2025. június 13., péntek
Kínában az elektromos autók ára már annyira lecsökkent, hogy a kormány is riadót fújt. A gyártók egymást alulmúlva versenyeznek a vevőkért, az árháborún azonban mind a gyártók, mind a gazdaság csak veszíteni fog.
Egy friss, mélyreható hazai elemzés jelent meg a zöldenergia-átmenet előtt álló strukturális kihívásokról, azaz inkább a zöldátmenet – mai formában gondolt – megvalósíthatatlanságáról.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
A zöldkötvénypiac 1000 milliárd dollárt meghaladó éves kibocsátása ellenére a nehezen dekarbonizálható szektorok – mint az acélgyártás vagy az energetika – csupán 3,6 százalékban részesülnek a zöldpénzekből, mert a modellek a már eleve a zöldágazatokat preferálják – derül ki egy friss anyagból.
Az Európai Unió zöldátállásának finanszírozási kihívásai egyre csak nőnek, egy friss anyag szerint a most az EU döntéshozói elé kerülő következő hétéves költségvetés kritikus lesz. Az unió lesüllyedése vagy felemelkedése múlik ezen.
Egyetemisták zöldgondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás, amelyet az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. több mint félezer hallgató online megkérdezésével készített.
Kína az idén rekordot ért el: a szél- és napenergia áprilisban a villamosenergia-termelés 26 százalékát tette ki. Ez a siker a napenergia-kapacitás villámgyors, öt év alatt négyszeres bővülésének és a fosszilis energia csökkenésének köszönhető.
Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
Az acélipar a globális GDP 4 százalékát adja, de a károsanyag-kibocsátás 11 százalékáért felel. Mivel a zöldacél termelése drága, 2030-ra csak az új kapacitások 36 százaléka lesz árammal működő kohó, és ezek is gyakran szénalapú áramot használnak, főként Kínában és Indiában.
A zöldátállás már nem környezetvédelmi kérdés, hanem geopolitikai verseny. És ebben a vetélkedésben Kína már célba ért, miközben mi az EU-ban még a startvonalnál topogunk – röviden így lehetne összefoglalni a hazai zöldkonferencia tanulságait.
Dél-Afrika energiaválsága rávilágított az úgynevezett „energiaapartheidre”: a gazdagabbak az ott igen gyakori áramszünetek idején is bőven jutnak energiához, a szegényebb területek viszont sötétségben maradnak. A tehetősebbek napelemekkel és akkumulátorokkal oldották meg a problémát.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
Egy ipari napelemes rendszerrel egy hazai építőipari cég jelentősen csökkentette az energiaigényét. Az üzemeltetés egyéves tapasztalatait vesszük sorra a Mapei sóskúti gyárának példáján keresztül.
A klímaváltozás gazdasági hatásait már három éven belül érezhetjük. Az ugyanis egy jegybankokat tömörítő pénzügyi szervezet szerint 2028-ig 2,8 százalékpontos globális GDP-visszaesést is okozhat.
Noha a nap- és szélenergia névleges költségei alacsonyak, egyes szakértők, köztük Bjørn Lomborg arra figyelmeztetnek, hogy az áramellátás állandó biztosítása mellett ezek a technológiák valójában sokkal többe kerülhetnek.
Új hibrid, azaz akkus tárolóval egybeépülő naperőmű létesült a Vas vármegyei Söptén, amely napenergia-termelés és Vanadium Redox Flow alapú tárolás egy rendszerben.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) friss jelentése szerint Afrika tavaly soha nem látott sebességgel melegedett. Ennek a következményei messze túlmutatnak a kontinens határain, szélsőséges esetben akár a régiónkat érintő migrációs nyomást is hozhatnak.
Egy új Nature-tanulmány szerint a klímaváltozás évente 143 milliárd dollár kárt okoz, de a kibocsátások 65 százalékáért a leggazdagabb egytized felel, szemben a legszegényebb 50 százalék mindössze 10 százalékával.
Az energiaátmenet évi 5-7 ezermilliárd dolláros beruházást igényelne, de a világ ennek alig harmadát fordítja rá, ráadásul ebből csupán 20 százalék jut a fejlődő országoknak. Az infláció és a vámháború a 2-3-szorosára növelte a zöldprojektek költségeit, ami az EU-ban 10–15 év feletti megtérülési időket hoz.
A napokban a britek és a norvégok az Északi-tenger offshore szélenergia-, zöldhidrogén- és szén-dioxid-tárolási (CCS) beruházásait ösztönző kormányzati megállapodást kötöttek. A régió akár öt éven belül 120 GW tengeri szélenergia-kapacitást biztosíthat, ami 120 millió otthon energiaigényét fedezné.
Miközben Németország gazdasága a stagnálás jeleit mutatja, Berlin és Brüsszel új piacokat keres a zöldtechnológiái számára – most a forrongó Közel-Keletet és Észak-Afrikát célozzák egy 300 millió eurós uniós garanciamegállapodással.
Peter Zeihan geopolitikai szakértő szerint a dráguló finanszírozás, az állami támogatások csökkenése és Trump magas vámjai újraírhatják az amerikai zöldenergia-szektor jövőjét.
Nagy a dilemma, ami egyedül az agyonszabályozásnak és a bürokráciának köszönhető. A Bundeswehr erőltetett építése a megújuló energiás projekteket veszélyezteti. Vagy-vagy?
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
A világ épületeinek nagyjából 80 százaléka 2050-ben is állni fog, ami kérdéseket vet fel a biztonság, az energiahatékonyság és a költséges karbantartás szempontjából. Az ellenálló képességük növelése érdekében az üzemeltetőknek és a tulajdonosoknak nagyobb rálátásra van szükségük az ingatlanjaik állapotára.
Hatalmas járműgyártó iparváros áll most át elektromos autók előállítására Brazíliában. Főként a kínai BYD új összeszerelő üzemére épít az egykori Ford-gyártó hely, de a helyiek a munkakörülmények romlásától és a magasabb hozzáadott érték elvesztésétől tartanak.
A Fehér Ház kereskedelmi főképviselője rendelettel ösztönzi az amerikai LNG-export szereplőit, hogy fokozatosan álljanak át az amerikai gyártású tartályhajók használatára. A gond csak az, hogy ezekből egyetlen sincs, és az intézkedés hamarosan büntetéssel sújtja azokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Mindez hosszú távon az energiaárak növekedéséhez vezethet.
Egy nagyszabású kínai-amerikai kutatás friss eredményei szerint újabb egészségügyi válság fenyeget sok millió embert. A rizsben ugyanis a felmelegedés és a légköri szén-dioxid miatt jelentősen nőhet az arzén koncentrációja.
A vámháború és az akkumulátorgyártás helyzete a svéd Northvolt gyár gondjainak fényében aggodalmakat kelt Nyugat-Európában. A franciák most új tervekkel érkeznek, nálunk pedig az ázsiai gyártók erősítenek.
