Kína teljes kereskedelmének egyharmadát a külföldi vállalatok adják. Az amerikaiak most akkor is vámot fizetnek, ha vesznek, akkor is, ha eladnak. Egyre logikátlanabb a kereskedelmi háború.
A kritikus ásványok kínai exportkorlátozása és tilalma valóban a legérzékenyebb pontján találhatja el az Egyesült Államokat. Kína, ha igazán bedühödik, az amerikai fegyveripar ellátási láncainak háromnegyedét is megbéníthatja.
A Greenpeace-t elítélő bírósági döntés jelzése egyértelmű: az Egyesült Államokban már senki sem finomkodik azokkal, akik akadályozzák a gazdaságot, és az idealizmus leple alatt lábbal tiporják mások jogait.
Kanada hullámvasúton ment keresztül, miután Trudeau lemondott, és utódja, Mark Carney próbálja megőrizni a hatalmát. A Trump által gerjesztett feszültségek és a belső gazdasági válságok következményeként a választások kimenetele szoros versenyt ígér, miközben a társadalom polarizálódik.
Donald Trump terve, miszerint egy Kína-ellenes gazdasági blokkot alakítana ázsiai szövetségeseiből, válaszút elé állítja Tokiót. Japán első számú kereskedelmi partnere Kína, így nem járna jól a gazdasági kapcsolatok leépítésével. Eközben Washingtont sem sértheti meg, hiszen az USA amellett, hogy a fő exportpiaca, a nemzetbiztonságban is fontos szerepet játszik. Japánra Európának is érdemes ...
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
Ahogy Kína erősödik, úgy változik az az eszköztára is, amivel ki tudja kényszeríteni kereskedelmi és befektetési céljainak előmozdítását. A második Trump-kormányzat elején minden jel arra mutat, hogy Kína még nagyobb mértékben fog támaszkodni az új gazdasági fegyvereire.
Németországban a Scholz-kormány egyik központi terve a bürokráciacsökkentés volt. Szinte semmi nem valósult meg belőle. Pedig ha csak Dánia szintjét érnék el, akkor a gazdasági teljesítmény évi 96 milliárd euróval magasabb lenne. Így már érthetőbb, miért küzd a magyar kormány a közigazgatás digitalizálásáért.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
A Kínára kivetett értelmetlenül magas vámok mögül már maga Trump is kifarolna. A patthelyzet fenntarthatatlan, mindkét fél megegyezésre törekedne, ám egyik sem teszi meg a kezdőlépést. Az elnök a maga által kreált csapdahelyzetből keresi a kiutat.
A napokban kézzelfoghatóvá vált, hogy a washingtoni és pekingi vámcsaták már nem csupán távoli diplomáciai üzengetések: ami néhány hónapja még puszta százalékokkal dobálózó politikai zsonglőrködésnek tűnt, mára üresen kongó pickupszalonok, feltorlódott konténerek és egyre dráguló üdítőitalok képében sétált be a fogyasztók hétköznapjaiba.
A fejlett világban a közepes méretű divatipari cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek a globális kereskedelmi háború miatt. A lokális márkaépítés és az alacsony költségű ázsiai gyártás évtizedekig előnyös volt, de most vége lehet ennek az üzleti modellnek
Egy brit energetikai kutatócég friss tanulmánya szerint az EU gázpiaci helyzete kedvező irányba változhat, így Magyarország számára is biztosítottá válhat az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás, ami közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
Amikor Washington Kína ellehetetlenítését célozza meg, érdemes egy pillantást vetni az erőviszonyok huszonnégy év alatt bekövetkezett változására.
A nemzetközi kapcsolatok hierarchiájának átalakulása és a középhatalmak felemelkedése új dinamikát hozott a globális politikába. A legfrissebb felmérés szerint az Egyesült Államok és Kína mellett Szaúd-Arábia, Brazília és Indonézia is a nagyhatalmak közé léphet.
A vámokra adott válaszul Kína a hollywoodi filmek bemutatóinak számát is csökkenti az országban. A kormány szerint a kereskedelmi háború amúgy is megváltoztatja a közönség kedvező megítélését az amerikai mozi iránt.
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Mivel az Egyesült Államokban egyre szaporodnak a túlsúly miatti krónikus betegségek, az orvosok és a táplálkozáskutatók egy csoportja szerint ideje újragondolni az amerikai étkezési szokások alapjait. Egy új, alacsony szénhidráttartalmú élelmiszer-piramist javasolnak.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
Lehetett azzal számolni, hogy ha Donald Trump a végsőkig feszíti a vámokat, Peking a ritkaföldfémek kiviteli tilalmával fog válaszolni. Pontosan ez történik, rákényszerítve az Egyesült Államokat stratégiájának újragondolására.
Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Bár a német választásokat a CDU/CSU nyerte, a koalíciós tárgyalások valódi győztese az SPD lett, amely 7 tárcát is szerzett a leendő kormányban. Friedrich Merz gyors megállapodása komoly politikai kompromisszumokat követelt, miközben az AfD előretörése nyomás alá helyezte a mérsékelt erőket. A német belpolitikai irányváltás Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz.
Trump stratégiájának része a dollár leértékelése, amihez kellene a Fed kamatcsökkentése is. Ám a jegybank egyelőre nem működik együtt. Sőt, megszellőztették, hogy mi lenne, ha az előző válságokkal ellentétben a Fed most nem biztosítana elegendő dollárlikviditást.
Az Egyesült Államok egyre agresszívebb kereskedelmi politikája miatt nem csak a kereskedelmi útvonalak és az ellátási láncok változnak meg. Új geopolitikai szövetségek születnek – vagy éppen félig leromboltak élednek újjá. Az Európai Uniónak nincs más választása, mint rendezni a viszonyát Kínával, és a protekcionista washingtoni politika miatt új kereskedelmi rendszert dolgozni ki azzal az ...
Jánisz Varufákisz korábbi görög pénzügyminiszter párhuzamot von a Nixon- és a Trump-sokk között, elsősorban a gazdasági és a politikai következményekben. A világ mindkettőre úgy tekint, mint ami alapjaiban változtatta és változtatja meg a világot.
A német konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciója egy rendkívül összetett politikai és gazdasági programmal állt elő, amely merész növekedési célokat és alapvető szerkezeti változásokat ígér. De vajon képes lesz-e ez az új politikai együttműködés tartósan megfordítani az országban tapasztalható gazdasági lassulást és a társadalmi feszültségeket?
Egy friss Gallup-felmérés szerint az amerikaiak fő aggodalmai továbbra is a gazdasági kérdésekhez kapcsolódnak, különösen annak állapota, az infláció és a költségvetési hiány miatt. A pártszimpátiák mentén különbségek mutatkoznak ezen félelmek súlyozásában, ami tovább mélyíti a polarizációt.