2026. február 13., péntek
Így fúj a Vörös Sárkány lufit a globális nyersanyagpiaconA pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól? |
|||
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
Bár az AfD már a 2010-es években felvetette a német aranykészlet hazaszállítását, 2026 elején több közgazdász és politikai szereplő is azt javasolja, hogy Berlin csökkentse, akár számolja fel a New Yorkban tárolt aranykészletét.
Kellemes meglepetéssel indult az év: januárban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 2,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen alulmúlta a piaci várakozásokat. Ez alátámaszthatja a Magyar Nemzeti Bank döntését a február végi kamatcsökkentési ciklusa folytatásához.
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
Európa egyre gyorsabb ütemben veszti el a hatalmát – állítja Emmanuel Macron, aki az informális EU-csúcs előtt már „grönlandi pillanatról” és szükségállapotról beszél. A francia elnök négy pontba sűrített reformlistája az EU gazdasági szuverenitásától a közös adósságig terjed – kiegészítve az Egyesült Államokkal szembeni konfrontáció felvállalásával.
Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.
J. D. Vance alelnök ellentmondásos megszólalásai már most megmutatják, milyen belharcok formálhatják a Trump utáni Amerikát – és miért lenne hiba 2028-ig várni az új washingtoni kapcsolatok építésével.
Az Egyesült Államok figyelme Kanada olajban leggazdagabb tartományára irányult, Alberta függetlenségi mozgalma mögött pedig egyre erősebben kirajzolódik a nagyhatalmi befolyási övezetek visszatérésének logikája.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
Az idei év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.
Ha rátekintünk a Robert Fico és Donald Trump floridai találkozójáról készült fotókra, a magyar olvasónak szinte önkéntelenül egy másik kép jut az eszébe. Orbán Viktor és Trump mosolygós, magabiztos jelenete a Fehér Házban. A különbség nem pusztán esztétikai vagy hangulati, Fico arcáról leolvasható, hogy nem minden az elképzelései szerint alakult.
Matus Tibor
Brüsszel átlépte a határt, és elérte azt a pontot, ahol saját centralista törekvéseinek megfelelően az EU-s jogot is átformálja, elferdíti és kihasználja. Az uniós alapszerződés 122-es cikkelyét már nem válságkezelésre, hanem tagállami vétók eltörlésére próbálja alkalmazni.
A modern kultúra iparszerűvé vált, a tartalom már nem műalkotás, hanem termék, a fogyasztó nem értelmez, hanem elfogyaszt. A kultúripari logika a digitális platformok korára optimalizálódott: lapozunk, kattintunk, félbehagyunk, és ezt ismételjük.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
Orbán Viktor washingtoni látogatása nemcsak diplomáciai áttörés, hanem politikai üzenet is volt a világnak: Magyarország nincs elszigetelve, sőt stratégiai megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal. A Trump–Orbán-csúcson született megegyezések új fejezetet nyithatnak a magyar–amerikai kapcsolatokban, ezzel átrajzolhatják Közép-Európa geopolitikai térképét.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
A balboai és a cristóbali kikötő elvesztése lett Peking latin-amerikai terjeszkedési stratégiájának egyik legnagyobb kudarca. Nem mellesleg 23 milliárd dollárba került a fájdalmas lecke: Amerika az Egyesült Államoké.
A Trump-féle Béketanácsra valójában sem a „semmiség az egész”, sem a „most omlik össze a világrend” narratíva nem húzható rá. Nagyon is logikus alapokra van építve, a közvélekedéssel ellentétben pedig nem az ENSZ BT-t akarja megbuktatni. Valami egészen mást.
Ahogy a BRICS nő, úgy tűnik el belőle a közös nevező. A Trump által újragondolt kül- és gazdaságpolitika korszaka ideális terep lenne a tömb felemelkedéséhez, ám a tagok inkább egymással vitatkoznak, mint Washingtonnal. A BRICS-nél 2025-ben minden feltétel adott volt a kitöréshez – csakhogy megérkezett a Fehér Ház új lakója, aki mindent összezavart.
Az űr az új határvidék, ahol a szabály és a hatalom összecsap: míg az Egyesült Államok stratégiai dominanciát épít, Európa ismét törvényi ambíciókkal igyekszik észrevétetni magát. A vita nem csak jogi, de gazdasági és geopolitikai aggályokat is felvet: az amerikai magánszektor az USA vezető szerepét biztosítaná – miközben Brüsszel, jobb híján, normatív trükkökkel akadályozná azt.
A Maduro-rezsim villámgyors megdöntése, a szövetségesekkel szembeni burkolt fenyegetések és az erőforrásokhoz való hozzáférés nyers logikája egy olyan külpolitikai doktrínát rajzol ki az Egyesült Államokban, amelyben az erő, a gazdasági kényszer és a gyors eredmény fontosabb, mint a szabályok, az intézmények vagy a hosszú távú stabilitás. Trump szemére azonban nem lehet azt vetni, hogy nem szólt előre: végig nyílt lapokkal játszott.
Trump egyetlen mondata pillanatok alatt újra káoszossá tette a nemzetközi diskurzust. Noha semmiféle valós politikai tartalom nem állt mögötte, mégis pontosan rámutatott arra, amit a világ nem akar tudomásul venni: a globális struktúra már bipoláris. Ennek ellenére a G2 eszméje mégsem valósulhat meg.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
Egy friss tanulmány szerint hiába áramlott 30 milliárd dollárnyi működő tőke Indonéziába, az ország a pénzügyi kontroll hiányosságai miatt kénytelen volt stratégiát váltani. A nehézkes nyugati hitelcsomag helyett Jakarta ma már állami-magán vegyesvállalati modellel védekezik a „zöldgyarmatosítás” ellen.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
Egy friss tanulmány szerint hiába áramlott 30 milliárd dollárnyi működő tőke Indonéziába, az ország a pénzügyi kontroll hiányosságai miatt kénytelen volt stratégiát váltani. A nehézkes nyugati hitelcsomag helyett Jakarta ma már állami-magán vegyesvállalati modellel védekezik a „zöldgyarmatosítás” ellen.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
