2025. június 18., szerda
Emmanuel Todd szerint a Nyugat morális, gazdasági és ideológiai válságba süllyedt, akárcsak egykor a Szovjetunió – és ez pszichológiai összeomláshoz, irracionális döntésekhez vezethet. Ennek válságtünetei jól lekövethetők a Nyugat olyan katonai kudarcaiban, mint Afganisztán, Líbia, Irak és Szíria.
Nagy felzúdulást keltett Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó egyik kijelentése, aki az isztambuli tárgyalásokon az orosz küldöttséget vezette. Az ukrajnai konfliktusra történelmi párhuzamként Nagy Péter cár északi háborúját hozta fel.
Amikor a hatalmas nemzetek elkezdik félni és tagadni a jövőt – ahogy ezt manapság Amerika teszi –, a történelmi példák azt mutatják, hogy ekkor már stagnálnak, és közeledik a bukás – állítja Noah Smith.
Donald Trump panaszkodik, hogy az Egyesült Államok ázsiai katonai bázisai elviselhetetlenül költségesek, és szeretné elérni, hogy Japán és Korea fizessen a biztonságáért. Jeffrey Sachsnak jobb ötlete van – Amerika zárja be a bázisokat, és vigye haza a katonákat.
Az egykori görög történetíróról elnevezett csapda az elmúlt évtizedben a külpolitikai elemzések egyik fő elemévé vált, amelyre rendszeresen hivatkoznak az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó rivalizálás keretében. Pedig Thuküdidész elsősorban nem erről szólt.
Jánisz Varufákisz korábbi görög pénzügyminiszter párhuzamot von a Nixon- és a Trump-sokk között, elsősorban a gazdasági és a politikai következményekben. A világ mindkettőre úgy tekint, mint ami alapjaiban változtatta és változtatja meg a világot.
Sokan próbálnak különféle magyarázatokat adni Donald Trump által indított vámháborúra. Sylvester Eijffinger, a Tilburgi Egyetem professzora az amerikai elnök lépéseit a játékelmélet segítségével próbálja megfejteni.
A vámháborúkkal kapcsolatban a közgazdászok kezdik elővenni a Kindleberger-spirálnak elnevezett régi diagramot, amely hónapról hónapra ábrázolja, hogy a világkereskedelem 1929 és 1933 között miképp csökkent a harmadára.
Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentései nyomán előkerült egy régi-új térkép, amelyet két nagy hatású stratéga rajzolt meg. De hogyan kapcsolódik össze két 40-es évekbeli geopolitikai elmélet és Trump álma?
Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a fedezeti alapok aktivizmusa, ahol az alapok gyors haszonra törekednek a vállalatok nagy részesedéseinek felvásárlásával. A rövidlátó profitszerzés érdekében azonban a fedezeti alap aktivistái kiszívják az életet a vállalatokból. Jang-Sup Shin a The Rhetoric and Reality of Shareholder Democracy and Hedge-Fund Activism (A részvényesi demokrácia ...
Guido Alfani, a Bocconi Egyetem gazdaságtörténész-professzora egészen 700 évet ment vissza az időben, hogy megvizsgálja, miképp alakult az egyenlőtlenség Európában. A vagyonkoncentráció lényegében folyamatosan nőtt, kivéve a pestises időket és a világháborúkat.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk, most lássuk, mely cikk lett mind közül a harmadik legolvasottabb!
Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az FDP kilépése miatt felbomlott az SPD, a Zöldek és az FDP jelzőlámpa-koalíciója. Ez a hatodik német kormányválság 1949 óta, és a történelmi mintázatokból kiolvasható, hogy ezeket gyakran az FDP idézi elő a koalícióból való kilépéssel, rendszerint gazdaságpolitikai egyet nem értés miatt. Tehát nincs új a nap alatt!
A Medici család közel 300 évig uralta Firenzét, pártfogolta a művészeteket és a várost Európa kulturális központjává tette. Azonban a mérlegnek van egy másik oldala is. Vagyonukkal, hatalmukkal manipulálni tudták a köztársaság politikai intézményeit, és lehetővé tették, hogy az őket kiszolgáló tisztviselők a saját vagyonuk gyarapodására használhassák ki az elvállalt hivatalt. Mindezt úgy, ...
Sokatmondó írás jelent meg Igor Karaulov orosz költő, publicista tollából, aki nehezményezte, hogy Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságai készek megtenni a következő lépést írásrendszerük romanizálásában, latin írásmódra való áttérésében. Van benne egy nagy orosz birodalmi frusztráció, és elsősorban a törököket hibáztatja, hogy a valamikori íjfeszítő népek eltávolodnának az „orosz ...
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért ...
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte ...
A jemeni bukott állam történelme amennyire vérrel és háborúkkal átitatott, legalább annyi tanulsággal szolgál. A geopolitikai helyzete miatt ugyanakkor a stabilitás kulcsfontosságú az országban az ellátási láncok biztonsága szempontjából. A régió problémáinak megoldása azonban elsősorban belső erőforrások és politikai akarat függvénye, mivel a helyi hatalmi rivalizálás szerepe jelentős. Mit ...
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.
Bobby Kennedy, a fivére, JFK kormányának igazságügyi minisztere a maffia megszállott ellenfele volt. Támadta a szakszervezetek és a szervezett bűnözés vezetőinek titkos ügyleteit és az FBI igazgatóját is, aki azt állította: Amerikában nincs szervezett bűnözés.
Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második ...
John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte ...
Vajon a késő bronzkori emberek tudatosították-e egyáltalán, hogy a civilizációjuk összeomlóban van? Ez a kérdés nem véletlen. Ha mi magunk – főképp a fejlett Nyugatot értve – az összeomlás kezdeti szakaszában lennénk, vajon képesek volnánk-e tudatosítani? És tennénk-e valamit ellene?
Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk meg, milyen szerepe volt a német sci-fi-terveknek a hidegháborús űrverseny kialakulásában. Ezúttal a szovjet–amerikai vetélkedés részleteit foglaljuk össze, és bemutatjuk az űrkutatás szovjet zsenijét, Wernher von Braun ellenfelét, Szergej Koroljovot.
A kétpólusú világrend nagyhatalmai ádáz küzdelmet folytattak 1957 és 1969 között azért, hogy győztesnek hirdethessék magukat a világűrbe kiterjesztett politikai és ideológiai harcban. Az űrverseny a hidegháborús fegyverkezési verseny részeként alakult ki, és komoly hatása volt a szemben álló kormányok illetve társadalmak pszichéjére is. Cikkünk első részében a „space race” korai szakaszát ...
