2026. július 15., szerda
Olcsó drónok fenyegetik az energiabiztonságotAz elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet. |
|||
Az elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet.
Trump látványos gesztust tett Zelenszkij felé a NATO-csúcson: Washington engedélyezheti, hogy Ukrajna saját Patriot elfogórakétákat gyártson. A bomba hír mögötti hadiipari realitás azonban jóval kijózanítóbb. Egy olyan fegyverről van szó, amelynek gyártása évekig tartó előkészítést, rendkívül szigorú technológiai kontrollt és stabil beszállítói hálózatot igényel – miközben Ukrajnának most lenne szüksége a rakétákra.
A Volkswagen 100 ezer munkahelyet készül megszüntetni, négy németországi gyárban pedig teljesen leállhat a termelés. Európa legnagyobb autógyártója, amelyet egyszerre sújtanak a kínai versenytársak, a magas európai költségek, az amerikai vámok és a gyengülő kínai kereslet, gödörbe került.
Mivel az iráni háború felhajtotta az olaj- és üzemanyagárakat, az amerikai olajóriások rekordközeli profitot könyvelhetnek el – Donald Trump azonban nem ünnepel velük, hiszen árdrágítással vádolja a cégeket, a dráguló benzin pedig súlyos terhet ró az amerikaiakra, ami politikai kockázattá válhat a választások előtt.
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
Európában fokozott figyelmet kap a biztonságpolitika, egy friss nemzetközi felmérés azonban meglepő eredményt hozott: Magyarországon a NATO támogatottsága történelmi csúcs közelében jár. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szövetség megítélése megosztottabb, sőt több kulcsországban jelentősen csökken a bizalom.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
A Nyugat évek óta a Kínától való gazdasági függőség csökkentését szorgalmazza. A napokban egy tanulmány összegesítette, mennyibe kerülne egy teljes leválás: az Egyesült Államoknak, az eurózónának és az Egyesült Királyságnak összesen 23,6 ezermilliárd dollárt kellene befektetnie 2050-ig ahhoz, hogy kiépítse azokat az ipari, technológiai és ellátási láncokat, amelyek ma Kínára épülnek. Lehetetlen küldetés.
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
Az októberre halasztott EU–Kína-tárgyalások az előzetes értékelések szerint túlmutatnak a vámvitákon. A kínai ipar előretörése valós kihívás, ám egyre több elemzés szerint Brüsszel alkupozícióját legalább ennyire meghatározzák a saját beruházási, technológiai és ipari gyengeségei.
Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Trump látványos gesztust tett Zelenszkij felé a NATO-csúcson: Washington engedélyezheti, hogy Ukrajna saját Patriot elfogórakétákat gyártson. A bomba hír mögötti hadiipari realitás azonban jóval kijózanítóbb. Egy olyan fegyverről van szó, amelynek gyártása évekig tartó előkészítést, rendkívül szigorú technológiai kontrollt és stabil beszállítói hálózatot igényel – miközben Ukrajnának most lenne szüksége a rakétákra.
Révész Béla Ákos
Kalifornia vezetése egyre agresszívebb adóeszközökkel próbálja megállítani a tőke és a lakosság kivándorlását, ám ezzel éppen azt a társadalmi réteget zárja csapdába, amely a gazdaság gerincét adja. Az eredmény egy gyorsan öregedő társadalom, csökkenő születésszám és szűkülő munkaerőpiac.
Az iráni háború az olaj- és devizapiacokon kívül megmozgatta a globális kötvénypiacok erőviszonyait is. Miközben a nyugati állampapírokat inflációs félelmek gyengítik, a kínai kötvények iránt nő a kereslet. Ezt még nem nevezhetjük pénzügyi rendszerváltásnak, de figyelmeztető jelnek igen.
Európa most először nem Washington kérésére, hanem Washington viselkedése miatt kezd önálló védelmi struktúrában gondolkodni. Így hamarosan Trumpnak is lesz egy külön NATO-ja és Európának is. Persze egyiknek sem NATO lesz a neve.
A közel-keleti konfliktus európai hatása messze túlmutat az olajon és a gázon, a Hormuzi-szoros zavarai a műtrágyát, a műanyagokat és a vegyipart is elérték. Ez közvetlenül veszélyezteti az élelmiszerláncokat, a csomagolóipart és az autógyártást, vagyis a kontinens versenyképességének több kulcspontját.
A friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt.
Az atomfegyvereket évtizedeken át a végső biztonság garanciáinak tekintették, az ukrajnai háború, az iráni–izraeli konfliktus és az indiai–pakisztáni összecsapások azonban azt mutatják, hogy a nukleáris elrettentés már nem működik úgy, ahogyan a hidegháború stratégái elképzelték.
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
Több mint száz évvel Kuba függetlenségének kikiáltása után a szigetország ismét ugyanazzal a dilemmával találja szemben magát, mint 1902-ben: hogyan őrizheti meg a szuverenitását egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági túlélése éppen attól a hatalomtól függ, amely a legerősebb nyomást gyakorolja rá? Trump új Kuba-politikája hidegháború utáni hidegháborút teremt.
A globális rendszer a jelek szerint nem szélesedik, hanem szűkül: a középhatalmak mozgástere látszólag nőtt a hidegháború után, valójában csupán egy átmeneti gazdasági és geopolitikai lehetőséget használtak ki. Az Egyesült Államok és Kína közben ugyanazon rendszer feletti ellenőrzés jogáért verseng, ami előbb-utóbb minden köztes szereplőt választási kényszerbe hozhat.
Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
Rövidesen kereskedelmi forgalomba is kerülhet az ausztrál–indiai Sicona Battery Technologies szilícium-karbon anódja, amely gyorsabb töltést és nagyobb hatótávot ígér az elektromos autóknak. A projekt nagy áttörés, ám számunkra azért is fontos, mert a magyar OnLi anódtechnológia egyik versenytársának számít.
Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
Rövidesen kereskedelmi forgalomba is kerülhet az ausztrál–indiai Sicona Battery Technologies szilícium-karbon anódja, amely gyorsabb töltést és nagyobb hatótávot ígér az elektromos autóknak. A projekt nagy áttörés, ám számunkra azért is fontos, mert a magyar OnLi anódtechnológia egyik versenytársának számít.
Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.
