Többéves vita után, április végén fogadták el Torinóban a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről szóló megállapodást. Ám az aláírás házigazdái, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok talajra telepítését a mezőgazdasági területeken.
A szélsőséges időjárás következtében 2023-ban a világ bortermelése 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre csökkent. A legtöbb bortermelő ország számára a tavalyi igencsak rossz év volt, kivéve Franciaországot, ahol a borászok 4 százalékkal többet termeltek. Spanyol- és Olaszország nagymértékben megszenvedte az időjárás szeszélyeit. Eközben a világ borfogyasztása is apadt.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A zöldenergia-tároló rendszerekkel kapcsolatos egyik legnépszerűbb riogatás az, hogy élettartamuk lejárta után súlyosan környezetszennyezővé válnak. Pedig a megoldás már itt van: az újrahasznosítás ráadásul dollármilliárdos üzlet.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Az erdőtelepítés elengedhetetlen a környezetünk és bolygónk megóvásához. A technológia pedig ebben is a segítségünkre lehet.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására. A villamos energia rendszerszintű tárolási kapacitásának bővítését segítő pályázat 62 milliárdos keretösszeggel februárban nyílt meg. A közelmúltban megszülettek a támogatói döntések, amelyek alapján mintegy félszáz ipari energiatároló létesülhet Magyarországon.
Ma van a Föld napja, a környezettudatosság kulcsa pedig a megfelelő edukáció, így figyelmet kell fordítani az oktatásra. Magyarország nem veszi félvállról ezt a küldetést.
A neves környezetvédő, Bertrand Piccard a Föld napja alkalmából arra szólított fel, hogy újra figyeljünk az energia pazarlásának csökkentésére, mondván, „reménytelen” a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A szaúdiak azt remélték, hogy 2030-ra már 1,5 millió lakos él majd a hipermodern jövőváros egyik fontos részében, a The Line-ban, amelyet a látványtervek szerint egy 170 kilométeres tükörborítású sávként fognak megépíteni. A a szaúdiak most arra számítanak, hogy a fejlesztés csúszik, így 2030-ra még csak kevesebb mint 300 ezren fognak itt lakni.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Az Eurostat európai statisztikai hivatal becslései szerint az Európai Unióban minden ember átlagosan 131 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt 2021-ben. Ez bár elég sok, de Magyarország ebben jobban teljesít.
A nyers tej témája átvándorolt a bioliberálisoktól a konzervatívokig. Fogyasztása egy óriási feltartott középső ujj a szakértőkkel szemben. Egy banális téma kapcsán igyekszik a Politico amerikai kiadása megmutatni, milyen alulképzettek Trump republikánus szavazói, akik nem hisznek a szakértői véleményekben, és egy ilyen elavult terméket – mint a nyers tej –támogatnak ahelyett, hogy hallgatnának a modern élelmiszeripar érveire. Lehet, máshol van az igazság…
A Nature magazinban két brit epidemiológus arról értekezik, hogy az egyenlőség elengedhetetlen a fenntarthatósághoz. Úgy vélik, az egyenlőbb társadalmakban az emberek jobban bíznak egymásban, és nagyobb valószínűséggel védik a környezetet, mint az egyenlőtlen, fogyasztóközpontúakban élők.
Az Európai Központi Bank 19 európai ország adatai alapján vizsgálta, hogy a bankok önkéntes klímavédelmi szerepvállalása milyen hatást gyakorolt a hitelezési tevékenységükre. A fenntarthatóságra való törekvés utolérte a bankokat is, a klímavédelmi vállalások javítják a pénzintézetek ESG-besorolását, és elvileg át kellene csoportosítaniuk a hitelezésüket az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba. Úgy tűnik, a nyereség képzésének kényszere felülírja mindezt.
A fejlődő országok mellett a fejletteket is érinti a mezőgazdaságban fellépő munkaerőhiány és az éghajlatváltozás. Az USA versenyt fut az idővel, és igyekszik minél inkább népszerűsíteni a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot toltak ki magukból. A Vörös-tenger elkerülésével a teherszállítók megnégyszerezik a kibocsátásukat. A konfliktus láthatatlanul is kihat az egész bolygóra.
A zöldenergiára való áttérésben fontos szerepet szánnak a hidrogénnek, egy olyan elemnek, amely képes tárolni a felgyülemlett zöldenergiát, és elégetésekor (azaz amikor visszanyerjük az energiát) víz keletkezik. Az S&P Global Commodity az eddigi aktivitásoknak járt utána. Megállapítja, hogy már vannak vállalatok, amelyek pályázatot írtak ki tiszta hidrogén vásárlására. Amennyiben Európa komolyan gondolja, akkor 31 és fél ezer kilométeres hálózat kell a kereslet és a kínálat összekapcsolásához, mivel a gyártás feltehetően Északnyugat-Európára, valamint az Ibériai-félszigetre összpontosul majd.
Az önálló kínai beruházások nem kapnak könnyen zöld utat a zöldenergia területén Indiában, de a vegyesvállalatok létrehozásának nincs akadálya. Így jött létre egy win-win helyzet 5 milliárd dolláros befektetéssel.
A gazdák lázadásának az egyik szimbóluma a Green Deal, az európai zöldmegállapodás. Bár az európai jogszabályok minden ágazatot érintenek, a legtöbb aggodalom mégis a mezőgazdaságban tapasztalható. Az emelkedő energiaárak és a belső piac ukrán termékek előtti megnyitása miatt már amúgy is meggyengült európai gazdák haragja most kimondottan a tervezet ellen fordult.
Senki sem tudja, mennyi ruhadarab marad eladatlanul a raktárakban, amelyeket szeméttelepre vagy megsemmisítésre kell szállítani. Nincs pontos adat, de egyes becslések szerint az évente készült ruhák 40 százalékát, mintegy 60 milliárd ruhadarabot nem tudnak eladni. Az egzakt számok nélkül nehéz lesz csökkenteni a divatipar szénlábnyomát.
Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
