A vállalati kiberbiztonság erősítése érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) áprilisban ismét egy többállomásos országos rendezvénysorozatot indít. A roadshow célja, hogy felhívja a figyelmet a vállalatokat érintő kiberbiztonsági fenyegetésekre, valamint – a cselekvő állam részeként – elősegítse a nemzeti digitális szuverenitás és a kiberbiztonság mint a piacon megvalósuló versenyelőny érvényesítését.
A mesterséges intelligencia (MI) a feldolgozóipart is forradalmasítja. A nagyobb vállalatok pedig igyekeznek kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket, növelve ezzel a hatékonyságot, a pontosságot és a termelékenységet.
A klinikai kutatásokat végző magyar vállalkozásokat jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a Clinexpert és a Molaris Kft. által kifejlesztett blokkláncalapú technológia. Az informatikai megoldást a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával dolgozták ki.
Jelentős változást hozhat a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, az önvezető traktoroktól kezdve a precíziós gazdálkodási technikákig terjedő innovációk nem csak a termelést, hanem a globális élelmiszer-biztonságot is javíthatják. A fenntartható élelmiszer-termelést segítheti, a munkaerőhiányt pedig csökkentheti a precíziós gazdálkodás. Azonban ez csak akkor működhet, ha hangsúlyt fektetnek a biztonságra és megfizethetők az eszközök.
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferenciája hétfőn, november 20-án elsősorban a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljaira összpontosított, amelyek mellett a gazdaság sikerének technológiai kitörési pontjait is megismerhették a résztvevők. A program egyik kerekasztal-beszélgetése a magyarországi innovációs ökoszisztéma eredményeire és kihívásaira összpontosított.
A Makronóm Intézet legfrissebb és egyben utolsó kitörési pontokkal foglalkozó elemzése az agrártechnológiában rejlő lehetőségeket mutatja be. A precíziós, azaz a modern technológiával történő gazdálkodás segítségével a gazdák hatékonyabban használhatják ki a szűkös erőforrásokat, és optimálisabb körülmények között termeszthetik a különböző növényeiket, tenyészthetik az állataikat.
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében kiderítette, hogy mely területeken hasznosítható az élelmiszer-technológia. Többek között hozzájárulhat az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez, erősítheti az élelmiszer-biztonságot és segítségével hatékonyabbá válhat a termelés.
A Makronóm Intézet legújabb elemzésében feltárta, hogy milyen alkalmazási területeken hasznosítható az egészségügyi technológia. Segítségével pontosabban és gyorsabban állíthatnak fel diagnózisokat, sőt az egészségügyi dolgozókra nehezedő adminisztratív munka terhét is csökkentheti a technológia.
A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatta, hogy mekkora jelentősége lehet a biotechnológiának a következő években. A bioműanyagok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást és a boltok polcain lévő termékek csomagolásait is környezettudatosabb alternatívára cserélhetik. A GMO alkalmazása ugyancsak egyre fontosabbá válik a klímaváltozás miatt – ezek a példák pedig csak kis szeletei a biotechnológiában rejlő lehetőségeknek.
A Makronóm Intézet kutatásából kiderülnek a magyar gazdaság kitörési pontjai és a következő évek növekedési területei. Az önvezető járművek piaca folyamatosan növekszik, 2025-re pedig már a teljes mértékben önvezető autók gyártására is számíthatunk.
A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatjuk a magyar gazdaság kitörési pontjait és a következő évek növekedési területeit. A magyar fintechpiac mérete 2030-ra meghaladhatja az ezermilliárd forintot, hiszen a pénzügyi szektorban egyre népszerűbbek lesznek az ezzel foglalkozó cégek.
A Makronóm Intézet friss kutatása fényt derített a magyar gazdaság kitörési pontjaira és a következő évek növekedési területeire. Ezek között a kiberbiztonság is kiemelt szerepet kap, nem csupán a vállalati, hanem az állami szinten is. A terület piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 189 ezer milliárdosra is bővülhet. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete 2030-ra elérheti a 945 milliárdot is.
A Makronóm Intézet friss kutatásában feltárta a magyar gazdaság növekedési pontjait és azon területeit, amelyek a következő évtizedben kritikus szerepet játszanak a versenyképesség növelésében. E heti elemzésünkben az adattudomány alkalmazási területeinek hatásait és piaci potenciálját vizsgáljuk, amelynek globális mérete 2030-ban elérheti a 211,7 ezer milliárdot, a magyar piaca pedig 1,059 ezer milliárd forintosra bővülhet.
A Makronóm Intézet legfrissebb kutatása a magyar gazdaság jövőbeni növekedési területeit és kitörési pontjait vizsgálja a 2023–2030-as időszakban. A mesterséges intelligencia (MI) globális piaca 2030-ra a jelenlegi akár közel tízszeresére, 708,6 ezer milliárdosra bővülhet, a magyarországi piac mérete pedig elérheti 3543 milliárd forintot, ami a 2022-es magyar GDP több mint 5 százaléka. Ezen a héten a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőségeit, jelentőségét, felhasználási területeit ismerjük meg.
A felhőalapú számítástechnika és az SaaS (Software as a Service) technológia rohamos fejlődése globálisan és hazánkban is szemmel láthatóan befolyásolja a technológiai és üzleti környezetet. A Makronóm Intézet legújabb kutatása szerint a felhőalapú számítástechnika piaca 2030-ra Magyarországon több mint 3300, globális szinten pedig akár 655 ezer milliárd forintra is bővülhet. Az elemzésből kiderül, hogy az említett terület hogyan határozza meg a jövő gazdaságát és milyen szakemberekre van szükség a növekedéshez.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a magyar gazdaság következő évtizedének kitörési pontjait vizsgálja. Jelen elemzésben a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR) technológiáját vesszük górcső alá, bemutatva a területen rejlő gazdasági lehetőségeket és kihívásokat. A várakozások szerint a VR/AR/MR piac mérete Magyarországon 2030-ra elérheti az 1500 milliárd forintot is.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a robotikát helyezi fókuszba mint az egyik kulcsfontosságú technológiai ágazatot, amely mintegy 335 milliárd forintos piaci potenciállal járulhat hozzá a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez az elkövetkező évtizedben. A robotikai technológiák várhatóan a gyártástól az egészségügyig számos területen növelik majd a termelési hatékonyságot, miközben felgyorsítják az automatizációt és a digitalizációt.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit vizsgálja a 2023–2030-as időszakban. A sorozat e heti részében a digitális logisztika technológiáját vesszük górcső alá, amely az automatizáció, a mesterséges intelligencia és az adatelemzés segítségével forradalmasíthatja többek között az árumozgatást és a raktározást. Az új technológiával a raktározás teljesen automatizálttá válhat, azonban ehhez nagy szükség van programozókra, logisztikai szakemberekre, nemzetközi értékesítőkre és üzletfejlesztőkre.
A vállalatoknak hamarosan jóval kevesebb folyamatmenedzserre, rendszerüzemeltetőre és irodai adminisztrátorra lesz szükségük. A munkaszervezés-automatizáció, vagyis a szervezeti folyamatok, tevékenységek és eljárások egyszerűsítése az egyszerűbb feladatokat végző munkavállalók állására veszélyt jelenthetnek, amennyiben nem alkalmazkodnak – derül ki a Makronóm Intézet friss elemzéséből. Mérnökökre, programozókra és közgazdászokra viszont annál nagyobb szükség lesz.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
