A South China Morning Post egy a Hongkongi Kínai Egyetem kutatóihoz kötődő tanulmányt ismertetve azt állítja, hogy Kínában a nagy sebességű vasúti hálózat (HSR) bővülése felgyorsította az elektromos autók (EV) elterjedését.
A Stanford anyaga alapján az idei lehet az az év, amikor a mesterséges intelligencia ígéretei találkoznak a valósággal. A kérdés többé nem az, mire képes az MI, hanem az, hogy valóban megéri-e használni.
Kína a teherhajókat drónindító állomásokká alakítaná át, konténerbe rejtett, moduláris, teherautókra szerelt elektromágneses katapulttal és fegyverzettel. A civil és katonai közti határ elmosása a tengeri jogtól a kereskedelmi kockázati felárakig globális hatásokat hozhat.
Köröket ver majd a mai mesterséges intelligencia képességeire a fejlesztések következő lépcsőfoka, az általános MI, azaz az AGI. Várhatóan pár éven belül nemcsak a munkahelyek jó részét alakítja át, de egy-két évtizeden belül az emberi tudást is lekörözheti az MI, ám ez súlyos következményekkel járhat.
Kalifornia úttörő mesterségesintelligencia-szabályozása átláthatósági és biztonsági kötelezettségeket ír elő a technológiai óriások számára, sőt egy friss javaslat a kisgyermekeket is védené az MI-játékoktól. A törvény hatása már más amerikai államokban is érezhető.
Európa stratégiai választás elé érkezett: a mesterséges intelligencia (MI) területén való versenyképesség és az ambiciózus klímavédelmi célok ugyanolyan fontosak, mégis, egymásnak ellent mondhatnak. A CNBC cikke azt elemzi, hogy ezek miként hatnak az EU technológiai szuverenitására, energia-infrastruktúrájára és gazdasági növekedésére.
Az amerikai MI-boom legszűkebb keresztmetszete egyre kevésbé a szoftver vagy a szakember, inkább a fizikai infrastruktúra: villamos energia, hűtés, telephely, hálózati kapcsolatok és gyors kivitelezés. Ezt a logikát követve a Perzsa-öböl az utóbbi időben az MI-fejlesztések új helyszínévé vált.
Amit Washington szankcióknak szánt, azt Peking iparpolitikai kötelezettséggé alakítja. A kínai félvezető-gyártásban a hazai eszköz már nem ajánlás, hanem feltétel, méghozzá a lehető legnyomósabb indoklással.
A BYD tavaly 4,6 millió járművet értékesített világszerte, teljesítve – igaz, menet közben lefelé módosított – éves célját, megelőzve a Teslát a globális elektromosautó-piacon. A szám önmagában történelmi, a mögötte húzódó trendek viszont már egy sokkal feszültebb, túlfűtött és politikailag is terhelt autóipari korszak kezdetét jelzik.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Bernie Sanders amerikai szenátor vezetésével erősödik az MI-ellenes mozgalom Amerikában. December végén az CNN hírtelevízió nagy hírösszefoglalóban adott hangot a kétkedőknek, ahol kiderült, hogy egy az MI-adatközpontok bővítését lassító törvényjavaslat is tervben van.
Tim Wu írása egy egyszerű, de kellemetlen stratégiai kérdést tesz fel: előfordulhat-e, hogy az Egyesült Államok „megnyeri” az MI-versenyt, miközben elveszíti a szélesebb értelemben vett gazdasági-technológiai fölényért folyó küzdelmet?
Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
A mesterséges intelligencia sok különböző területen használható technológia, amely forradalmasíthatja a globális gazdaságot, jelentős termelékenységnövekedést ígérve. Az OECD legfrissebb tanulmánya azt vizsgálja: vajon az MI csökkenti vagy növeli a termelékenységi különbségeket?
