2025. november 18., kedd
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Miközben az amerikai hajógyárak ma már alig látszanak a térképen, Washington egy merész fordulattal mégis visszatérne a tengeri nagyhatalmak közé – nem tömegtermeléssel, hanem önvezető hajókkal, zöldüzemanyagokkal és intelligens kikötőkkel. Az USA most arra készül, hogy ne csak hajókat építsen, hanem ő diktálja az új játékszabályokat is.
Miközben Európa a fenntarthatóságról beszél, a Távol-Keleten már rég tudják, hogy ki tartja majd kézben azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a zöldfordulat csak papíron létezhet.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
Orbán Viktor washingtoni látogatása nemcsak diplomáciai áttörés, hanem politikai üzenet is volt a világnak: Magyarország nincs elszigetelve, sőt stratégiai megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal. A Trump–Orbán-csúcson született megegyezések új fejezetet nyithatnak a magyar–amerikai kapcsolatokban, ezzel átrajzolhatják Közép-Európa geopolitikai térképét.
Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Ukrajna finanszírozása Európa próbatétele: a The Economist történelmi lehetőséget, a Brussels Signal erkölcsi kockázatot és veszélyes közös eladósodást lát. A vita tétje, hogy a segítség a békéhez közelít-e, vagy elnyújtja a háborút – és milyen áron vállalnak közös kockázatot az EU, köztük Magyarország adófizetői.
Ernest Scheyder könyvében feltárja a modern kor új olajháborúját – ezúttal a föld mélyén rejlő lítiumért, rézért és más kritikus ásványokért zajlik a küzdelem. Miközben az elektromos járművek és a zöldenergia iránti éhség nő, a világ nagyhatalmai versenyt futnak az erőforrásokért. Az Egyesült Államok bányáit környezetvédelmi viták bénítják, Kína pedig már most uralja a feldolgozást.
Jánisz Varufákisz, a neves volt görög pénzügyminiszter a blokklánc egy alternatív felhasználási módjára tett javaslatot, amely a decentralizáló erejét kihasználva mindenki számára egyenlő előnyöket biztosítana, hogy inflációmentes alapvető osztalékot tudjon fizetni – adózás vagy kölcsönfelvétel nélkül.
Az a narratíva, hogy a német deindusztrializáció egy „tőkepuccs”, első hallásra hatásos, sőt csábító. Hiszen könnyű a 2022 utáni energiaársokkot, az atomerőművek kivezetését és a pénzügyi szektor felülkerekedését egyetlen összeesküvés logikájába rendezni: a pénz világa leverte az acél, a gép és a vegyészet világát.
Miközben az amerikai tőzsde rekordokat dönt, a technológiai részvények pedig újrahúzzák a világgazdaság hangulatát, egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy a pénzügyi rendszer mélyén ismét gyülekeznek a „csótányok”.
Peking zökkenőmentes hozzáférést biztosított a dollárrendszerhez, és megmutatta, hogy képes a USA-kincstárjeggyel azonos hozamon finanszírozni, átárazva a globális megtakarításokért folyó versenyt.
Négy évvel a kabuli nagykövetség bezárása után India látványosan visszatér Afganisztánba gazdasági és stratégiai partnerként. Miközben az afgán–pakisztáni kereskedelem összeomlik, Újdelhi és Kabul között rekordforgalom bontakozik ki, jelezve a regionális hatalmi viszonyok átrendeződését.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt, ami 9,4 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban messze felülmúlják a nagyhatalmakat.
Robin J. Brooks közgazdász szerint az euró már nem az európai egység szimbóluma, inkább annak legnagyobb akadálya. Németország kilépése az eurózónából szerinte nem az unió végét, hanem épp a kontinens gazdasági és geopolitikai újjászületését hozná el.
Az Egyesült Államok szövetségi kormányzati leállása immár rekordhosszúra nyúlt, túllépve a 2018–2019-es 35 napos csúcson, miközben a patthelyzet heti költségei a fehér házi források szerint túllépi a 15 milliárd dollárt.
Törökország korábban szinte teljes egészében nettó fegyverimportőr volt, az utóbbi 15-20 évben hirtelen előretört, gyorsan javítva a katonai felszerelések kutatás-fejlesztési és gyártási képességeit, bizonyos területeken megelőzve még néhány európai országot is.
Íme egy sokat mondó külügyi közlemény: „2025. november 3-án Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és külügyminisztere, a német fél kérésére telefonon beszélt Johann Wadephul német külügyminiszterrel”.
Miközben egyes középhatalmak – például Ausztrália – a multilaterális együttműködést hirdetik, a valóság csúnyán az arcukba köp. Trump éppen most dugja zsebre az ENSZ-t, hogy azt majd revolverként ránthassa elő a Kína elleni párbajok során.
A The Epoch Times szerint a kínai Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés nem más, mint egy adósságcsapda. Ezzel szemben a Vzgljad geopolitikai és reálgazdasági előnyeit hangsúlyozza, mint a diverzifikációt és az ellátásbiztonságot. A valóságban azonban akadnak problémás ügyletek és sikeres projektek egyaránt. A kulcs a finanszírozási feltételek és a fogadó ország felkészültsége.
A Bloomberg szerint Kína nemcsak a ritkaföldfémek terén rendelkezik jelentős alkuerővel, hanem – egy még érzékenyebb területen – a gyógyszeripari hatóanyagok és azok kulcsfontosságú kiinduló anyagai esetében is. Ez bármikor javíthatja Peking tárgyalási pozícióját az Egyesült Államokkal szemben.
A prognózisok szerint a világ legnagyobb gazdaságainak toplistája 2026-ban keveset változik: a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek, az igazi izgalom azonban utána kezdődik.
Trump és Hszi dél-koreai találkozója átmeneti enyhülést hozott a kereskedelmi háborúban: Kína feloldja a ritkaföldfém-korlátozásokat, az USA csökkenti a vámokat és együtt lépnek fel a fentanilcsempészet ellen – de a stratégiai rivalizálás tovább él.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
A vámháború nagy tanulsága: ha túl sok ajtót zársz be, a piac keres magának egy kiskaput. Kína megtalálta a kulcsot, Washington még a zárat keresi, miközben rájön, hogy az ellátási láncok rugalmas gazdasági működése a 21. században már ki tudja zárni a kereskedelmi háborúk negatív hatásait. De még hogy.
Kötelező technológiatranszfer, helyi tartalom és akár kikényszerített vegyesvállaltok is: az EU olyan jogszabályt készít elő, amely alapjaiban írhatja át a kínai cégek európai játékterét – és közben újraélesztheti a kontinens iparát.
A dél-koreai csúcstalálkozó több lesz, mint diplomáciai esemény. Az amerikai és a kínai elnök megegyezése vagy annak hiánya meghatározza, hogy a világ a pragmatikus együttműködés vagy az új hidegháború felé sodródik-e. Az előjelek mindenesetre okot adnak a bizakodásra.
Tény, hogy Közép-Európában mindannyian bízunk a német gazdaság újraéledésében. Csakhogy lelombozhat minket, hogy két német kutató azt állítja: Merz kancellár sokat hangoztatott védelmi megújítása valójában törékenyebb, mint amilyennek mutatja magát.
A világgazdaságot alaposan megtépázza a vámháború, a geopolitikai feszültségek és az MI forradalmi hatásai. A bizonytalanságok fokozódásával párhuzamosan a növekedése lassul. Az IMF friss jelentéséből kiderül, hogy mik a legnagyobb veszélyek és hogy van-e a kiút a gyengélkedésből.
