2026. július 17., péntek
Az önvezető autók több kisebb balesetben lehetnek érintettek, viszont a súlyos sérülések aránya jóval alacsonyabb az emberi vezetésnél. A szabályozás számára ezért a nyers balesetszám helyett az ütközések súlyossága, oka és jelentési módszere válik döntővé.
Az elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet.
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
Sajtóhírek szerint Kína először hozott vissza épségben újrahasznosítható rakétát, ami mérföldkő az ország űrprogramjában. Ezt eddig egyedül a SpaceX rakétáinak sikerült elérniük, ami azt jelenti, hogy Kína e téren technológiailag megközelítette Amerikát.
A prediction marketek néhány év alatt az egyik leggyorsabban növekvő online piaccá váltak, amely platformokon a sporteseményeken kívül most már választásokra, háborús fordulatokra vagy akár Elon Musk napi posztjainak a számára is lehet fogadni. Júniusban a heti kereskedési volumen először haladta meg a 10 milliárd dollárt, míg egy évvel korábban ennek csak a töredéke volt.
Az amerikai részvénypiac ismét történelmi magasságban jár, mivel az MI-láz néhány technológiai óriás köré gyűjti a globális tőkét. Ennek a kockázata túlmutat a Wall Streeten: az MI-hez fűzött reményekre adatközpontok, chipgyárak és energetikai hálózatok épülnek.
Az elektromos autók többsége naponta több mint húsz órát parkol. Kína számára ez újabb lehetőség, hiszen a több tízmillió jármű akkumulátora és fedélzeti számítógépe együtt egy hatalmas, elosztott energia- és MI-infrastruktúrát alkothat.
A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
Az amerikai technológiai részvények árfolyama az MI sikere mellett azon is múlik, hogy a vezető cégek hosszú távon meg tudják-e őrizni az előnyüket. A kínai modellek gyors felzárkózása mindezt megakadályozhatja, mivel ha az MI olcsóbbá válik, akkor véget érthet a drága amerikai sztori.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a Wood & Company partnere arról beszélgetett, hogyan alakítja át az MI a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, valamint mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic tőzsdei megjelenésekor.
Az autonóm eszközök korszaka már a víz alatti hadviselést is elérte: Oroszország a repülőgép-hordozók elleni drónrajokban gondolkodik, az Egyesült Államok és szövetségesei szintén gyorsítják a pilóta nélküli tengeri rendszerek fejlesztését.
A Ford minőségi fordulata fontos jelzés az iparnak: a mesterséges intelligencia önmagában kevés a bonyolult gyártási hibák felismeréséhez, ezért a vállalat több száz tapasztalt mérnököt hozott vissza a gyártásba, hogy az algoritmusokat a szakmai tudással kösse össze – ez lehet a termelékenységi áttörés kulcsa.
Az Egyesült Államok négy éve próbálja elzárni Kínát a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipektől, ám a tiltólistás Nvidia-rendszerek ma már háromszoros áron, nemzetközi csempészhálózatokon keresztül jutnak el kínai MI-laborokba. Tehát az amerikai exportkorlátozások inkább csak megdrágítják, de nem akadályozzák a technológia áramlását.
A Volkswagen 100 ezer munkahelyet készül megszüntetni, négy németországi gyárban pedig teljesen leállhat a termelés. Európa legnagyobb autógyártója, amelyet egyszerre sújtanak a kínai versenytársak, a magas európai költségek, az amerikai vámok és a gyengülő kínai kereslet, gödörbe került.
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
A hormuzi olajsokk megmutatta, hogy Kína energiaátmenete klímapolitikai vállalás mellett egy tudatosan felépített védelmi rendszer.
Brüsszel újabb vámokat fontolgat a kínai autógyártók ellen, azok azonban nem mutatják a lassulás jeleit. A BYD, a Geely, a SAIC, a Chery és a Leapmotor együttesen már az európai autópiac több mint tizedét birtokolja, miközben a hagyományos európai gyártók értékesítése csökken.
