2025. február 7., péntek
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az év első napjától 12-ről 18 millió forintra emelkedik az áfa alanyi adómentességének értékhatára. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozta meg a döntést.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
A hazai üzemanyagárak decemberben is kedvezően alakultak a szomszédos országokban tapasztalható átlagárakhoz viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A bank elemzői idén is eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő jóslatokat tettek közzé, ahogy írják: „jóslataik nem éppen hírek és nem éppen valósak – legalábbis még nem”. Bár maguk sem tudják biztosan, hogy mely történetek mozgatják majd a világgazdaságot a következő évben, de ezzel is emlékeztetik a befektetőket, hogy mérlegeljenek minden lehetséges kimenetet, beleértve azokat is, ...
Nem okozott meglepetést a jegybanki döntés, várható volt, hogy októberhez és novemberhez hasonlóan az év utolsó ülésén sem változnak a monetáris kondíciók. A jövő évi kamatvágások ütemezését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben tud majd lazítani a Fed.
A 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célja a gazdasági növekedés elősegítése. Három fő pillérre épül: a jövedelmek növelésére, a megfizethető lakhatásra és a Demján Sándor Programra, amely a vállalkozások növekedését ösztönzi.
Az euróövezet gazdasági helyzete egyre komorabb képet fest, ami az Európai Központi Bank (EKB) politikai lépéseire is jelentős nyomást gyakorol. A közelmúltban tartott kamatdöntések és az azt követő kommunikáció azonban nem nyújtott egyértelmű iránymutatást, így a piacok és a gazdasági elemzők egymással versengő értelmezéseket alkottak.
Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig ...
A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb volt az átlagos benzinár, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a hazai gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amihez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
A befektetési arany szárnyal a világpiacon, az ára október végéig 2754 dollárra emelkedett unciánként (88,5 dollár/gramm). Mindez ahhoz vezetett, hogy az aranytermékek kínai kiskereskedelmi ára is grammonként 800 jüan (112 dollár) fölé emelkedett. Az ékszerboltok kénytelenek bezárni, mert a kínai fogyasztók ennyit már nem szánnak erre, miközben eddig hagyományosan sok aranyat (főleg ékszert, ...
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése két fő irányra összpontosít: a bérek növelésére a kkv-k fejlesztésével és a lakhatási válság enyhítésére az építőipar élénkítésén keresztül. Az intézkedések célja, hogy ezekkel az átfogó lépésekkel a kormány erősítse a gazdasági növekedést, hogy jövőre a 3–6 százalékos sávba kerüljön a GDP-növekedés.
A forint az utóbbi időszakban ismét jelentősen gyengült, és ennek kapcsán sokakban ismét felderenghetnek 2022 őszének emlékei. Ugyanakkor a fundamentális helyzet most alapvetően eltérő, mivel a gyengülésben elsősorban a nemzetközi tényezők, a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódása, a közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai választások okozta bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet. ...
A harmadik negyedévi GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben, míg a közgazdászok mindössze 0,2 százalékot vártak, a meglepő német növekedés pedig Franciaország gyorsabb lendületéhez is hozzájárul.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek köszönhetően a reálbérek augusztusban is 9 százalék feletti ütemben emelkedtek.
Az USA gazdasági mutatói kitűnő számokat produkálnak, egyes területeket tekintve sosem volt még ilyen jó állapotban választási évben. Ez mégsem feltétlenül hajtja Kamala Harris malmára a vizet. Hogy miért, annak a Reuters járt utána.
Sokan keresik az európai gazdaság lejtmenetének okait. A Financial Times is rámutatott egyre. Szerintük az EU gazdasága azért nem növekszik, mert az euróövezeti háztartások hangulata eltér az amerikai társaiktól, akiknek lendületes költései ösztönzik a növekedést. Ennek is köszönhető, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is növekedhet.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, köszönhetően a 0,1 százalékos havi árcsökkenésnek, miközben az élelmiszerárak 3,7 százalékkal nőttek. Az üzemanyagárak és a kőolaj világpiaci ára, amely a szeptember végi 70 dollárról 80 fölé is emelkedett az elmúlt időszakban, továbbra is jelentős hatással lesz az inflációra a közel-keleti konfliktus miatt.
Európa legnagyobb vegyipari vállalata, a ludwigshafeni székhelyű BASF javítaná a versenyképességét, mivel a társaság gyenge kereslettel küzd kontinensünkön. A megszorításokat megérzik az alkalmazottak, de a részvényeseknek is csökken az osztaléka, igaz, ezt némileg ellensúlyozza a tervezett részvény-visszavásárlás. A vegyipari óriás folytatja egyes üzemek esetleges átalakítását is.
Szlovákia gyógyítócsomagot jelentett, ami nem csoda, hiszen az ország a Covid óta nem tudta konszolidálni a költségvetési hiányt. Mindezt Ladislav Kamenický pénzügyminiszter jelentette be az oktatási és a környezetvédelmi tárca vezetőjének társaságában. Persze emlékeztettek arra, hogy minderre az őket megelőző kormányok felelőtlen költekezése miatt kényszerültek, mondván: egy „guillotine-t ...
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatvágással a Federal Reserve is megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát. A lépés mögött elsősorban a munkaerőpiac lassulása húzódik meg, miközben a jegybank értékelése szerint az infláció megfelelő ütemben tart a cél felé. A döntéshozók többsége még két 25 bázispontos vágást vár idén, amelyet további 4 követhet jövőre. A gyorsabb ütemű ...
