A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
Az USA augusztus végén megszünteti a 800 dollár alatti csomagokra vonatkozó vámmentességet. A döntés felforgatja a nemzetközi e-kereskedelmet és drasztikusan növeli a szállítási költségeket, fejfájást okozva a postai szolgáltatóknak és a kisebb cégeknek.
Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot
Az USA bizonytalan vámpolitikája miatt az amerikai bankok kiszorulhatnak az európai és ázsiai piacokról. Ebből az európai bankok és a regionális bajnokok profitálhatnak. A folyamat a világgazdaság fokozatos széttöredezését is mutatja.
Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
Washington augusztus 1-jei határidőt szabott Brüsszelnek egy vázlatos kereskedelmi megállapodás megkötésére. A piacok idegesen figyelik a fejleményeket, miközben az Európai Unió a belső megosztottság ellenére egységes frontot próbál mutatni, de a labda egyértelműen az amerikai térfélen pattog.
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.
Az Európai Parlament megszavazta vámok kivetését az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra és bizonyos mezőgazdasági termékekre. Az oroszok különösebben nem aggódnak, az európai gazdák annál inkább.
Az amerikai vámok hatására Kanada kikötői – Windsor, Sarnia, Port Colborne – új lehetőségekhez jutnak az európai konténerforgalomban. A Szent Lőrinc-csatorna révén alternatív útvonal nyílhat az európai vállalatok számára Kanada irányába, új exportpiacokat és logisztikai útvonalakat megnyitva.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Kína élesen bírálja az Egyesült Királyság és az USA kereskedelmi megállapodását. A Financial Timesnak nyilatkozott a Kínai Kereskedelemi Minisztérium.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Nem fogynak az ötletei az elnöknek, most a „haldokló” hollywoodi filmgyártást akarja megmenteni. A szokásos módszerrel…
A Trump-féle vámháború miatt az Apple azt tervezi, hogy 2026 végére az Egyesült Államokban eddig évente 60 milliós nagyságrendben értékesített iPhone-jai teljes mennyiségét Indiából szerzi be.
A vámháborúkkal kapcsolatban a közgazdászok kezdik elővenni a Kindleberger-spirálnak elnevezett régi diagramot, amely hónapról hónapra ábrázolja, hogy a világkereskedelem 1929 és 1933 között miképp csökkent a harmadára.
A dollárleértékelés és a dollárdominancia nem feltétlenül zárja ki egymást. De az, hogy Donald Trump dolgozik a zöldhasú gyengítésén, szinte biztosan a dollár uralmának a végét jelenti – állítja Jeffrey Frankel.
A vámháború részletes hatáselemzései még készülnek, de az első nyilatkozatok szerint az európai gazdaság növekedése várhatóan 0,3–0,5 százalékponttal csökkenhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – egy bécsi intézet gyorsbecslése szerint – csak 0,37 százalékponttal vethetik vissza a most bejelentett amerikai vámok.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
Donald Trump újraválasztásával megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Egy európai elemzőcsoport próbálta megbecsülni az elnöknek az EU gazdaságpolitikájára gyakorolt hatását, illetve kereste a legjobb válaszlépéseket.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Oroszország tetemes, 55,65 százalékos vámot vetett ki a kínai bútoralkatrészekre, mire a kínai médiában felháborodtak, és kérdőn néznek Moszkva, illetve Peking „határok nélküli” partnerségére. A nagy fal mögött elég pesszimisták amiatt is, hogy küszöbönáll Donald Trump amerikai elnök beiktatása.
Nagy vita folyik Donald Trump egyik kedvenc eszközéről, a vámokról: vajon valóban pozitívan hatnak majd az amerikai gazdaságra?
Az Európai Unió továbbra is azért küzd, hogy az energiatermelésben, különösen a megújulók terén függetlenebbé váljon, és visszaszorítsa Kína dominanciáját. Az EU október elején szavaz arról, hogy milyen importvámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, ezzel védve saját autóiparát. Szeptember végén azonban egy megújulóenergetikai terület, a zöldhidrogén-piac került az EU döntéshozóinak fókuszába. Brüsszel most új intézkedésekkel igyekszik korlátozni a kínai beszállítók szerepét a megújuló hidrogén előállítására kiírt támogatási programok, az ún. aukciók során.
Biden az acélra 25, az alumíniumra 10 százalékos vámot vet ki, ami a külföldről Mexikón keresztül érkező szállítmányokra vonatkozik.
Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.
A trükkös kiskapu már 1930 óta nyitva van Amerikában, a politikai döntéshozók pedig nem tudják, mi tévők legyenek vele.
Az elmúlt hónapokban a kínai kormányhivatalok, a párt által ellenőrzött média és más, az államhoz kapcsolódó csoportok egyre terjedő kampányt indítottak a francia brandy, a spanyol sonka, a német nagy köbcentis járművek és más áruk ellen.
