2026. július 17., péntek
A tengerentúli infláció megugrása és az elhúzódó energiaköltségek nyomás alá helyezik a piacokat. Az amerikai gazdaság feszültségei és a jegybanki mozgástér beszűkülése közvetlen kockázatot jelent az európai, ezen belül a magyar növekedési kilátásokra.
Pozsony lett a V4 legkevésbé megfizethető fővárosi lakáspiaca. A tartós kínálati hiány, a dráguló hitelek és a tőkeerős vevők együtt olyan helyzetet teremtenek, amelyben az árak ellenállók maradnak, a helyi középosztály lakáshoz jutása pedig egyre nehezebb.
Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.
A digitális polccímke első látásra ártatlan bolti modernizációnak tűnik: kevesebb papír, kevesebb hiba, gyorsabb átárazás. Inflációs környezetben azonban a technológia könnyen megrengetheti a bizalmat, mert a vásárló fejében megfordulhat, hogy az élelmiszerárakat már algoritmusok mozgatják.
A globális energiaárak az idén 24 százalékkal emelkednek, elérve a 2022-es válság szintjét. A Világbank szerint a Hormuzi-szoros körüli konfliktus egy olyan kiterjedt nyersanyagpiaci sokkot indít el, amely alapjaiban írja át a világgazdaság és az európai ipar kilátásait.
Míg a nagytőke bevásárol az aranyból, Törökország épp kétségbeesetten éli fel a tartalékait. A globális tőkepiac kíméletlenül és gyorsan árazza be a politikai indíttatású jegybanki beavatkozásokat.
A korlátlan és olcsó állami finanszírozás korszaka végérvényesen lezárult, a nemzetközi befektetők pedig elkezdték beárazni a fejlett nyugati országok költségvetési sebezhetőségét.
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
A Saxo Bank elemzői eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő forgatókönyveket tettek közzé a 2026-os évről. Ahogy mindig, most is hangsúlyozzák: ezek nem hivatalos előrejelzések, hanem tudatosan túlzó „mi lenne, ha?” elképzelések, azaz olyan kis valószínűségű, de nagy hatású események, amelyek inkább a gondolkodást tágítják, mintsem a jövőt „mondják meg”.
Egy friss amerikai jelentés szerint az Amazon az Amazon Business nevű platformján keresztül lényegében beépült az önkormányzatok és iskolakerületek beszerzési rendszereibe, és ezt arra használja, hogy algoritmusokkal vezérelt, „dinamikus” árképzéssel drágítsa a közpénzből finanszírozott vásárlásokat.
A KSH friss adatai szerint a novemberi fogyasztói árindex 3,8 százalékos éves növekedést mutat, miközben havi szinten mindössze 0,1 százalékos emelkedés látható. Az alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett, és több területen is stabilizálódás tapasztalható.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
Mathew D. Rose német újságíró feltűnőnek tartja, hogy míg az amerikai médiában a jelenlegi európai gazdasági helyzetet borúsnak mutatják, a kérdést az európai mainstream médiában szinte figyelmen kívül hagyják, hasonlóan a NATO-nak ukrajnai proxyháborúban elszenvedett vereségéhez.
A német kereszténydemokraták vizsgálóbizottság felállítását kérték Robert Habeck volt zöldpárti szövetségi gazdasági miniszter ellen, amiért „az adófizetők pénzének milliárdjait pazarolta el”. Úgy tűnik, az kevés, hogy kilépett a politikából.
Mexikó hat év alatt reálértéken megduplázta a minimálbért anélkül, hogy ez tömeges munkahelyvesztést vagy elszabaduló inflációt okozott volna. A kormány 2018-ban indított programja fokozatosan, regionális kísérletekkel emelte a béreket, ami mára több mint 8 millió munkavállalónak hozott érezhető jövedelemnövekedést és mérsékelte a szegénységet.
Idén júniusban az infláció éves szinten 4,6 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig 6,2 százalékkal nőtt, főként a szezonális termékek drágulása miatt. A kormány árréscsökkentéssel reagált: márciusban és májusban 60 termékkör árát mérsékelte – néhol akár 26 százalékkal.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
A friss inflációs adatok alapján az előző év azonos időszakához képest az infláció éves alapon 4,4, míg az előző hónaphoz képest 0,2 százalékot ért el. Az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt.
Áprilisban az infláció az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékra mérséklődött, az élelmiszer-infláció pedig 5,4 százalékra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent.
A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
A januári bérnövekedés meghaladta az előzetes várakozásokat, hiszen a KSH adatai szerint 10,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a hónapban. A vártnál magasabb emelkedés dacára a reálbérek növekedésének üteme – a kissé növekvő infláció hatására – idén némileg várhatóan lassulhat.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
