A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került a Panama-csatorna, miután Donald Trump nyomására a kis latin-amerikai ország kilépett a kínai Egy övezet, egy út programból. A világ egyik legfontosabb vízi útvonala ismét a geopolitikai harcok színterévé vált, és ez a meccs még koránt sincs lejátszva.
A cseh központi bank az első nyugati nemzeti pénzintézet lesz, amely kriptovalutában akar állami vagyont tartani. Érdemes lesz figyelni, bejön-e a számításuk.
Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.
Miután Trump elnök eltörölte a vámmentességet a 800 dollár alatti értékű küldeményekről, az amerikai posta nem kézbesíti a Kínából érkező csomagokat. Az ázsiai kiskereskedelmi gigászok részvényei zuhanni kezdtek.
Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a fedezeti alapok aktivizmusa, ahol az alapok gyors haszonra törekednek a vállalatok nagy részesedéseinek felvásárlásával. A rövidlátó profitszerzés érdekében azonban a fedezeti alap aktivistái kiszívják az életet a vállalatokból. Jang-Sup Shin a The Rhetoric and Reality of Shareholder Democracy and Hedge-Fund Activism (A részvényesi demokrácia ...
Válaszul a Trump által bejelentett 10 százalékos vámokra, Kína postafordultával bosszútarifákat vetett ki néhány amerikai termékre. De olyan óvatosan, mintha csak kötelező és udvarias gesztust gyakorolna.
Az elmúlt évtizedek során számos szakértő és befektető jósolta meg a kínai „csoda” hirtelen végét, és a szkeptikusok még most is temetik a világ második legnagyobb gazdaságát. A tapasztalat azonban ismét azt mutatja, hogy a lassulás ellenére Kína gazdasága még mindig nem omlott össze, csak épp strukturális átalakuláson megy keresztül.
Az elnök káoszhatalmi stratégiája ezúttal is fordulatot hozott: bevezetése előtt néhány órával Trump egy hónappal eltolta a vámok életbelépését két szövetségese ellen. A Kínára kirótt tarifa még él, de egy telefonhívás azt is megváltoztathatja.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – Kína azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látta vendégül, akivel Donald Trump beiktatásának kriptopiacra gyakorolt hatásáról beszélgettek.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént termel, amelynek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára növelnék ezt a mennyiséget, és nagyszabású infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek. Ám a zöldhidrogén előállítása rendkívül energiaigényes: kérdés, hogy megéri-e.
Az idén az olajárakat továbbra is a geopolitikai feszültségek és az OPEC-en kívüli országok kitermelése alakítja, a brent hordónkénti ára várhatóan 70–85 dollár között mozog majd. Az iráni olajexport visszaesése drágulást, míg a vámok kiterjesztése az olajárak csökkenését eredményezheti.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
Az olajkartell teljesítheti az amerikai elnök kívánságát úgy is, hogy közben megőrzi saját tekintélyét.
A közvetlen külföldi befektetések tavaly becslések szerint 8 százalékkal csökkentek, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást, amely nagymértékben támaszkodik a nemzetközi projektfinanszírozásra.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
A kínai DeepSeek R1-es modelljének megjelenése megmozgatta a technológiai részvények piacát. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztését zászlajukra tűző óriások piaci értéke folyamatosan emelkedett, ez a tendencia szakadt meg már pénteken, hogy aztán hétfőn az árak tovább zuhanjanak.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), de úgy tűnik, ezt a szándékot legyőzi a kínai innováció. Fiatal kínai kutatók ugyanis olyan MI modellel-léptek a piacra, amivel többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől pár hétre csökkentették.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.