2026. szeptember 16., szerda
Az elmúlt években az adat az olajhoz hasonlítható súlyt szerzett a világgazdaságban, így a következő évtized stratégiai erőforrása már maga a számítási kapacitás és az ahhoz szükséges energia lesz. Az adatközpontok körül kibontakozó verseny ma már döntő tényező az energiabiztonság, a gazdasági szuverenitás és természetesen a mesterséges intelligencia jövője terén.
Az Nvidia a Wall Street legnagyobb szereplőivel több mint 500 milliárd dollárnyi tőkét mozgósítana az MI-infrastruktúra finanszírozására. A chipgyártó ezzel a saját piacának bővülését gyorsíthatja, ugyanakkor az MI-boom kockázatai mindinkább a hitelrendszer részévé válnak.
Az MI már arra is képessé teszi a kereskedőket, hogy megbecsüljék az egyes vásárlók fizetési hajlandóságát, majd az áraikat vagy a kedvezményeiket ehhez igazítsák. Az Egyesült Államokban már 23 százalékos eltérést is mértek ugyanazon terméknél, meg is kezdődött a technológia szabályozása.
Kína a világ legnagyobb megújulóenergia-termelőjévé vált, ám a hálózati infrastruktúra képtelen lépést tartani ezzel a kapacitásbővüléssel. Egy friss jelentés szerint az idén rekordmennyiségű tiszta energia veszett kárba, és a hálózati, valamint piacszabályozási hiányosságok miatt a szénerőművek termelése és kapacitása is tovább bővül.
Peking az űrben is nagyhatalmi áttörésre készül: műholdas, a navigációs és a távérzékelési fejlesztéseivel megkérdőjelezi az amerikai fölényt, Afrikában pedig komplett űrtechnológiai ökoszisztémát épít.
Larry Ellison, az Oracle 81 éves társalapítója az elmúlt két évben a Szilícium-völgy egyik legmerészebb üzleti manőverébe kezdett, aminek célja, hogy a vállalatát a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának meghatározó szereplőjévé tegye a történelem egyik legnagyobb, hitelből finanszírozott beruházási csomagjával. A tét az, hogy az Oracle az MI-korszak sikercégévé vagy a kipukkadó ...
A világ energiafogyasztása tavaly minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, ahogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források is mérföldkőhöz értek. A kettő együttes jelenléte azonban azt mutatja, hogy a zöldenergia-átmenet egyelőre inkább kiegészíti, mintsem felváltja a fosszilis kapacitásokat, ami világszerte igen nehéz döntések elé állítja a kormányokat.
Amerikai és kínai kutatók közösen oldottak meg egy évtizedes műszaki problémát a hidrogén-üzemanyagcellák terén. A fejlesztés ipari léptékben is üzemeltethető, és pár éven belül jelentősen felgyorsíthatja a hidrogénalapú zöldenergia-tárolás elterjedését.
A Google vezetése bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia sztártudósa, a Deep Mindot alapító Demis Hassabis háttérbe vonul a napi irányításból, egy másik guru, Jeff Dean pedig 27 év után otthagyja a megacéget. A cég részvényének az ára azonnal 4 százalékot esett.
Az amerikai hadsereg magántőkéből építtetne gigawattos MI-adatközpontokat katonai területeken. Az elképzelések szerint a Fort Bliss-i és a dugwayi projekt gyorsan növelheti a hadsereg számítási kapacitását, csakhogy az energiaellátás, a vízhasználat és a beszállítói biztonság új kockázatokat teremt.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a hadviselésben ezernyi veszélyt rejt. Mind közül a legnagyobb, hogy túlgyorsítja a katonai döntéshozatalt: papíron ugyan továbbra is az ember diktál, a valóságban a gép reakcióidejével szemben már nem marad ideje mérlegelni. Ez nem a legjobb hír a nukleáris csapásmérő rendszerek világában.
A Daimler Truck 2028-ra egymilliárd euróra emelné a védelmi bevételét, míg a katonai fejlesztések az autonóm teherautók civil bevezetését is gyorsíthatják. A program azt mutatja, hogy Európa fegyverkezésében a sorozatgyártásra képes civil gyárak is meghatározó szerepet kaphatnak.
A kínai és a japán jegybank helyett egyre inkább az MI-lázban részt vevő globális magánbefektetők finanszírozzák Amerika külső hiányát. Ez rövid távon erősíti a dollárközpontú rendszert, hosszabb távon viszont a Wall Street technológiai ciklusához köti az Egyesült Államok finanszírozási stabilitását.
