2026. július 17., péntek
Az ukrán mélységi csapások megmutatták, hogy Oroszország üzemanyag-ellátása néhány nagy finomító kiesésével országos zavart okozhat. Moszkvában ezért egy kisebb finomítókból álló hálózatot mérlegelnek, amely a magasabb költségért cserébe csökkentené a háborús veszteségeket.
Kína a vámok mellé jogi és ellátásilánc-eszközöket állít, amelyek a nyugati szankciókat követő vállalatokat kínai eljárásoknak tehetik ki. A rendszer Délkelet-Ázsiában válhat igazán jelentőssé, ahol a kínai tőke és technológia már az amerikai piacra termelő ipar alapjává vált.
Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növekvő keresletet teremt a chipek, szerverek és számítástechnikai berendezések iránt – éppen azon a területen, ahol Kína egyre ...
Oroszország évi 55 milliárd köbméteres gázvezetéket készít elő Iránnal, noha még orosz szakértők sem látnak ekkora piaci igényt. A terv tétje a gázcsere lehet, vagyis az orosz szállítások azeri exportot szabadíthatnak fel Európának, új vakfoltot nyitva az orosz gáz uniós tilalmában.
Mivel az iráni háború felhajtotta az olaj- és üzemanyagárakat, az amerikai olajóriások rekordközeli profitot könyvelhetnek el – Donald Trump azonban nem ünnepel velük, hiszen árdrágítással vádolja a cégeket, a dráguló benzin pedig súlyos terhet ró az amerikaiakra, ami politikai kockázattá válhat a választások előtt.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
A Nyugat évek óta a Kínától való gazdasági függőség csökkentését szorgalmazza. A napokban egy tanulmány összegesítette, mennyibe kerülne egy teljes leválás: az Egyesült Államoknak, az eurózónának és az Egyesült Királyságnak összesen 23,6 ezermilliárd dollárt kellene befektetnie 2050-ig ahhoz, hogy kiépítse azokat az ipari, technológiai és ellátási láncokat, amelyek ma Kínára épülnek. ...
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
Az októberre halasztott EU–Kína-tárgyalások az előzetes értékelések szerint túlmutatnak a vámvitákon. A kínai ipar előretörése valós kihívás, ám egyre több elemzés szerint Brüsszel alkupozícióját legalább ennyire meghatározzák a saját beruházási, technológiai és ipari gyengeségei.
Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Japán az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, a jen mégis negyvenéves mélypontra gyengült. Tokió árfolyamvédelmi lépései ezért az amerikai állampapírpiacon is érezhetővé válhatnak, a hosszú távú megoldást jelentő kamatemelés pedig a japán költségvetést terhelné meg.
A legfrissebb összesítés szerint a világ 30 legnyereségesebb vállalata közül 16 amerikai, amelyek évente közel ezermilliárd dollár profitot termelnek. Kína, Tajvan, Dél-Korea, valamint Japán is komoly szereplőket ad a listához, de az Egyesült Államok messze a világ legfontosabb profitközpontja.
Az IMF ismét lefelé módosította a világgazdaság idei növekedési előrejelzését. A szervezet szerint a közel-keleti háború, a magas energiaárak és a kereskedelmi káosz miatt az idén mindössze 3 százalékos globális GDP-bővülés várható, míg az infláció ismét magasabb lehet a korábban vártnál.
Európa hőségproblémája már közegészségügyi, lakás- és iparpolitikai kérdés. A kontinens gyorsan melegszik, az ingatlanok és a városok jelentős része mérsékelt nyarakra készült, a hűtési piacot pedig főként a kínai gyártók szolgálják ki.
Az amerikai részvénypiac ismét történelmi magasságban jár, mivel az MI-láz néhány technológiai óriás köré gyűjti a globális tőkét. Ennek a kockázata túlmutat a Wall Streeten: az MI-hez fűzött reményekre adatközpontok, chipgyárak és energetikai hálózatok épülnek.
A kancellár reformcsomagja adókönnyítést, családtámogatást, munkapiaci szigort, bürokráciavágást és iparpolitikai eszközöket ígér – a vállalatok szerint a siker a végrehajtás sebességén múlik.
