Az Európai Parlament megszavazta vámok kivetését az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra és bizonyos mezőgazdasági termékekre. Az oroszok különösebben nem aggódnak, az európai gazdák annál inkább.
Az amerikai vámok hatására Kanada kikötői – Windsor, Sarnia, Port Colborne – új lehetőségekhez jutnak az európai konténerforgalomban. A Szent Lőrinc-csatorna révén alternatív útvonal nyílhat az európai vállalatok számára Kanada irányába, új exportpiacokat és logisztikai útvonalakat megnyitva.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Kína élesen bírálja az Egyesült Királyság és az USA kereskedelmi megállapodását. A Financial Timesnak nyilatkozott a Kínai Kereskedelemi Minisztérium.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Nem fogynak az ötletei az elnöknek, most a „haldokló” hollywoodi filmgyártást akarja megmenteni. A szokásos módszerrel…
A Trump-féle vámháború miatt az Apple azt tervezi, hogy 2026 végére az Egyesült Államokban eddig évente 60 milliós nagyságrendben értékesített iPhone-jai teljes mennyiségét Indiából szerzi be.
A vámháborúkkal kapcsolatban a közgazdászok kezdik elővenni a Kindleberger-spirálnak elnevezett régi diagramot, amely hónapról hónapra ábrázolja, hogy a világkereskedelem 1929 és 1933 között miképp csökkent a harmadára.
A dollárleértékelés és a dollárdominancia nem feltétlenül zárja ki egymást. De az, hogy Donald Trump dolgozik a zöldhasú gyengítésén, szinte biztosan a dollár uralmának a végét jelenti – állítja Jeffrey Frankel.
A vámháború részletes hatáselemzései még készülnek, de az első nyilatkozatok szerint az európai gazdaság növekedése várhatóan 0,3–0,5 százalékponttal csökkenhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – egy bécsi intézet gyorsbecslése szerint – csak 0,37 százalékponttal vethetik vissza a most bejelentett amerikai vámok.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
Donald Trump újraválasztásával megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Egy európai elemzőcsoport próbálta megbecsülni az elnöknek az EU gazdaságpolitikájára gyakorolt hatását, illetve kereste a legjobb válaszlépéseket.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Oroszország tetemes, 55,65 százalékos vámot vetett ki a kínai bútoralkatrészekre, mire a kínai médiában felháborodtak, és kérdőn néznek Moszkva, illetve Peking „határok nélküli” partnerségére. A nagy fal mögött elég pesszimisták amiatt is, hogy küszöbönáll Donald Trump amerikai elnök beiktatása.
Nagy vita folyik Donald Trump egyik kedvenc eszközéről, a vámokról: vajon valóban pozitívan hatnak majd az amerikai gazdaságra?
Az Európai Unió továbbra is azért küzd, hogy az energiatermelésben, különösen a megújulók terén függetlenebbé váljon, és visszaszorítsa Kína dominanciáját. Az EU október elején szavaz arról, hogy milyen importvámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, ezzel védve saját autóiparát. Szeptember végén azonban egy megújulóenergetikai terület, a zöldhidrogén-piac került az EU döntéshozóinak fókuszába. Brüsszel most új intézkedésekkel igyekszik korlátozni a kínai beszállítók szerepét a megújuló hidrogén előállítására kiírt támogatási programok, az ún. aukciók során.
Biden az acélra 25, az alumíniumra 10 százalékos vámot vet ki, ami a külföldről Mexikón keresztül érkező szállítmányokra vonatkozik.
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
A trükkös kiskapu már 1930 óta nyitva van Amerikában, a politikai döntéshozók pedig nem tudják, mi tévők legyenek vele.
Az elmúlt hónapokban a kínai kormányhivatalok, a párt által ellenőrzött média és más, az államhoz kapcsolódó csoportok egyre terjedő kampányt indítottak a francia brandy, a spanyol sonka, a német nagy köbcentis járművek és más áruk ellen.
Nagy Márton: nem értünk egyet a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó brutális európai büntetővámokkal, a túlzott protekcionizmus nem megoldás!
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
Az ázsiai nagyhatalom jelezte, hogy kész akár 25 százalékos vámot is kivetni a nagy hengerűrtartalmú motorral ellátott importált autókra, mivel fokozódnak az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott kereskedelmi feszültségek. Az ilyen járművek 2023-ban az importált kocsik mintegy 32 százalékát tették ki.
Olaf Scholz német kancellár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök óva intett az Európában a kínai elektromos járművekre kivetendő extravámoktól, miután Washington bejelentette, hogy jelentősen megemeli azokat.
Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