Az adatközpontok robbanásszerű energiaigénye a következő huszonöt évben közel háromnegyedével növelheti az ágazat energiaigényét. Kína ma egyértelműen vezet a nap-, a szélenergia és az akkumulátorgyártás piacán, az USA-nak azonban a geotermikus és a kis méretű nukleáris technológiák terén megvan az esélye a visszavágásra.
Mark Zuckerberg véleménycikkében, amely a The Wall Street Journalban jelent meg, kifejti, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének a kérdése nem az, hogy létrejön-e a szuperintelligencia, sokkal fontosabb, hogy ki fér majd hozzá.
Japán a mesterséges intelligenciát egy ember által kijelölt célokat szolgáló társadalmi infrastruktúra részeként képzeli el. A Society 5.0 modelljében az algoritmusok, a szenzorok, a robotok és a közintézmények egyetlen visszacsatolási rendszerben működnének együtt.
A mesterséges intelligencia terjedésének egyik legnagyobb gátja az adatmozgatás energiaigénye, nem a számítás. A Cornell Tech kutatói olyan optikai vevőegységet mutattak be, amely fénnyel, közvetlenül írja át a chip memóriáját, méghozzá átalakítók és energiaéhes vezetékek nélkül.
Az amerikai techszektor közel ezermilliárdos MI-lufija önmagát felemésztő adósságcsapdává vált, ráadásul az exportkorlátozásokat meghaladó Kína és a piacok blokkosodása is bedöntheti azt.
Kína egy országos programmal vonná be az online platformokon működő kisvállalkozásokat a digitális gazdaságba, ezzel alacsonyabb díjakat, egyszerűbb belépést, nagyobb láthatóságot és olcsó MI-eszközöket vár a technológiai cégektől, ami idővel az egész világon olcsóbbá teheti a modellek árát.
Az európai autóipar egyszerre veszítette el a legfontosabb exportpiacát és a hazai piacának jelentős részét. A kínai gyártók rekordsebességgel terjeszkednek, az árháború felemészti a profitot, a gyárbezárások és tömeges leépítések Európa autóiparának alapjait rengetik meg. Van kiút?
Oroszország pályára állította a Rasszvet kommunikációs rendszer második műholdas sorozatát, amellyel hosszabb távon csökkentené a Starlinknek köszönhető ukrán előnyt. Bár a hálózat még évekre van a teljes működőképességtől, a stratégiai célja világos.
Az amerikai részvénypiac mára a nyugdíj-megtakarítások és a fogyasztás egyik tartóoszlopává vált. Egy elhúzódó medvepiac akár gazdasági válságot robbanthatna ki, a technológiai koncentráció és a kötvénypiac feszültsége pedig szűk mozgásteret hagy Washingtonnak.
Az okostelefon a modern hadszíntér egyik legnagyobb sebezhetőségévé vált, amire jó példa, hogy Irán és szövetségesei nemrég mobilhálózati kérésekkel és hirdetési adatbázisokkal próbálták követni az amerikai katonák mozgását a Közel-Keleten.
A kínai autógyártó tavaly még kevesebb mint feleannyi gépkocsit adott el, mint a Toyota, ennek ellenére öt éven belüli trónfosztást tervez. A matek első pillantásra merész, a stratégia viszont egyre kevésbé tűnik kiszámíthatatlannak.
A világ legnagyobb autógyártóinak rangsora öt év alatt jelentősen megváltozott. A Toyota és a Volkswagen továbbra is az élen, ám mögöttük Kína olyan sebességgel tör előre, amit az európai és japán gyártók egyre nehezebben tudnak követni. A BYD már a top 10-ben van, míg például a Renault öt helyet zuhant.
Az önvezető autók több kisebb balesetben lehetnek érintettek, viszont a súlyos sérülések aránya jóval alacsonyabb az emberi vezetésnél. A szabályozás számára ezért a nyers balesetszám helyett az ütközések súlyossága, oka és jelentési módszere válik döntővé.
Az elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet.
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
Sajtóhírek szerint Kína először hozott vissza épségben újrahasznosítható rakétát, ami mérföldkő az ország űrprogramjában. Ezt eddig egyedül a SpaceX rakétáinak sikerült elérniük, ami azt jelenti, hogy Kína e téren technológiailag megközelítette Amerikát.
A prediction marketek néhány év alatt az egyik leggyorsabban növekvő online piaccá váltak, amely platformokon a sporteseményeken kívül most már választásokra, háborús fordulatokra vagy akár Elon Musk napi posztjainak a számára is lehet fogadni. Júniusban a heti kereskedési volumen először haladta meg a 10 milliárd dollárt, míg egy évvel korábban ennek csak a töredéke volt.
