2025. november 19., szerda
Kötvénypiaci aranykor: lehetőség vagy válság?Még vége sincs az évnek, és már 6 ezermilliárd dolláros rekordkibocsátást láthatunk a kötvénypiacon, ami meghaladja a tavalyi rekordot, köszönhetően a mesterséges intelligencia körüli beruházási hullámnak. |
|||
Még vége sincs az évnek, és már 6 ezermilliárd dolláros rekordkibocsátást láthatunk a kötvénypiacon, ami meghaladja a tavalyi rekordot, köszönhetően a mesterséges intelligencia körüli beruházási hullámnak.
Az ukrajnai háború Európa geopolitikai súlypontját keletre tolta, amit kevés ország vett olyan komolyan, vagy épített erre ilyen jelentős politikai önazonosságot, mint Lengyelország. Cikkünk második részében áttekintjük a mai lengyel hegemón-törekvéseket.
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
Dél-Korea legnagyobb konglomerátumai óriási, 550 milliárd dollár értékű hazai beruházást jelentettek be 2030-ig, amellyel azt kívánják bizonyítani, hogy az ország ipari kapacitása annak ellenére erős marad, hogy a kormány a napokban állapodott meg arról, hogy mélyíti a gazdasági kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
Ukrajnában újra bűzlik valami: a lopás szimbólumává nemesedett aranyvécé százmillió dollárnyi korrupciót áraszt magából, a szag pedig egészen az elnöki körökig terjed. Zelenszkijnek most a saját házában kell szellőztetnie – lehetőleg még az előtt, hogy nyugati partnerei befognák az orrukat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Az Egyesült Államokban összeomlóban van a politikai bizalom: a Gallup szerint az amerikaiak ma már csak akkor hisznek a kormányban, ha az ő pártjuk van hatalmon. A republikánusok bizalma az egekbe szökött, miközben a demokratáké történelmi mélypontra zuhant – ezzel az államba vetett hit pártfüggővé vált.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Miközben az amerikai hajógyárak ma már alig látszanak a térképen, Washington egy merész fordulattal mégis visszatérne a tengeri nagyhatalmak közé – nem tömegtermeléssel, hanem önvezető hajókkal, zöldüzemanyagokkal és intelligens kikötőkkel. Az USA most arra készül, hogy ne csak hajókat építsen, hanem ő diktálja az új játékszabályokat is.
Miközben Európa a fenntarthatóságról beszél, a Távol-Keleten már rég tudják, hogy ki tartja majd kézben azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a zöldfordulat csak papíron létezhet.
Az önálló európai védelmi képességek megerősítésével önálló európai hírszerzésre is szükség van. Brüsszel megoldása felvet egy-két bürokratikus problémát, illetve a tagállamok egyetértése sincs kőbe vésve.
Ukrajnában újra bűzlik valami: a lopás szimbólumává nemesedett aranyvécé százmillió dollárnyi korrupciót áraszt magából, a szag pedig egészen az elnöki körökig terjed. Zelenszkijnek most a saját házában kell szellőztetnie – lehetőleg még az előtt, hogy nyugati partnerei befognák az orrukat.
Révész Béla Ákos
Trump és Hszi telefonbeszélgetése a TikTok sorsáról nem hozott előrelépést, így a feltételek a stratégiai játszma részei maradnak. A két elnök október végén az APEC-csúcson találkozik majd, ahol megbeszélhetnek egy privát találkozót is. Mutatjuk, mi a helyzet a TikTok-ügyben!
Mi várható az orosz-ukrán háború alakulása tekintetében a washingtoni egyeztetések után? Milyen üzenete volt az Ovális Irodában elhelyezett Ukrajna-térképnek? Befolyásolni tudja-e Európa a fejleményeket? Lehet-e Budapest egy Putyin-Zelenszkij vagy egy hármas csúcstalálkozó helyszíne? Elemzőnk válaszolt.
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Oroszország békefeltételeinek központi eleme Donbász megszerzése, amely Ukrajna gazdasági szíve, és egyben leginkább háború sújtotta régiója. Bár Moszkvának nincs égető szüksége a térség nyersanyagaira, megszerzésével egyszerre gyengíthetné Kijevet és belpolitikai sikerként tüntethetné fel a „történelmi orosz földek visszatérését”.
Kína szerepe átalakul a globális innovációban. A 2000-es évek elején jellemző, a vegyesvállalatokon keresztüli informális tudástranszfert ma már milliárdos licencdíjak és a saját szellemi tulajdon exportja váltja fel. Az átalakulás nyomán többpólusú innovációs tér rajzolódik ki, amely egyszerre bővíti a globális tudásbázist és élesíti a versenyt.
Az amerikai elnöknek immár jéghideg a viszonya a multilaterális intézményekkel – kilép a nemzetközi szervezetekből és tüntetően nem vesz részt a csúcstalálkozókon. Utóbbi esetében egy-egy külpolitikai balhé mindig kényelmes ürügyként szolgál a távolmaradásra.
Washington a kreativitást, Peking az alkalmazást tartja a verseny kulcsának. Míg az Egyesült Államok a Big Tech laborjaiban tervezi a jövőt, Kína a gyárakban és városokban építi meg a saját MI-birodalmát – a kérdés ugyanis nem az, ki fejleszti ki előbb a szuperintelligenciát, hanem hogy ki tud gyorsabban valóságot teremteni belőle.
Hszi Csin-ping APEC-csúcsra küldött szövege egy feszesen megkomponált geopolitikai üzenetet tartalmaz, Kína nem csupán a régió motorja akar lenni, hanem fokozatosan az Egyesült Államok helyére kíván lépni a globális intézményrendszerben. Az elnök minden mondata a világrend újradefiniálásának az előszava volt.
A multilateralizmus kora véget ér. A világ újra a hatalmi egyensúly játékszabályai szerint rendeződik, miközben a globális intézmények elvesztik befolyásukat. A bipoláris USA–Kína-rendszer és a politikai realizmus visszatérése egy új korszakot nyithat, amelyben a nemzetek más formákat keresnek az együttműködésre – kisebb, pragmatikusabb szövetségekben, de talán hatékonyabban, mint valaha.
Az ukrajnai háború már nem a területszerzésről és az ideológiai célok fegyveres eléréséről szól, hanem Moszkva politikai türelméről. Putyin tudja, hogy nem kell győznie – elég, ha nem veszít. Így válik a háború rendszert működtető eszközzé, egyben Oroszország jövőjének egyik alappillérévé.
A kiszivárgott védelmi stratégia szerint Washington a saját határainak és a nyugati féltekének a védelmét helyezi előtérbe, háttérbe szorítva a Kínával folytatott globális rivalizálást és az eddig kiemelten kezelt Európa-politikát. A fordulat radikálisan írhatja át a NATO jövőjét és a globális szövetségi rendszerek egészét.
Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
