Kínában 2025. január elsejétől a férfiak esetében 60-ról 63-ra, a nőknél pedig 50-ről 55-re, illetve vezető beosztásban 55-ről 58 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Hasonló döntésre 1978 óta nem került sor. A lépés főként az egyre növekvő nyugdíjteher enyítésének érdekében született.
A családok és a kkv-k kerülnek a gazdaságpolitika fókuszába – megtartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik.
Egy bizonyos hatóanyagtípust tartalmazó, a vércukorszintet szabályozó gyógyszerek a közeljövőben nemcsak az alakunk, hanem teljes gazdaságok formálására lehetnek alkalmasak. Erre már élő példa is van: egy gyógyszergyártó cég a GLP-1 agonistáknak köszönhetően 2023-ban nagyobbra növekedett, mint a teljes dán gazdaság.
A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4 százalék felett marad, de a munkaerőpiac összességében kedvező képet mutat. A foglalkoztatottak száma emelkedett, különösen az elsődleges munkaerőpiacon és a szolgáltató szektorban. A foglalkoztatási szint növekedése ideiglenesen lassulhat, ám jövőre a gazdasági növekedés és a beruházások hatására nőhet a munkaerő iránti kereslet.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Éves bázison számottevő mértékben, 7,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, miközben a havi alapú 3,8 százalékos csökkenés leginkább az áprilisi kiemelkedő bővülés korrekciójának tekinthető.
Az újraválasztott indiai kormányfő, Narendra Modi kormánya a feldolgozóiparra fókuszálva próbálja felzárkóztatni országát a világgazdaság éllovasaihoz. Figyelmüket érdemes lenne a szolgáltatásexport felé irányítani, hiszen ez lehet India valódi kitörési pontja. Az szubkontinensnyi ország ráadásul bőven meríthet a képzett munkaerejéből.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
Amennyiben a külpiaci kilátások javulnak, akkor az idei 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés jövőre akár 4 százalék fölé is gyorsulhat. Ugyanakkor a frissen közzétett májusi ipari és külkereskedelmi adatok egyelőre kedvezőtlenek, ami főként a német ipar folytatódó gyengélkedésére vezethető vissza.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaság kulcsterületeit és célzott fejlesztésekkel tovább növelje hazánk versenyképességét – jelentette ki Varga Mihály a Baross Gábor – Győr Gazdaságáért Díj átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság sikerének egyik kulcsa a több lábon állás, amelyhez a korszerű ipar, a kutatás-fejlesztés és a zöld gazdasági átállás egyaránt hozzájárul.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Peking exportvezérelt növekedését egyre jobban veszélyeztetik a fokozódó kereskedelmi feszültségek. A kínai modell döntően az ipari termelésre támaszkodik, miközben a kiskereskedelem gyengélkedik. Meddig tartható fenn ez a kettősség?
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
A magyar gazdaság az első negyedévben visszatért a növekedési pályára. A kormány az egyensúly erősítésével is a gazdaság bővülését építi újra, ezért fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot. A büdzsé biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja.
Az elmúlt 25 évben a világgazdaság munkatermelékenysége hatszorosára nőtt, főként 30 feltörekvő gazdaságnak köszönhetően, amelyekben 3,6 milliárd ember él. Ezek az országok kiemelkedő beruházási rátával, urbanizációval, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel és a külföldi tőke vonzásával tudták növelni termelékenységüket. Ha ezt a fejlődési ütemet fenntartják, 25 éven belül elérhetik a fejlett gazdaságok szintjét. Hazánk is hasonló utat jár be, ami példaként szolgálhat más országok számára a munkatermelékenység növelése érdekében.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban. Az előrejelzés erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta csütörtökön annak a tizenhárom hazai cégnek a felső vezetőjét, amely a Financial Times nyolcadik alkalommal kiadott éves rangsorolása alapján Európa leggyorsabban növekvő gazdasági társaságai közé tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelezte: különösen figyelemreméltó eredmény, hogy három magyar vállalat a ranglista első 100 legnagyobb mértékben növekvő társasága közé is be tudott kerülni.
A kedvezőtlen külső gazdasági hatások nagy nyomást gyakorolnak a költségvetésre is. A büdzsé azonban a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja. A kormány célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben a költségvetési hiányt és az államadósságot tovább mérsékli.
Az infláció sikeres visszaszorítását követően az idén az elsődleges cél a gazdasági növekedés újraindítása, majd a teljesítmény magasabb szintre emelése.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság a tavalyi kismértékű visszaesés után idén visszatérhet a növekedési pályájára. A gazdaság teljesítménye az idei évben közel 3 százalékkal emelkedhet, amelyet jövőre 4 százalékot meghaladó bővülés követhet.
A KSH ma reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is mérséklődő hiánnyal és államadóssággal számol.
A magyar gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2025-re újra az uniós bővülési rangsor élmezőnyébe kerülhet – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásán. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: négy nehéz év után a kormány csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel számol.
