2026. január 16., péntek
Brüsszel sok időt ajándékoz a kínai e-autók gyártóinakAz Európai Bizottság minimumár-ajánlata papíron védelmet ígér, a valóságban azonban történelmi hibának bizonyulhat. Brüsszel azt hiszi, hogy védelmi vonalat épít, valójában azonban időt ajándékoz a kínai gyártóknak a visszafordíthatatlan piaci pozíciók kiépítéséhez. |
|||
Az Európai Bizottság minimumár-ajánlata papíron védelmet ígér, a valóságban azonban történelmi hibának bizonyulhat. Brüsszel azt hiszi, hogy védelmi vonalat épít, valójában azonban időt ajándékoz a kínai gyártóknak a visszafordíthatatlan piaci pozíciók kiépítéséhez.
A „sötét középkor” kifejezés a közgondolkodásban gyakran romantikus vagy túlzó történelmi metaforaként jelenik meg. Victor Davis Hanson amerikai történész esszéje azonban nem egy jóslat, hanem egy figyelmeztetés: a civilizációk nem lineárisan fejlődnek, a technológiai fejlettség pedig önmagában nem véd a társadalmi visszaeséstől.
A világ legnagyobb városai már nem azok, mint húsz éve. Jakarta, Dakka és Tokió található a rangsor élmezőnyében, ám miközben Afrika városai is soha nem látott sebességgel nőnek, a régi megapoliszok lassú hanyatlásnak indulnak.
Nem sikerült az eleve lehetetlen küldetés Dánia és Grönland külügyminiszterének, hogy az amerikai alelnökön keresztül gyakoroljanak nyomást Donald Trumpra: felejtse el az annektálásról szőtt terveit. Az EU külügyi főképviselője szerint ideje elkezdeni inni.
A szomáliai kormány bejelentette, hogy megszakítja a szerződéses kapcsolatait és érvényteleníti az eddigi megállapodásait az Egyesült Arab Emírségekkel, annak Szomália szuverenitása, területi egysége és politikai függetlensége elleni lépéseire hivatkozva. Akár háború is kitörhet a két fél között?
Már január végén megszülethet az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapjaiban rajzolhatja át a globális gazdasági erőviszonyokat. Az USA–Kína kereskedelmi háború és az ellátási láncok sebezhetősége felgyorsította Brüsszel és Újdelhi közeledését – miközben Berlin stratégiai fordulatra készül. A tét nemcsak Európa Kínától való függése, hanem az is, hogy Magyarország a nyertese vagy a vesztese lesz-e az új kereskedelmi korszaknak.
Vannak meghívók, amiket túl drága elfogadni: a világ egyik legfontosabb tengeri kikötőjében a dél-afrikai Simon’s Townban hadihajók sorakoznak fel, azonban a legfontosabb szövetséges csendje mindent elárul.
A tavalyi év Európában megmutatta, hogy a vezetékes gáz korszaka után az LNG képes stabilizálni a rendszert – de ennek az az ára, hogy a kontinens sokkal inkább ki van téve a globális piac hangulatának.
A távol-keleti óriás valutája, a jüan hatalmas felértékelődési nyomás alatt áll, a piac mégis szinte mozdulatlan. A felszín alatt azonban titkos banki műveletek, elrejtett dollármilliárdok és egy kétségbeesett gazdaságpolitikai manőverezés zajlik.
Míg a republikánusok elsöprő többsége helyesli az amerikai katonai akciót, a demokraták szinte egységesen elutasítják azt. A YouGov friss adatai szerint nemcsak a beavatkozás megítélése, hanem annak valódi oka is élesen megosztja a két tábort.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
A választókerületi határmanipuláció az Egyesült Államokban és más országokban az egymandátumos választókerületekre épülő, többségi választási rendszer logikus következménye. A Pew Research Center nemzetközi összehasonlítása szerint a gerrymandering abból fakad, hogy ahol a politikai verseny kimenetele a körzethatároktól függ, ott azok kijelölése szükségszerűen politikai döntés.
