Egyfajta győzelmi jelentésként állította be minap az egyik legfontosabb kínai állami portál az ország zöldátállásban elért sikereit. A dolog érdekessége, hogy ezúttal van alapja az öntömjénezésnek...
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, amelynek témája a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása volt.
A Meta Inc., a Facebook tulajdonosa és a Google úttörő geotermikus projektekkel igyekeznek fedezni adatközpontjaik növekvő energiaigényét. Az előbbi 150 megawattos geotermikus kapacitást épít, míg a Google egy 400 megawattos földhőerőművet tervez Utahban, amely 2026-ban kezdi meg működését. Viszont repesztéses (fracking) eljárást alkalmaznának, ami veszélyes lehet a környezetre.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a globális energetikai tárolókapacitásnak a jelenlegi 200 GW-ról 2030-ra 1, 2050-re pedig 5 TW-ra kell növekednie a nettó nulla kibocsátás eléréséhez. Míg a hálózati tárolás hagyományosan a vízerőművekre épült, az utóbbi években a kémiai energiatárolási megoldások kerültek előtérbe. A lítiumos energiatárolók árának csökkenése és az új kémiai összetételek fejlesztése tovább serkenti az energiatárolási piacot, amely 2040-re 1000–3000 milliárd dollárosra is nőhet.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
Elsőre nem is gondolnánk, de a ganajtúró bogarak gazdasági hasznot hoznak. Az ausztrál marhatenyésztésben hatékonyan bontják le a tehéntrágyát, csökkentve a kártevők számát és javítva a legelők állapotát. Ez hozzájárul a marhák gyorsabb súlygyarapodásához, ami jelentős bevételnövekedést eredményezhet. Ezzel az ökoszisztéma-szolgáltatások, mint a ganajtúrók tevékenysége, gazdasági előnyökkel járnak, és fontosak a fenntartható gazdaságpolitika szempontjából.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik kiemelt célja az energiatárolókat újrahasznosítani képes kínai vállalatok megismerése és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
Az Amazonnak és Jeff Bezos jótékonysági alapjának, a Bezos Earth Fundnak egyre nagyobb a befolyása a globális szén-dioxid-kibocsátási hitelek piacán. A szakértők és a klímavédelmi aktivisták attól tartanak, hogy az alap túlzott mértékben irányíthatja az éghajlati normák kialakítását.
A megújuló energiaforrások és az óriási energiatároló telepek kombinációjának köszönhetően Kalifornia egyre közelebb kerül a 100 százalékban tiszta energiahasználathoz, miközben mind inkább kiszorítja a fosszilis tüzelőanyagokat az elektromos hálózatából. De vajon milyen kihívásokkal kell még szembenéznie a legnépesebb amerikai államnak, hogy 2045-re elérje a célját?
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
A brit munkáspárti kormány új adóemelési tervei, amelyek az északi-tengeri kőolajra és földgázra vonatkoznak, az érintett vállalatok szerint több ezer munkahelyet veszélyeztethetnek az energiaszektorban és a kapcsolódó iparágakban, emellett kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházásokra. A kormány a zöldátállásra hivatkozik, és ígéri, hogy a reformok hosszú távon, a jövő iparágaiban teremtenek új munkahelyeket.
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
Sokkal jobban kiaknázhatók lennének az európai vasúthálózatban rejlő lehetőségek – derül ki a Greenpeace új jelentéséből. Megfelelő infrastrukturális beruházások segítségével jóval több nagyváros lenne közvetlenül elérhető vonattal, ezáltal a zöldátállás is előmozdítható lenne. A nem uniós balkáni államokban azonban nagyon nagy a baj: vannak országok, amelyek egyáltalán nincsenek vasúti összeköttetésben Európa nyugati városaival. Budapest előkelő helyen végzett.
Lassan érkeznek a nagyobb hatótávú, új energiatároló technológiákkal felvértezett luxus-e-autók. A kínai Nio már kínál odahaza ezer kilométer feletti hatótávú csúcsmodellt, az úgynevezett félszilárdtest-technológiára alapozva. Ha a valódi szilárd elektródák is elterjednek, akkor valóság lehet a 800 vagy akár 1000 kilométer feletti hatótáv akár 10-20 perces gyorstöltéssel és 20 év élettartammal.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autógyártója gyorsan növeli magyarországi jelenlétét. Bár még csak tavaly októberben jelent meg a hazai piacon, a múlt hónapban már a legtöbb elektromos gépkocsi eladásával büszkélkedhet.
Nemcsak az energiatermelés módja alakul át az átállás alatt, de a munkahelyek is.
Nem csak kötelezettségeket ró ki a vállalkozásokra a magyar ESG-szabályozás, az egyik kiemelt célja az is, hogy erősítse a hazai vállalatok versenyképességét, és megteremtse a feltételeit az ESG-kritériumokat támogató, képzett és szakmailag felkészült tanácsadói szektor kialakításának. Ezt a szolgálja a most megjelent, az ESG-tanácsadók akkreditációs követelményrendszerét meghatározó NGM-rendelet.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
Az energiatárolóknál néhány évvel ezelőtt hiányzott a szükséges teljesítménysűrűség, a technológia viszont ugrásszerűen fejlődött az elmúlt években. Tény, hogy ezen a területen az Egyesült Államok lemaradt. Jobban mondva az amerikai kormány nem látta előre a terület fontosságát, így későn lépett be az akkumulátorforradalomba.
Egy michigani startup most azon igyekszik, hogy a neves sci-fi író, Isaac Asimov 80 évvel ezelőtti őrült ötletét valósággá formálja.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
A fakéreg fontos szerepet játszik a metángáz légkörből való eltávolításában – fejti ki a Nature című folyóiratban július 24-én megjelent tanulmány. A fákról már régóta tudjuk, hogy jót tesznek az éghajlatnak, mert eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Egy új kutatás további meglepő előnyeiket tárta fel. A fakéregben megtelepedett mikrobák ugyanis képesek elnyelni a metánt a légkörből – ami a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatású gáz.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
