2025. december 8., hétfő
A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.
Amerika nagyobb sebességbe kapcsolt, miután a napokban Tenessee állam megkapta a központi anyagi és szabályozói támogatást a legelső USA-beli kis moduláris atomreaktor (SMR) építésére. Az EU-n belül hazánk lehet majd az SMR-forradalom egyik fontos élharcosa.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói olyan új grafénalapú anyagot fejlesztettek ki, amely drámaian javítja a szuperkondenzátorok teljesítményét, ezzel megoldást kínálhat a megújuló energia tárolásának egyik legnagyobb kihívására. A technológia a villámgyors töltést ötvözi a nagy kapacitással.
India zöldátállása egyre inkább Kínától függ, miközben az indiai kereslet a kritikus ásványokra 2030-ra megduplázódik, a belföldi kitermelés és gyártás éveken át szerény marad. Peking az idén ígéretet tett Újdelhi ritkaföldfém-ellátásának biztosítására, fenntartva ezzel a stratégiai befolyását.
A túlkapacitások kialakulása miatt és a vámháborúra adott válaszként Kína agresszívan terjeszti a zöldtechnológiáit a BRI-országokban – eddig jelentős sikerrel.
Kína végérvényesen zöldtechnológiai hegemóniára tör a fejlődő világban és Európában is – ez a lényege a Belémben tartott COP30 klímacsúcsot követő nyilatkozatnak, amit az ázsiai ország delegációjának a vezetője tett.
Peking 19, nyersanyagban gazdag fejlődő országgal alakított szövetséget, hogy biztosítsa a dominanciáját a zöldátállás kritikus nyersanyagainak ellátási láncában.
A dán kormánya a zöldkampányígéretei alapján csökkentette volna a tehenészetek metánkibocsátását, ettől azonban sok tehén abbahagyta a tejtermelést, lebetegedett, sőt néhányat le is kellett vágni.
A COP30 Belémben az utolsó pillanatokban is komoly döntések nélkül vergődik, miközben a fosszilis kivezetés és a klímafinanszírozás kulcskérdései továbbra is teljesen megrekedtek. A konferenciát ráadásul súlyos hitelességi válság kíséri.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
Grönland hatalmas ritkaföldfém-tartalékai forradalmasíthatnák a globális ellátási láncokat, ám a gyakorlatban infrastrukturális hiányosságok, környezetvédelmi akadályok és geopolitikai feszültségek miatt évtizedes késést szenvedhetnek a projektek.
A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem mélyreható egészségügyi következményekkel jár – állapítja meg a Lancet Countdown friss kutatása, amely súlyos globális trendeket mutat be.
Egy brazil egyetemen októberben átadott tesztüzem a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező biogázból állít elő hidrogént. A technológia nem új, a gazdaságossága viszont kérdéses – miközben világszerte sok hasonló projekt indult.
Nem titok, hogy Kína ma a világ legnagyobb megújulóenergia-termelője: nap- és szélenergia-kapacitása idén már megközelítheti az 1700 gigawattot – ez jóval több, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok 1100 gigawatt körüli együttes teljesítménye, bár lakosságarányosan még vezet a Nyugat, de már nem sokáig. A kínai zöldforradalom azonban nem áll meg a határoknál: Peking […]
A Világgazdasági Fórum szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) mindössze nagyjából 35 százaléka halad jó irányba, miközben több területen romlik a helyzet. Bár léteznek jó megoldások, azok nem terjednek el elég gyorsan és nagy léptékben – ezért a tanulmány az úgynevezett blitzscaling módszer alkalmazását sürgeti.
Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell ...
Törökország energiapolitikája a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitbányászatot erősíti, ami az energiaigény 70 százalékát kitevő importfüggőséget csökkenti, ám gátolja a megújulók térnyerését.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Európa szuverén MI-rendszerek kiépítésére törekszik, ám nincs egyetértés abban, hogy ez a fogalom pontosan mit jelent.
Bár a CATL idén is egyre nagyobb haszonra tesz szert, a nyugati légkör közben igencsak fagyossá vált az elektromos járművek számára. Ez az akkumulátorgyártókat is érinti, fékezve a kínai óriás európai terjeszkedését. Akár még a debreceni projektben is változás jöhet.
Európa villamosenergia-hálózatai egyre nehezebben bírják a zöldátállás okozta terhelést. A megújulók gyors terjedése mellett a hálózatfejlesztés lemaradt, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okoz például Hollandiában is.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Úgy néz ki, hogy az autóipar – az aktuális viszonyokhoz igazodva – visszafordul a hagyományos, belső égésű motorral működő járművek felé – hiába ömlöttek dollármilliárdok az elektromosok gyártásába.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Németországban az Altmark régióban egy évente 25 ezer tonna lítiumot adó készletet fedeztek fel, ami az ország elektromosautó-gyártásának kétharmadához elegendő. A Neptune Energy környezetbarát DLE-technológiával 2028-tól kezdené a kitermelést, csökkentve az EU Kína felőli akkumulátoralapanyag-függőségét.
Kína zöldenergia-átmenetét hátráltatja, hogy a megtermelt többletenergia gyakran kárba vész a hálózat elégtelen tárolókapacitása miatt. Atomerőművek és tibeti vízerőmű építésével próbálják kiegyensúlyozni az időjárásfüggő zöldáramtermelést.