A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
Európa Afrikában próbál stratégiai nyersanyagútvonalat építeni, hogy csökkentse a kínai függést. A Lobito-folyosó fejlesztési projektnek látszik, de valójában arról szól, hogy ki irányítja a jövő akkumulátor- és zöldipari értékláncait.
Az amerikai technológiai részvények árfolyama az MI sikere mellett azon is múlik, hogy a vezető cégek hosszú távon meg tudják-e őrizni az előnyüket. A kínai modellek gyors felzárkózása mindezt megakadályozhatja, mivel ha az MI olcsóbbá válik, akkor véget érthet a drága amerikai sztori.
A német kormánykoalíció által elfogadott, harmincnégy pontból álló átfogó gazdaságélénkítő csomag kísérletet tesz arra, hogy a jövő évre átlendítse az országot az egy százalékos növekedési küszöbön.
A zöldátállás folyamata cseppet sem romantikus, a lítium, a kobalt, a grafit és a ritkaföldfémek ugyanis olyan országokban koncentrálódnak, amelyek némelyike finoman szólva sem a globális rend stabil pillére – ennek ellenére ők diktálják majd az átmenet feltételeit.
Mivel az alapvető fontosságú akkumulátorfémek ára a bányászati korlátozások miatt jelentősen megugrott, a globális elektromosautó-eladások az idén mindössze 0,9 százalékkal nőttek. A piac új motorjává a hálózati energiatárolás vált, amely már a teljes akkumulátorkereslet 15 százalékát adja.
Kazahsztán csökkentené a kitettségét az orosz olajútvonalaknak, de a váltás lassú és drága. A kaszpi folyosó stratégiai menekülőút, a kínai kapcsolat pedig lehetőség és kockázat egyszerre. Asztana mozgástere ezért ma azon múlik, milyen gyorsan épülnek ki a Moszkvát elkerülő kapacitások.
A világgazdaság napjainkban egy olyan technológiai és pénzügyi váltás küszöbén áll, amelynek a dinamikája egyszerre hordoz magában tőkepiaci sokkot és a demográfiai krízist hűtő gazdasági növekedést.
A Ford minőségi fordulata fontos jelzés az iparnak: a mesterséges intelligencia önmagában kevés a bonyolult gyártási hibák felismeréséhez, ezért a vállalat több száz tapasztalt mérnököt hozott vissza a gyártásba, hogy az algoritmusokat a szakmai tudással kösse össze – ez lehet a termelékenységi áttörés kulcsa.
Donald Trump június végén rendeletet írt alá a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatásáról. Az amerikai modellben a talajkímélő termelés hatással lesz az élelmiszer-biztonságra, a gazdák jövedelmére és a bioüzemanyag-piacra.
Az Egyesült Államokban fordulat készül a hadiiparban: a drága és lassan pótolható csúcstechnológia mellé olcsóbb, gyorsabban gyártható fegyvereket állítanának rendszerbe, ami azt jelzi, hogy a modern háborúkban immár a készletmélység és a gyártási sebesség is stratégiai fegyver lett.
Az unió egyszerre szeretne zöldátállást, a védelmi ipar felfutását és digitális forradalmat, csak éppen a kellően erős és rugalmas finanszírozás hiányzik hozzá. Egy friss elemzés szerint a kontinens stratégia helyett pénz híján csúszik le az innovációs versenyben.
Lengyelország hatalmas tempóban vásárol fegyvereket, de Varsóban már arról vitáznak, hogy a pénz mekkora része építi valójában a lengyel hadiipari kapacitást. Az F–35-ösök körüli vita azt mutatja, hogy a biztonság ára költségvetési mellett iparpolitikai kérdés is.
Közép-Ázsia sokáig Oroszország természetes geopolitikai hátországának számított. Az ukrajnai konfliktus azonban felgyorsította a már korábban is észlelt folyamatot, miszerint Kína gazdasági súlya gyorsuló ütemben nő a régióban, ugyanakkor Oroszország figyelmét és pénzügyi mozgásterét a háború köti le.
