WTO: az áruforgalom kilátásait beárnyékolják a geopolitikai kockázatok
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
2026. szeptember 13., vasárnap
Az árukereskedelem stagnál, míg a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is erősek maradnak.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
A WTO legfrissebb áruforgalmi barométere szerint a globális áruforgalom 2024 harmadik negyedévében tovább élénkült, miután 2023-ban a magas infláció és az emelkedő kamatlábak közepette megtorpant a kereslet. A barométerindex pozitív jele ellenére a kereskedelem kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok. Meddig tart az élénkülés?
A dubaji Jebel Ali kikötőt Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül az izraeli Haifával összekötő szárazföldi útvonal lehet a megoldás a Vörös-tenger problémáira. Mindamellett, hogy ezzel a költségek akár 80 százalékkal is csökkenhetnek, a szállítási idő pedig 7-10 nappal rövidülhet.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Nem csitul a világpolitika arénája, folytatódik a geopolitikai blokkosodás. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a globális kereskedelmi volumen kapcsán a legfrissebb előrejelzésében 2,6 százalékos növekedést vár a tavalyi 1,2 százalékos esést követően. Ennek oka az infláció csökkenése és a monetáris politika borítékolható normalizációja.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
Először fordul elő, hogy a világ egyszerre két jelentős tengeri kereskedelmi útvonalat érintő zavarral néz szembe. A Vörös-tengeren a húszi támadások lehetetlenítik el, míg a Panama-csatornán a soha nem látott aszály nehezíti a tengeri kereskedelmi forgalmat. Nem csoda, hogy a Sanghaj–Európa-útvonalon a tarifák 256 százalékkal emelkedtek.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
A nemzetközi közösségnek fontos feladata rendet tartani a világ tengerein, így biztosítani kell a szabad hajózás és kereskedelem lehetőségét, de oly módon, hogy ez ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
Úgy tűnik, a világkereskedelem lassan kilábal a gödörből: több nagy gazdaság – például a kínai, a dél-koreai vagy a német – adatai is a fellendülés jeleit mutatják. Ez a szakértők szerint az elektronikai ipar fellendülésének is köszönhető. Vannak azonban, akik egyelőre tartózkodnak az elbizakodottságtól. Egy jelentés szerint a világkereskedelmi aktivitás november óta ismét mélypontra zuhant.
Az UNCTAD legfrissebb, a globális kereskedelmet vizsgáló jelentése szerint az a 2022-es rekordszinthez képest mintegy 1,5 ezer milliárd dollárral, 31 ezer milliárd dolláros szint alá zsugorodik. Ez az év végéhez közeledve erre az évre mintegy 5 százalékos zsugorodást jelentene.
A világkereskedelem jelenlegi helyzete és kilátásai állnak a Makronóm Intézet október havi gazdasági elemzése, a Gazdasági monitor anyag fókuszában. A jelenlegi turbulens időszak a világkereskedelemre is kifejti hatásait: megváltoztak az országok kereskedelmi szokásai, és új partnereket keresnek geopolitikai érdekeik mentén.
A gazdasági elemzők a 2008–2009-es pénzügyi válság óta a globalizáció lassulására (ún. „slowbalizációra”) lettek figyelmesek. A világkereskedelem részaránya a teljes gazdasági tevékenységen belül 2008-ban közel 60 százalékon tetőzött, amikor is az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi válság világméretű recessziót okozott.
A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
Washington és Brüsszel még mindig nem értik az alapokat: kevesebb kioktatást, több befektetést! Kína évtizedes előnyre tett szert, mert tisztában van az afrikai helyzet kezelésének módszerével.