Az olcsó támadódrónok ellen nem mindig a legdrágább fegyver a legjobb védekezési mód. Litvániában régi androidos telefonokból építenének hangalapú riasztórendszert, Ukrajna pedig már bizonyította, hogy az ilyen drónfelderítés működhet a gyakorlatban is.
Az elektromos autók Kínában a világ legnagyobb sikertörténetévé váltak, amivel azonban egy súlyos problémát is előidéztek: akkora lyukat ütöttek az útfenntartási rendszer finanszírozásán, hogy a kormány már egy teljesen új adózási modell bevezetését fontolgatja.
Finnországot sokáig az európai sikerállamok közé sorolták az erős oktatási rendszer, a stabil intézmények, az innovatív vállalatok és a jólét fenntartása miatt. A finn modell sokáig azt üzente, hogy egy északi ország is lehet versenyképes, jóléti és technológiailag fejlett. Az elmúlt években azonban ez a kép megrepedt.
Az Egyesült Királyságban újabb nagy lépés van előkészületben a gyerekek digitális védelme érdekében. A kormány jövő év tavaszától a 16 év alattiaknak tiltaná bizonyos közösségi médiaplatformok használatát, sőt Angliában az iskolai mobiltelefon-tilalmat is jogi szintre emelnék.
Szakértők figyelmeztetése szerint a zárt MI-óriások ingyenes ajánlatai valójában az ötleteket elszívó trójai falóként működhetnek. A tét az adatszuverenitás, amelynek elvesztése technológiai kiszolgáltatottsághoz vezet magánemberként, vállalati és nemzeti szinten egyaránt.
Washington számos eszközzel próbálja korlátozni a kínai technológiai felemelkedést, ugyanakkor az amerikai és európai gyógyszercégek jelentős része köt licencmegállapodást kínai biotechvállalatokkal.
Mérföldkő lehet az elektromos hajtástechnikában, hogy egy sorozatgyártásra érett rekordteljesítményű axiális fluxusmotort fejlesztettek Kínában. A technológiai áttörés révén elérhető jelentős méret- és súlycsökkentés alapjaiban rendezheti át az elektromosjármű-ipar és a robotika piacát.
Túl azon, hogy mire képes az algoritmus, már egyre fontosabb az, hogy megbízunk-e benne, amikor mozog, dönt, tárgyakat emel, emberek között közlekedik vagy beavatkozik a kulcsfontosságú szolgáltatások működésébe.
A labdarúgó-világbajnokság a világ egyik legnagyobb sporteseménye, amelynek a stadionokon kívül a politikai jelentősége sem kisebb. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett torna érzékeny pillanatban jött, hiszen a futball ünnepe mellett Amerika belső politikai törésvonalai, migrációs vitái és geopolitikai szerepe is reflektorfénybe kerül.
Az űrben létesített adatközpontok korlátlan napenergiát és ingyenes hűtést ígérnek, a világűr fizikai tulajdonságai azonban épp azokat az előnyöket kérdőjelezik meg, amelyekre az egész elképzelés épül.
A McKinsey Global Institute Magyarországra fókuszáló elemzése szerint a mesterségesintelligencia-alapú termelékenységnövekedés 2030-ig 15 milliárd euró többletértéket hozhat a gazdaságunknak. Ez a szám lenyűgöző, de a mögötte húzódó diagnózis és a részletek legalább annyira fontosak, mint maga a hangzatos ígéret.
Az Egyesült Államok történetében először született olyan átfogó stratégiai dokumentum, amely részletesen meghatározza, miként épül be a mesterséges intelligencia a hadsereg, a hírszerzés és a nemzetbiztonsági apparátus működésébe. Az elnök által aláírt dokumentum egyértelművé teszi: Washington többé nem hajlandó elfogadni a technológiai cégek feltételeit, hogy mire használhatja az állam a ...
Az OpenAI benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat az Egyesült Államokban, ahogy fő riválisa, az Anthropic is a nyilvános piacra készül. Ha a jelenlegi értékelések megmaradnak, akkor a következő időszakban két olyan MI-cég jelenhet meg a börzén, amely a világ legértékesebb vállalatai közé tartozik.
