A belső fogyasztás csökkenésével Kína rákényszerítette magát a felfokozott exportra. A BYD magyarországi gyárépítésével már egy lépéssel előrébb jár. Az óriásvállalat ambíciói nagyok – ám a feltételek adottak ahhoz, hogy győzzön.
Joe Biden döntése szerint jelentősen emelkednek a vámtarifák bizonyos kínai importtermékekre, úgymint a chipek, az elektromos járművek és a kritikus ásványi anyagok. A legradikálisabb változtatás elektromos járműveket érinti, ahol a vámtarifa a jelenlegi 27,5-ről 102,5 százalékra nő. De vannak még érdekességek más termékeknél is!
Nagy Márton összeurópai, az elektromos autózás felgyorsítását elősegítő akciótervről tárgyalt a német autógyártók vezetőivel. Emellett a tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Csang Hujjal, a NIO Europe elnökhelyettesével is egyeztetett, amikor látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Centerében.
Közel 1 millió dolláros, mintegy 360 millió forintos tőkebevonással zárta le friss befektetési körét a műholdakkal a zöldátálláshoz szükséges ásványok után kutató Beholder nevű ukrán–észt gyökerű innovatív startup projekt, a befektetők közt magyar érdekeltségű cég is van.
Hétszer több lett 2020 elejéhez képest, április végére pedig átlépte a 96 ezret is. A jövő a zöldenergiáé.
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Többéves vita után, április végén fogadták el Torinóban a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről szóló megállapodást. Ám az aláírás házigazdái, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok talajra telepítését a mezőgazdasági területeken.
Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program pályázatai, amelyek teljes keretösszege 340 milliárd forint – erről beszélt Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az M1 televíziócsatornán.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A zöldenergia-tároló rendszerekkel kapcsolatos egyik legnépszerűbb riogatás az, hogy élettartamuk lejárta után súlyosan környezetszennyezővé válnak. Pedig a megoldás már itt van: az újrahasznosítás ráadásul dollármilliárdos üzlet.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Az erdőtelepítés elengedhetetlen a környezetünk és bolygónk megóvásához. A technológia pedig ebben is a segítségünkre lehet.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására. A villamos energia rendszerszintű tárolási kapacitásának bővítését segítő pályázat 62 milliárdos keretösszeggel februárban nyílt meg. A közelmúltban megszülettek a támogatói döntések, amelyek alapján mintegy félszáz ipari energiatároló létesülhet Magyarországon.
Ma van a Föld napja, a környezettudatosság kulcsa pedig a megfelelő edukáció, így figyelmet kell fordítani az oktatásra. Magyarország nem veszi félvállról ezt a küldetést.
A neves környezetvédő, Bertrand Piccard a Föld napja alkalmából arra szólított fel, hogy újra figyeljünk az energia pazarlásának csökkentésére, mondván, „reménytelen” a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Az elektromos autók sokkolják az Egyesült Államokat. Amerika EV-kre való fokozatos átállása ugyan folyamatban van, de a zavaros célok és az infrastruktúra hiánya hátráltatja a folyamat gördülékenységét. Ezzel szemben Európában ez gyorsabban halad.
Az országok egy része igyekszik minél több energiát termelni és elérni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A mesterséges intelligencia hatalmas energiaéhsége azonban mindezt megkavarhatja.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A szaúdiak azt remélték, hogy 2030-ra már 1,5 millió lakos él majd a hipermodern jövőváros egyik fontos részében, a The Line-ban, amelyet a látványtervek szerint egy 170 kilométeres tükörborítású sávként fognak megépíteni. A a szaúdiak most arra számítanak, hogy a fejlesztés csúszik, így 2030-ra még csak kevesebb mint 300 ezren fognak itt lakni.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett. Kiemelték, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira.
Nagy Márton Robert Habeck német gazdasági miniszterrel és Florian Toncar államtitkárral egyeztetett Berlinben. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú az elektromos autózáshoz kapcsolódó töltő-infrastruktúra fejlesztése.
A cégeken túl a magánbefektetőknek is érdemes odafigyelnie a zöld-, fenntarthatósági (ESG) szempontokra a mindennapi hitelfelvétel vagy akár a befektetési döntések során. Nemcsak a fenntarthatóságot támogatjuk ezáltal, de a pénztárcánkra is hat ma már, ha ESG-finanszírozást vagy ilyen befektetéseket választunk – emeli ki Boros Áron, az ESG pénzügyi tanácsadásra is szakosodott Stradamus Zrt. vezérigazgatója, aki az április 18-án, csütörtökön megrendezendő MBH Makronóm Makroverzum – a magyar ESG találkozási pont címmel rendezendő konferencián A zöldfinanszírozás jövője című panelbeszélgetést vezeti.
A hidrogén ígéretes anyag: amikor oxigénnel reagál, csak víz keletkezik belőle, és mégis bőséges energia szabadul fel. A vezető autóipari vállalatok abban reménykednek, hogy ez a gáz ledöntheti a trónról a zöldenergiatároló-rendszereket – még ha ez nem is ilyen egyszerű.
Az Eurostat európai statisztikai hivatal becslései szerint az Európai Unióban minden ember átlagosan 131 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt 2021-ben. Ez bár elég sok, de Magyarország ebben jobban teljesít.
Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
A nyers tej témája átvándorolt a bioliberálisoktól a konzervatívokig. Fogyasztása egy óriási feltartott középső ujj a szakértőkkel szemben. Egy banális téma kapcsán igyekszik a Politico amerikai kiadása megmutatni, milyen alulképzettek Trump republikánus szavazói, akik nem hisznek a szakértői véleményekben, és egy ilyen elavult terméket – mint a nyers tej –támogatnak ahelyett, hogy hallgatnának a modern élelmiszeripar érveire. Lehet, máshol van az igazság…
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
