Az elmúlt években elszabadultak az élelmiszerárak, amelyek közvetlen a Covid után megugrottak, majd 2023-ban kicsit visszaestek, de a kiskereskedelemben ebből csak a gyors emelkedést tapasztalhattuk. Az árak alakulását több dolog is befolyásolta, persze a klímaváltozás szintén kivette a részét. Sajnos várható, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Az elemzői várakozásoknál is jobban lassult az infláció augusztusban. Havi alapon az árak stagnáltak, így az éves ráta is visszatért a jegybanki toleranciasávba, az infláció pedig 3,4 százalékot tett ki. Az áremelkedés üteme 2021 februárja óta nem volt ilyen közel a jegybanki célhoz.
A WTO legfrissebb áruforgalmi barométere szerint a globális áruforgalom 2024 harmadik negyedévében tovább élénkült, miután 2023-ban a magas infláció és az emelkedő kamatlábak közepette megtorpant a kereslet. A barométerindex pozitív jele ellenére a kereskedelem kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok. Meddig tart az élénkülés?
A költségvetési hiány és az államadósság csökkentével a kormány fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot, amely a nemzetközi előrejelzések szerint már jövőre dobogós lehet az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium a családok érdekében fellép a tisztességtelen áremeléseket alkalmazó kiskereskedelmi láncokkal szemben.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Az Egyesült Államokban szerda délután jöttek ki a friss inflációs adatok, ám a befektetők továbbra is megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, amely akár 25 vagy 50 bázispontos is lehet. Júliusban az USA inflációja összességében megfelelt az elemzői várakozásoknak, havi szinten 0,2, míg éves alapon 2,9 százalékot tett ki.
A Makronóm Intézet EPU indexe szerint júliusban enyhült a gazdasági bizonytalanság Magyarországon, de a világgazdaság jelentős kihívásokkal szembesült, ami a nemzetközi üzleti hangulat romlását eredményezte. Ez a negatív trend várhatóan hatással lesz a hazai gazdasági adatokra is.
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
A világszerte megtapasztalt élelmiszerár-robbanás világszerte elgondolkoztatta a fogyasztókat. Kezdenek odafigyelni, mit is vásárolnak, nemcsak a pénztárcájuk alapján, hanem az egészségük érdekében is. Erre éreztek rá az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói, amelyek a forgalomcsökkenésre előremeneküléssel válaszolnának, de ehhez új termékskálára, az alapanyagok és a késztermékek másfajta kezelésére kellene áttérniük.
Júliusban az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, az éves ráta 4,1 százalékot tett ki, miközben havi bázison 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. A szolgáltatások és az üzemanyagárak növekedése húzta felfelé a rátát. Idén éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat.
Az eurózónában a júliusi inflációs adatok meglepetést okoztak, hiszen az elemzői várakozásokat felülmúlva, enyhe növekedést mutattak. A helyzet új kihívások elé állítja az Európai Központi Bankot (EKB), amely már korábban is küzdött az infláció leszorításával. Az új adatok tükrében felmerül a kérdés: hogyan reagál majd az EKB, és milyen hatással lesz ez a gazdaságra?
A Reuters felmérése szerint a közgazdászok az amerikai jegybanktól leginkább szeptemberben és decemberben várnak kamatcsökkentést, ez pedig lendületet adhat az európai jegybankoknak is.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,75 százalékra mérsékelte mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa az irányadó rátáját. Ha a kedvező nemzetközi trendek folytatódnak, akkor az év végéig itthon további 2-3 kamatcsökkentés is lehet, így 6 százalékra is mérséklődhet az alapkamat.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank a július 18-i ülésén nem változtatott a kamatkondícióin. A jegybanki alapkamat így továbbra is 4,25 százalék az eurózónában, míg a kamatfolyosót a 3,75 százalékos betéti és a 4,5 százalékos hitelkamat jelenti.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a "kapzsinfláció" (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a "zsugorfláció" (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a "gagyinfláció" (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
A KSH friss adatai alapján májusban a kiskereskedelmi forgalom újra nőtt, főként az élelmiszer-forgalom 6,3 százalékos emelkedése miatt. A reálbérek növekedése és a stagnáló élelmiszer-infláció hosszabb távon is előnyt jelenthet, így a gazdasági növekedés motorja idén elsősorban a fogyasztás lehet, a háztartások jövedelmi helyzeének javulása nyomán.
A kormány felszólítja az üzemanyag-kereskedőket: az üzemanyagáraknak a szomszédos országok átlagára alatt kell lennie!
A kötelező akciózással – amelynek köszönhetően a családok olcsóbban juthattak olyan alapvető élelmiszerekhez, mint a kenyér, a hús, a tej vagy a különböző zöldségfélék – a kormány letörte, majd alacsony szintre szorította a háborús inflációt. Az intézkedés elérte célját, így azt július 1-jétől kivezetik, ugyanakkor a kabinet a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert.
Amerikában, Ausztráliában és Európa egyes részein a magas kamatlábak ellenére újra berobbantak az ingatlanpiacok. Mégis hogy lehetséges ez?
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye 2024-ben 2,8 százalékkal bővülhet, ami jövőre 4 százalék feletti ütemre gyorsulhat.
Megjelent a Makronóm Intézet június havi gazdasági monitora, amely a legfrissebb üzleti és gazdasági bizonytalanságot elemzi.
A jegybank a kedd délutáni kamatdöntő ülésén 0,25 százalékkal vágott kamatot, azaz lassított a kamatcsökkentés ütemén, elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása miatt. Az Európai Központi Bank szigorú kommunikációja és a Fed emelkedő kamatvárakozásai szűkítették az MNB mozgásterét. Habár az inflációs helyzet javult, a jegybank kamatcsökkentési ciklusa várhatóan csak lassabb ütemben folytatódik a következő hónapokban. Ám az év végére így is 6,25 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
A Federal Reserve tegnapi kamatdöntő ülésén az irányadó ráta nem változott, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú monetáris politikája globális hatásokat von maga után. Ugyanis az USA magas hozamszintjei miatt a feltörekvő piacoknak és az eurózónának is fenn kell tartaniuk saját szigorúbb kamatkondícióikat a tőkekiáramlás elkerülése érdekében.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