A Saxo Bank elemzői eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő forgatókönyveket tettek közzé a 2026-os évről. Ahogy mindig, most is hangsúlyozzák: ezek nem hivatalos előrejelzések, hanem tudatosan túlzó „mi lenne, ha?” elképzelések, azaz olyan kis valószínűségű, de nagy hatású események, amelyek inkább a gondolkodást tágítják, mintsem a jövőt „mondják meg”.
A stagnáló német gazdaság a védelmi szektorban keres menedéket, de a fegyverkezési boom inkább tűzoltás, mint újjászületés.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A harmadik azt taglalja, hogy a régi-új nátriumion-technológia hogyan rajzolhatja át az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Mivel Brüsszel elvetette a belső égésűek 2035-ös kitiltását, azt várnánk, hogy az egész autóipar majd kicsattan az örömtől. Ezzel szemben több gyártó is csalódott.
Az Egyesült Államok toronymagasan uralja az adatközpontok világát közel 4200 aktív létesítménnyel, míg Európa nagyjából 3500-zal próbálja kialakítani a saját digitális szuverenitását. Közben Ázsia csendesen, de nagyon is következetesen építkezik.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
A fotonikus chipek jelentősen csökkenthetik az MI energiaéhségét és új lendületet adhatnak az adatközpontoknak. Európa az új alágazat egy részében előnyben van, de csak addig, amíg a globális verseny utol nem éri.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A nyolcadik a CATL új alvázkonstrukciójáról szólt, amellyel a cég bővíteni tudta a modelljeinek a hatótávját és biztonságát.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A tizedik az Epirus védelmi technológiai startup csúcstechnológiás, költséghatékony drónirtó eszközéről szólt, amely az amerikai hadsereg érdeklődését is felkeltette.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
Egy brit kutatóintézet szerint a kriptovaluták lehetővé teszik, hogy külföldi pénz tiszta adományként jelenjen meg a kampányfinanszírozásban. Magyarországnak is készülnie kell erre, különösen a kripto-ATM-ek és -tőzsdék ellenőrzésével.
Brüsszel feladja a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését, miután az európai autógyártók, a nemzeti kormányok és a gazdasági realitások egyszerre üzentek hadat a zölddogmáknak. Az ipar időt nyer, az Európai Bizottság pedig csendben beismeri, hogy megint tévedett.
Az EU korábbi vakhite a digitális piacok feletti szabályozásra épülő uralomban mára teherré vált: Brüsszel párhuzamosan próbál kitartani a saját normái mellett és menekülni az amerikai nyomás elől – egyre kevesebb sikerrel. Az amerikai elnök egyszerre szorítja sarokba a vámokkal Európát és számolja fel a brüsszeli modell globális befolyását.
A technológiai világ új jövőképet fest: a számítógépek és az okoseszközök után most mi magunk kerülnénk fel a hálóra. A szenzorokkal, nanorobotokkal teletűzdelt emberi test lenne az internet harmadik fázisa. Sokan ettől várják az egészségügy megmentését, a valóságban azonban a biológiai adataink válhatnak a világ legértékesebb nyersanyagává – és a legnagyobb sérülékenységévé.
A kínai védelmi ipar egy újabb látványos lépéssel jelezte, hogy a hiperszonikus technológia többé nem kizárólag a nagyhatalmi presztízsprojektek terepe. Egy pekingi magáncég, a Lingkong Tianxing bejelentette: tömeggyártásba állította a YKJ–1000 jelzésű hiperszonikus rakétát, amely állításuk szerint a korábbi rendszerek árának mindössze tizedéért készül.
Aki képes válságban is működésben tartani az energiáját, a digitális rendszereit és a kommunikációját, az ellenáll a külső nyomásnak – aki viszont kiszolgáltatott infrastruktúrára épít, az stratégiai előnyt ad át a riválisainak. Európa és Magyarország számára most dől el, hogy független marad-e a 21. századi technológiai erőtérben.