2025. május 21., szerda
Áprilisban az infláció az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékra mérséklődött, az élelmiszer-infláció pedig 5,4 százalékra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent.
A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
A januári bérnövekedés meghaladta az előzetes várakozásokat, hiszen a KSH adatai szerint 10,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a hónapban. A vártnál magasabb emelkedés dacára a reálbérek növekedésének üteme – a kissé növekvő infláció hatására – idén némileg várhatóan lassulhat.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az év első napjától 12-ről 18 millió forintra emelkedik az áfa alanyi adómentességének értékhatára. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozta meg a döntést.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
A hazai üzemanyagárak decemberben is kedvezően alakultak a szomszédos országokban tapasztalható átlagárakhoz viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A bank elemzői idén is eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő jóslatokat tettek közzé, ahogy írják: „jóslataik nem éppen hírek és nem éppen valósak – legalábbis még nem”. Bár maguk sem tudják biztosan, hogy mely történetek mozgatják majd a világgazdaságot a következő évben, de ezzel is emlékeztetik a befektetőket, hogy mérlegeljenek minden lehetséges kimenetet, beleértve azokat is, ...
Nem okozott meglepetést a jegybanki döntés, várható volt, hogy októberhez és novemberhez hasonlóan az év utolsó ülésén sem változnak a monetáris kondíciók. A jövő évi kamatvágások ütemezését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben tud majd lazítani a Fed.
A 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célja a gazdasági növekedés elősegítése. Három fő pillérre épül: a jövedelmek növelésére, a megfizethető lakhatásra és a Demján Sándor Programra, amely a vállalkozások növekedését ösztönzi.
Az euróövezet gazdasági helyzete egyre komorabb képet fest, ami az Európai Központi Bank (EKB) politikai lépéseire is jelentős nyomást gyakorol. A közelmúltban tartott kamatdöntések és az azt követő kommunikáció azonban nem nyújtott egyértelmű iránymutatást, így a piacok és a gazdasági elemzők egymással versengő értelmezéseket alkottak.
Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig ...
A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb volt az átlagos benzinár, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a hazai gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amihez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
