2026. április 17., péntek
Már 725 ezer forint felett a bruttó átlagkeresetA friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt. |
|||
A friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt.
Az idei hadseregrangsor nem a legerősebb, hanem a legnagyobb létszámú seregeket méri. A lista élére így olyan országok kerülnek, amelyek a klasszikus katonai erőt tekintve messze nem tartoznak az élmezőnybe.
Brüsszel Magyarország után a csatlakozásra váró Szerbiától is megvonná az uniós forrásokat, ami azonban gazdaságilag nem kifizetődő döntés az EU-nak. Valóban a jogállamiság miatt vállalnák a potenciális veszteséget, vagy inkább az Orbán-szövetséges szerb elnök eltávolítása a cél?
Moszkvai olvasatban a Hormuzi-szoros körüli válság jóval több egy átmeneti olajársokknál: felértékeli Oroszország szerepét az energia- és a nyersanyag szárazföldi szállítása terén Eurázsiában. A Vzgljad szerint ebből a fő nyereség a pillanatnyi többletbevétel helyett az, hogy a világgazdaság ismét a földrajzi biztonságot tekinti elsődlegesnek.
A közel-keleti háború lezárása az energiapiaccal együtt a teljes globális növekedési modellt szétverte: az IMF szerint minden egyes nap közelebb visz a legrosszabb forgatókönyvekhez, miközben Európa már most félúton áll az inflációs sokk és a stagnálás között.
Az amerikai benzinárak emelkedése ismét megnövelte az érdeklődést az elektromos és hibrid járművek iránt. A piac reakciója gyors, a vásárlások terén azonban egyelőre nincs fordulat: a magas kamatok, a drága új autók és a gyenge finanszírozhatóság továbbra is fékezi az elektromos átállást.
A skandinávok a zöldenergia-termelés globális éllovasai, ám a zöldátállás váratlan gazdasági csapdákat hozott. A legújabb adatok rávilágítanak, hogy a klímacélok elérése önmagában még nem garantálja a szektor pénzügyi stabilitását.
Az európai gazdaság egyik legfinomabbra hangolt rendszere, a légi közlekedés egyetlen geopolitikai csomóponttól függ: ha a Hormuzi-szorosnál a helyzet nem stabilizálódik, a többi mellé betársul a kerozinválság is.
Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
A mesterséges intelligencia a teljes munkaerőpiacot felboríthatja. A legoptimistább forgatókönyv soha nem tapasztalt növekedést ígér, azonban fennáll az aktivitás visszaesésének és a vagyonkoncentrációnak a veszélye. A közgazdászok szerint kontrollálni kell ezt az átalakulást, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Februárban az építőipar termelési volumene éves bázison 0,4 százalékos mérséklődést, az előző hónaphoz viszonyítva viszont 4,9 százalékos növekedést mutatott a szezonálisan kiigazított friss statisztikai adatok alapján. Ám akadnak kedvezőtlen jelek.
Miközben Von der Leyen még mindig „munkacsoportokkal” keresteti a megoldást, a valóság már az üzemanyag-jegyrendszer felé sodorja Európát. A Hormuzi-szoros blokádja csak felszínre hozta azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: Brüsszel energiapolitikája alapjaiban alkalmatlan a válságkezelésre.
Révész Béla Ákos
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét,a Peak tanácsadóját látja vendégül. A műsor középpontjában a Peak friss fintechpiaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025 lesz, az éves nagyleltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.
Bár a Pentagon 2027 körüli konfliktusról figyelmeztet, a stratégiai „nyereség–veszteség mátrix” egész más képet fest. A játékelmélet szerint egy Peking sokkal hosszabb és óvatosabb stratégiát követ. Bár a háborús dübörgés erős, a logika a stabilitást feltételezi.
