazza. A napokban egy tanulmány összegesítette, mennyibe kerülne egy teljes leválás: az Egyesült Államoknak, az eurózónának és az Egyesült Királyságnak összesen 23,6 ezermilliárd dollárt kellene befektetnie 2050-ig ahhoz, hogy kiépítse azokat az ipari, technológiai és ellátási láncokat, amelyek ma Kínára épülnek. Lehetetlen küldetés.
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
Az októberre halasztott EU–Kína-tárgyalások az előzetes értékelések szerint túlmutatnak a vámvitákon. A kínai ipar előretörése valós kihívás, ám egyre több elemzés szerint Brüsszel alkupozícióját legalább ennyire meghatározzák a saját beruházási, technológiai és ipari gyengeségei.
Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Az ENSZ genfi fórumával hivatalosan is megkezdődött a mesterséges intelligencia globális szabályozásáról szóló rendszeres politikai egyeztetés. A kezdeményezés nagyobb beleszólást adhat az államoknak, különösen a kisebb és fejlődő országoknak a technológiai szabályok kialakításába. Az eseményen a tudomány és a politika nézőpontjai is előtérbe kerülhettek.
Japán az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, a jen mégis negyvenéves mélypontra gyengült. Tokió árfolyamvédelmi lépései ezért az amerikai állampapírpiacon is érezhetővé válhatnak, a hosszú távú megoldást jelentő kamatemelés pedig a japán költségvetést terhelné meg.
Az IMF ismét lefelé módosította a világgazdaság idei növekedési előrejelzését. A szervezet szerint a közel-keleti háború, a magas energiaárak és a kereskedelmi káosz miatt az idén mindössze 3 százalékos globális GDP-bővülés várható, míg az infláció ismét magasabb lehet a korábban vártnál.
A napelemes boom után most a szélnek kell behoznia a lemaradást. A kormányzat a védőtávolság lazításával és gyorsított engedélyezési övezetekkel próbálja felpörgetni a beruházásokat, amelyet egy közel 870 milliárd forintos EU-s forrás is elősegít. Az óriási beruházásokért európai és kínai gyártók versenyeznek majd.
Trump látványos gesztust tett Zelenszkij felé a NATO-csúcson: Washington engedélyezheti, hogy Ukrajna saját Patriot elfogórakétákat gyártson. A bomba hír mögötti hadiipari realitás azonban jóval kijózanítóbb. Egy olyan fegyverről van szó, amelynek gyártása évekig tartó előkészítést, rendkívül szigorú technológiai kontrollt és stabil beszállítói hálózatot igényel – miközben Ukrajnának most lenne szüksége a rakétákra.
Révész Béla Ákos
A Fülöp-szigetek új parti őrségi parancsnoki központot avatott a vitatott Thitu-szigeten, ezzel a távoli irányításról a folyamatos helyszíni jelenlétre tér át a Dél-kínai-tengeren. Ez a lépés új szintre emeli a Kínával zajló szuverenitási versenyt az első szigetlánc térségében.
A közel-keleti háború lezárása az energiapiaccal együtt a teljes globális növekedési modellt szétverte: az IMF szerint minden egyes nap közelebb visz a legrosszabb forgatókönyvekhez, miközben Európa már most félúton áll az inflációs sokk és a stagnálás között.
Moszkvai olvasatban a Hormuzi-szoros körüli válság jóval több egy átmeneti olajársokknál: felértékeli Oroszország szerepét az energia- és a nyersanyag szárazföldi szállítása terén Eurázsiában. A Vzgljad szerint ebből a fő nyereség a pillanatnyi többletbevétel helyett az, hogy a világgazdaság ismét a földrajzi biztonságot tekinti elsődlegesnek.
A kínai főváros légtere hivatalosan is ellenőrzött zónává válik: a privát drónrepülés a jövőben szigorú és a legritkább esetben kiadott engedélyhez kötött tevékenység lesz. A döntés mögött nem csak biztonsági megfontolások állnak. Valójában a technológiai tér kontrolljának átalakításáról van szó.
Az iráni háború az olaj- és devizapiacokon kívül megmozgatta a globális kötvénypiacok erőviszonyait is. Miközben a nyugati állampapírokat inflációs félelmek gyengítik, a kínai kötvények iránt nő a kereslet. Ezt még nem nevezhetjük pénzügyi rendszerváltásnak, de figyelmeztető jelnek igen.
Az atomfegyvereket évtizedeken át a végső biztonság garanciáinak tekintették, az ukrajnai háború, az iráni–izraeli konfliktus és az indiai–pakisztáni összecsapások azonban azt mutatják, hogy a nukleáris elrettentés már nem működik úgy, ahogyan a hidegháború stratégái elképzelték.
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
Több mint száz évvel Kuba függetlenségének kikiáltása után a szigetország ismét ugyanazzal a dilemmával találja szemben magát, mint 1902-ben: hogyan őrizheti meg a szuverenitását egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági túlélése éppen attól a hatalomtól függ, amely a legerősebb nyomást gyakorolja rá? Trump új Kuba-politikája hidegháború utáni hidegháborút teremt.
A globális rendszer a jelek szerint nem szélesedik, hanem szűkül: a középhatalmak mozgástere látszólag nőtt a hidegháború után, valójában csupán egy átmeneti gazdasági és geopolitikai lehetőséget használtak ki. Az Egyesült Államok és Kína közben ugyanazon rendszer feletti ellenőrzés jogáért verseng, ami előbb-utóbb minden köztes szereplőt választási kényszerbe hozhat.
Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
Rövidesen kereskedelmi forgalomba is kerülhet az ausztrál–indiai Sicona Battery Technologies szilícium-karbon anódja, amely gyorsabb töltést és nagyobb hatótávot ígér az elektromos autóknak. A projekt nagy áttörés, ám számunkra azért is fontos, mert a magyar OnLi anódtechnológia egyik versenytársának számít.
Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
Rövidesen kereskedelmi forgalomba is kerülhet az ausztrál–indiai Sicona Battery Technologies szilícium-karbon anódja, amely gyorsabb töltést és nagyobb hatótávot ígér az elektromos autóknak. A projekt nagy áttörés, ám számunkra azért is fontos, mert a magyar OnLi anódtechnológia egyik versenytársának számít.
Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.