2026. február 18., szerda
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
A Saxo Bank elemzői eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő forgatókönyveket tettek közzé a 2026-os évről. Ahogy mindig, most is hangsúlyozzák: ezek nem hivatalos előrejelzések, hanem tudatosan túlzó „mi lenne, ha?” elképzelések, azaz olyan kis valószínűségű, de nagy hatású események, amelyek inkább a gondolkodást tágítják, mintsem a jövőt „mondják meg”.
Egy friss amerikai jelentés szerint az Amazon az Amazon Business nevű platformján keresztül lényegében beépült az önkormányzatok és iskolakerületek beszerzési rendszereibe, és ezt arra használja, hogy algoritmusokkal vezérelt, „dinamikus” árképzéssel drágítsa a közpénzből finanszírozott vásárlásokat.
A KSH friss adatai szerint a novemberi fogyasztói árindex 3,8 százalékos éves növekedést mutat, miközben havi szinten mindössze 0,1 százalékos emelkedés látható. Az alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett, és több területen is stabilizálódás tapasztalható.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
Mathew D. Rose német újságíró feltűnőnek tartja, hogy míg az amerikai médiában a jelenlegi európai gazdasági helyzetet borúsnak mutatják, a kérdést az európai mainstream médiában szinte figyelmen kívül hagyják, hasonlóan a NATO-nak ukrajnai proxyháborúban elszenvedett vereségéhez.
A német kereszténydemokraták vizsgálóbizottság felállítását kérték Robert Habeck volt zöldpárti szövetségi gazdasági miniszter ellen, amiért „az adófizetők pénzének milliárdjait pazarolta el”. Úgy tűnik, az kevés, hogy kilépett a politikából.
Mexikó hat év alatt reálértéken megduplázta a minimálbért anélkül, hogy ez tömeges munkahelyvesztést vagy elszabaduló inflációt okozott volna. A kormány 2018-ban indított programja fokozatosan, regionális kísérletekkel emelte a béreket, ami mára több mint 8 millió munkavállalónak hozott érezhető jövedelemnövekedést és mérsékelte a szegénységet.
Idén júniusban az infláció éves szinten 4,6 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig 6,2 százalékkal nőtt, főként a szezonális termékek drágulása miatt. A kormány árréscsökkentéssel reagált: márciusban és májusban 60 termékkör árát mérsékelte – néhol akár 26 százalékkal.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
A friss inflációs adatok alapján az előző év azonos időszakához képest az infláció éves alapon 4,4, míg az előző hónaphoz képest 0,2 százalékot ért el. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt.
Áprilisban az infláció az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékra mérséklődött, az élelmiszer-infláció pedig 5,4 százalékra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent.
A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
A januári bérnövekedés meghaladta az előzetes várakozásokat, hiszen a KSH adatai szerint 10,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a hónapban. A vártnál magasabb emelkedés dacára a reálbérek növekedésének üteme – a kissé növekvő infláció hatására – idén némileg várhatóan lassulhat.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az év első napjától 12-ről 18 millió forintra emelkedik az áfa alanyi adómentességének értékhatára. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozta meg a döntést.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