Egyes vélekedések szerint Tusk újévi miniszterelnöki beszéde látványos jobbratolodást jelez. Egyszer sem hangzott el sem az Európai Unió, sem a Brüsszel kifejezés, inkább a világ instabilitására és a nemzeti önállóságra, a lengyel államiság ezer évére épített.
Iránban megremegtek a hatalom alapjai, és bár a rezsim egyelőre elfojtja az utcai tiltakozásokat, a legitimációja történelmi mélyponton van. A változás esélye nő, ám nem világos, mi jön utána – a bizonytalanság pedig belső összeomláshoz és regionális eszkalációhoz is vezethet.
A világ átrendeződik, és ezt a folyamatot egyre inkább az érdekszférák alakítják. Az USA, Kína és Oroszország a saját hátsó udvaruk uralkodóivá válhatnak, a kisállamok mozgástere ugyanakkor veszélyesen szűkül. A bizonytalan rendben Európa csak akkor találhatja meg a helyét, ha stratégiai tudatossággal gondolkodik.
A pakisztáni közvetítéssel bejelentett iráni tűzszünet mögött egy váratlan szereplő jelent meg: Kína. Az akció egyszerre szolgálta Peking energiabiztonsági és geopolitikai terveit.
Nem Oroszország, nem Kína, inkább saját, egyre nehezebben értelmezhető rendszere sodorta válságba a NATO-t. Az amerikai–európai viszony látványos romlása, az iráni háború körüli konfliktus és a pénzügyi viták a legrosszabb lehetőséget, a szövetség megsemmisülését vetítik előre.
A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták leggyakrabban a technológiai kockázatokra vagy az etikai dilemmákra koncentrálnak. Az Anthropic körüli botrány azonban egy sokkal prózaibb tényezőt hozott felszínre: a hatalmat. Amikor egy technológia hadászati stratégiai jelentőségűvé válik, az ellenőrzés nem a fejlesztőké többé. Az atombomba története már megmutatta, hogyan zajlik ez a folyamat.
A Hormuzi-szorosban zajló dráma maga a globalizált energiarendszer szétesése. A válság szétgyűrűzése világszintű átalakulást hordoz magában, és a sokk feldolgozásához már kevés az alkalmazkodás: újratervezésre és teljes energiaellátási átrendeződésre lesz szükség.
Az EU-s digitális szabályozási törvény papíron a transzparenciáról szól. Valójában azonban Brüsszel egy olyan, fokozatosan szigorodó cenzúra- és beavatkozási rendszert hozott létre, amely a másképp gondolkodást rendszerszintű kockázattá minősítheti – és annak megfelelően is kezelheti.
Kína évek alatt egy dollárt megkerülő nyersanyaghálózatot épített ki, de Trump most egyszerre katonai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel bontja le ezt az árnyékrendszert. A dollár globális súlya megrendült, és az amerikai stratégia most azon múlik, hogy sikerül‑e visszaterelni a kereskedelmet a saját gravitációs terébe.
Amíg 2026 elején Donald Trump külpolitikája Venezuelától Iránon át Grönlandig több fronton kelt feszültséget, addig Kína feltűnően távol marad ezektől az eseményektől. A kínai türelem egyszerűségében a leghatásosabb: arra a letisztult gondolatra épül, hogy egy meggyengült, a saját szabályait kivégző hegemónnal szemben a kivárás sokkal hatékonyabb eszköz, mint a nyílt konfrontáció.
A skandinávok a zöldenergia-termelés globális éllovasai, ám a zöldátállás váratlan gazdasági csapdákat hozott. A legújabb adatok rávilágítanak, hogy a klímacélok elérése önmagában még nem garantálja a szektor pénzügyi stabilitását.
Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.
A skandinávok a zöldenergia-termelés globális éllovasai, ám a zöldátállás váratlan gazdasági csapdákat hozott. A legújabb adatok rávilágítanak, hogy a klímacélok elérése önmagában még nem garantálja a szektor pénzügyi stabilitását.
Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.
