Szigorítások és fokozott ellenőrzések léptek életbe a moszkvai terrortámadás után a külföldi munkavállalókkal szemben. Csakhogy az orosz gazdaság jelentősen függ tőlük, így a kemény rendeleteket is óvatosan kell megfogalmazni. A cél nem az, hogy kiűzzék őket, hiszen az a GDP-t rengetné meg.

A több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás után a Kreml komoly és érzékeny döntés előtt áll. A gyanúsítottak között több olyan külföldi állampolgár van, akinek lejárt orosz okmányai voltak – mindez pedig alapos indok arra, hogy a társadalmi nyomásnak is engedve az ottani törvényhozás felülvizsgálja a bevándorlási és a külföldi munkavállalással kapcsolatos törvényeket.

Keményebb eszközök

A hatóságok a mészárlás óta országszerte fokozottan ellenőrzik a külföldi munkavállalók engedélyeit, gyakran razziáznak a bevándorlókat foglalkoztató vállalatoknál (több tucat őrizetbe vétel is történt), ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött egy jogalkotói folyamat, amelynek jobb esetben is olyan végeredménye lehet, amellyel az orosz gazdaság magát lőheti lábon.

A Bloomberg a napokban arról cikkezett, hogy a belügyminisztérium már be is nyújtott egy törvénytervezetet a migrációs szabályok szigorítására. Ennek értelmében a külföldi munkavállalóknak kötelező lenne a biometrikus adatszolgáltatás (ujjlenyomat vagy más módon), 90 naponta pedig lejárna az az engedély, amellyel külföldi állampolgárok Oroszországban tartózkodhatnának, így azt ilyen időközönként lennének kötelesek meghosszabbítani. A Kreml szóvivője ugyan még nem erősítette meg, de a sajtó már tényként kezeli azt is, hogy új kormányszervet is létrehoznak, kifejezetten a bevándorlók és a külföldi munkavállalók ellenőrzésére. Vannak drasztikusabb hangok is: a parlament alsóházának elnöke a migrációs törvény brutális szigorítását javasolja, amelynek értelmében zéró toleranciát hirdetnének a külföldi munkavállalókkal szemben, és gyakorlatilag a legkisebb szabálysértésért is kitoloncolnák őket az országból.

Ilyen kemény lépésre azonban feltehetően soha nem fog sor kerülni. Az ok egyszerű: munkaerőhiány.

Visszacsaphat az erődemonstráció

A bevándorlás korlátozása, a folyamatos razziák, a letartóztatások, a szigorított törvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy kontraproduktívvá válnak, és egy idő után a külföldi munkavállalókat távozásra kényszerítik, csapást mérve ezzel az amúgy is szűkös munkaerőpiacra.

A háború és a termelés fokozása miatt Oroszország komoly munkaerőhiánnyal néz szembe. Ez nem csupán az ipari és mezőgazdasági területekre korlátozódik, hanem gyakorlatilag a termelési és szolgáltatási szegmensek teljes spektrumát lefedi. Az orosz statisztikai hivatal tavaly decemberi jelentése szerint 2,3 millióan hiányoznak a munkaerőpiacról – még úgy is, hogy Putyin elnök egy interjúban 10 millió külföldi munkavállalóról beszélt.

A Bloomberg számításai szerint, ha valóban drasztikusan szigorítanák a külföldi dolgozókkal kapcsolatos törvényt, az elsősorban az építőiparban, a kiskereskedelemben, valamint a szolgáltatási és szállítási iparágakban fejtené ki a legkedvezőtlenebb hatást. Számszerűsítve:

csupán 300 ezer külföldi munkavállaló távozása esetén a GDP egyetlen év alatt 0,2 százalékkal mérséklődne, az infláció megugrana, az orosz jegybank pedig letehetne a tervezett kamatcsökkentésekről.

Ezt Oroszország a jelenlegi háborús helyzetben nem engedheti meg magának. Esélyes, hogy a drasztikus szigorítási tervekből jelenlegi formájukban nem lesz semmi, vagy csak átmenetileg és korlátozottan fogják azokat alkalmazni.

***

Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov