Idén márciusban a kiskereskedelemben már érdemben kedvezőbb folyamatokat mutatnak a frissen közzétett KSH-adatok. A múlt héten közölt első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-számokban is a fogyasztás növekedése játszhatott jelentős szerepet.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Soha nem látott magasságokba emelkedett a kakaóbab ára, a legtöbb nyugat-afrikai gazdálkodó azonban csak a töredékét kapja meg a váratlan áremelkedésből fakadó többletnek, és valószínűleg nem fogja tudni növelni a kínálatot az árak esése előtt. Afrikai perspektíva szerint a jelenlegi folyamat jól tanúskodik a déli földrész egész mezőgazdaságáról.
A Mol bejelentette, hogy szombattól, azaz május 4-től ismét olcsóbb lesz a benzin. A kormány üdvözölte a vállalat bejelentését.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
Egy friss kutatás szerint a lakosság 82 százaléka találkozott már olyan termékkel, amelynek nem az árát növelték, hanem a kiszerelését csökkentették. A megkérdezettek kétharmada hallott már az élelmiszer-kereskedőket érintő tájékoztatási kötelezettségről, amely felhívja a figyelmet az „összement” termékekre. Az idősebbek és a jobb anyagi helyzetben lévők figyelmesebbek e téren – derül ki a Reacty Digital felméréséből.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Manapság nem járnak jó idők a SPAR-ra, mivel a társaság veszteséget termel. A vezetés mindezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
Az élelmiszer-infláció visszaszorult, de a magasabb üzemanyagárak egyelőre hátráltatják a fogyasztás helyreállását – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményéből.
Az infláció sikeres visszaszorításának köszönhetően éves alapon csökkent a háztartási energia ára. Emellett tavaly szeptember óta ismét növekedtek a reálbérek, miközben az élelmiszerek nem drágultak annyira.
Az infláció idén márciusban az elemzői várakozásoknak megfelelően tovább lassult a KSH friss adatai szerint. Szerencsére az év hátralévő részében sem várhatók jelentősebb árváltozások. Bizonytalanságot az üzemanyagárak alakulása jelent, amelyet elsősorban nemzetközi tényezők befolyásolnak, ám az élelmiszerárak kordában tartását segíti az Árfigyelő is; éves átlagban pedig 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem.
A kedvezőtlen külső gazdasági hatások nagy nyomást gyakorolnak a költségvetésre is. A büdzsé azonban a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja. A kormány célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben a költségvetési hiányt és az államadósságot tovább mérsékli.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
A kormányzati beavatkozások akár 25 százalékkal is mérsékelhették azokat a jóléti veszteségeket, amelyeket a járvány és a háború kiváltotta inflációs és energiaársokk okozott Európa-szerte – állapítja meg az Európai Központi Bank.
Szerbiában az állam továbbra is ellenőrzés alatt tartja a liszt árát. A legutóbbi (február 22-i) kormányrendelet alapján a piaci rendellenességek elkerülése érdekében továbbra is a 2021-es évi szinten tartják az egy kilogrammos T–400-as és a T–500-as típusú liszt kiskereskedelemi árát.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
Az Egyesült Államok gazdasága a világ többi részéhez képest kiemelkedően teljesít, ami részben segített elkerülni egy súlyosabb globális gazdasági lelassulást, de negatív hatást gyakorol a feltörekvő piacokra és a globális kereskedelemre. Az USA gazdasági ereje és növekedése egyensúlyozó szerepet játszik a világgazdaságban, de kockázatokat is jelent, ha a világ túlzottan függ az amerikai gazdaságtól, miközben a többi vezető gazdaság gyengélkedik.
Az elmúlt két esztendő szankciós politikájáról, valamint a háború negatív gazdasági hatásairól beszéltek a Makronóm Intézet elemzői az Indexnek.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak. Főként azért, mert az energiaárak mérséklődése fokozatosan begyűrűzik a több ágazatba, így a múlt év utolsó hónapjában már a feldolgozóipari termelői árak is érdemi, 3,2 százalékos csökkenést mutattak éves alapon.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
A friss KSH-adatok szerint ütemesen emelkednek a bérek: tavaly novemberben a bruttó átlagkeresetek 14,1 százalékkal nőttek. Így a múlt év tizenegyedik hónapjában már 7,9 százalékra lassuló inflációt alapul véve a reálbérek érdemben, 5,7 százalékkal emelkedtek.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak rá, amit tovább bonyolít két válság: az éghajlati és a konfliktusok.
Németországban erősödik a gazdák tüntetése, január 15-én mintegy 100 ezer traktor vonult ki az utakra, a tiltakozásuk mindenhol látható volt. Persze nem csak az ottani gazdák érzik úgy, hogy ellehetetlenednek a környezetvédelmi előírások szigorítása, az ukrán gabona térnyerése, illetve a támogatások megvonása miatt.
A fogyasztói árak 2023 decemberében átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott a KSH.
Decemberben 2,9 százalékra gyorsult az éves infláció az eurózónában a novemberi 2,4-ről, amely 2021 júniusa óta legalacsonyabb volt – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken előzetes adatként. A szakértői várakozások átlagában magasabb, 3 százalékos infláció szerepelt decemberre.
A mérséklődő infláció kedvező hatást gyakorolt a reálbérekre: éves alapon a szeptemberi 1,4 százalék után újra növekedést mért a KSH, mégpedig 3,7 százalékosat.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