Mihálovics Zoltán
Ukrajnában újra bűzlik valami: a lopás szimbólumává nemesedett aranyvécé százmillió dollárnyi korrupciót áraszt magából, a szag pedig egészen az elnöki körökig terjed. Zelenszkijnek most a saját házában kell szellőztetnie – lehetőleg még az előtt, hogy nyugati partnerei befognák az orrukat.
A Tomahawkok maradnak a raktárban, Trump nem hajlandó eszkalálni az ukrajnai háborút. A washingtoni Zelenszkij-látogatás megerősítette: az Egyesült Államok az európai konfliktust illetően ragaszkodik a reálpolitikai alapokon nyugvó diplomáciai megoldáshoz.
Az amerikai hadiipari termelés abból indult ki, hogy a hadseregnek rövid, precíziós és high-tech háborúkat kell megvívnia. A jelenleg zajló globális konfliktusok azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják: mindennél nagyobb szükség lenne a hagyományos fegyverzetre. Amiből még a kevesebbnél is kevesebb van raktáron.
A második negyedév tanulsága, hogy a globális tartalékkezelés nem sprint, hanem maraton. Bár a tartalékeszközökben a dollár hányada csökkent, erre a magyarázat mégsem az euró arányának a növekedése.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.
Az amerikai elnök történelmi léptékű védelmi költségvetést kér a jövő évre. Elmélete szerint a pluszt a vámokból finanszírozná, mialatt megregulázná a hadiipari szereplőket is.
A Maduro-rezsim villámgyors megdöntése, a szövetségesekkel szembeni burkolt fenyegetések és az erőforrásokhoz való hozzáférés nyers logikája egy olyan külpolitikai doktrínát rajzol ki az Egyesült Államokban, amelyben az erő, a gazdasági kényszer és a gyors eredmény fontosabb, mint a szabályok, az intézmények vagy a hosszú távú stabilitás. Trump szemére azonban nem lehet azt vetni, hogy nem szólt előre: végig nyílt lapokkal játszott.
Trump egyetlen mondata pillanatok alatt újra káoszossá tette a nemzetközi diskurzust. Noha semmiféle valós politikai tartalom nem állt mögötte, mégis pontosan rámutatott arra, amit a világ nem akar tudomásul venni: a globális struktúra már bipoláris. Ennek ellenére a G2 eszméje mégsem valósulhat meg.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
Brüsszel átlépte a határt, és elérte azt a pontot, ahol saját centralista törekvéseinek megfelelően az EU-s jogot is átformálja, elferdíti és kihasználja. Az uniós alapszerződés 122-es cikkelyét már nem válságkezelésre, hanem tagállami vétók eltörlésére próbálja alkalmazni.
Az EU korábbi vakhite a digitális piacok feletti szabályozásra épülő uralomban mára teherré vált: Brüsszel párhuzamosan próbál kitartani a saját normái mellett és menekülni az amerikai nyomás elől – egyre kevesebb sikerrel. Az amerikai elnök egyszerre szorítja sarokba a vámokkal Európát és számolja fel a brüsszeli modell globális befolyását.
London novembertől szigorított a menekülteknek járó állami támogatások, a letelepedés és az állampolgárság megszerzésének feltételein. Európában számos fordulatot láttunk 2015 óta a migrációs politikában, mostanra pedig úgy tűnik, lassan minden ország kiteszi a „megtelt” táblát. Mutatjuk, hogyan jutottunk el idáig.
Az Európai Bizottság minimumár-ajánlata papíron védelmet ígér, a valóságban azonban történelmi hibának bizonyulhat. Brüsszel azt hiszi, hogy védelmi vonalat épít, valójában azonban időt ajándékoz a kínai gyártóknak a visszafordíthatatlan piaci pozíciók kiépítéséhez.
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
Az Európai Bizottság minimumár-ajánlata papíron védelmet ígér, a valóságban azonban történelmi hibának bizonyulhat. Brüsszel azt hiszi, hogy védelmi vonalat épít, valójában azonban időt ajándékoz a kínai gyártóknak a visszafordíthatatlan piaci pozíciók kiépítéséhez.
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
