2026. június 14., vasárnap
Dél-Ázsiában a víz okozhatja a következő nagy biztonsági problémát. Az Indus-egyezmény megingása, a kínai Brahmaputra-gát és a himalájai gleccserek olvadása egyszerre terheli Indiát, Pakisztánt, Bangladest és Nepált.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Európa stratégiai választás elé érkezett: a mesterséges intelligencia (MI) területén való versenyképesség és az ambiciózus klímavédelmi célok ugyanolyan fontosak, mégis, egymásnak ellent mondhatnak. A CNBC cikke azt elemzi, hogy ezek miként hatnak az EU technológiai szuverenitására, energia-infrastruktúrájára és gazdasági növekedésére.
A Christian Aid friss jelentése szerint 2025 a modern klímatörténet egyik legköltségesebb éve volt. Erdőtüzek, trópusi ciklonok, extrém csapadék, árvizek és aszályok sorozata rajzolja ki azt a képet, amelyben az éghajlatváltozás már nem elvont jövőbeli kockázat, hanem gazdasági és társadalmi teher.
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
Ritka, hogy rövid időn belül két olyan nemzetközi tanulmányt is visszavonjanak, amelyekre kormányok, szabályozóhatóságok és nagyvállalatok döntései épülnek.
A Pacific Institute létrehozott egy vízkonfliktus-kronológiát, amelyen nyomon követhető, hogy évente hány erőszakos eset kapcsolódik a vízhez. Az adatok elszomorítók: a folyékony kincs hiánya miatt évente egyre több ember szenved.
Európa vízkészletei apadnak: bő két évtized műholdas adatai igazolják a klímaválság hatását.
A University College London (UCL) tudósai szerint Dél-Európa nagy területei egyre szárazabbak, ami különösen a mezőgazdasági és ipari vízellátásban hozhat súlyos problémákat.
A dán kormánya a zöldkampányígéretei alapján csökkentette volna a tehenészetek metánkibocsátását, ettől azonban sok tehén abbahagyta a tejtermelést, lebetegedett, sőt néhányat le is kellett vágni.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
A lítium iránti globális kereslet 2025-re elérheti az 1,8 millió tonna lítium-karbonát-ekvivalenst, ami háromszorosa a 2020-as szintnek, és a kitermelés súlyos vízhiányt okoz Chilében és Argentínában. A Climate and Community Institute friss elemzése szerint a fenntartható városi közlekedés és az újrahasznosítás 2050-re 92 százalékkal csökkentheti a lítiumigényt, de egyelőre óriási iránta a ...
Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
A brüsszeli Bruegel Intézet új mutatót dolgozott ki a zöldátállás mérésére. A folyamat ütemesen halad, de még az EU-ban sincsenek összesített, jól összevethető adatok a zöldtrendekről.
Egy gyorselemzés szerint a júniusi hőhullámok néhány európai városban háromszor annyi halálesetet okoztak. Ilyenkor a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is melegebb volt azokban városokban, amelyeket jobban érint globális felmelegedés.
A klímadiplomácia 2025-ben az ipar- és a geopolitika metszéspontjában formálódik. Washington önként lépett hátra, jelentős normalkotó teret nyitva meg ezzel. Peking eközben nemcsak vállalásokat ígér, hanem a nemzeti szabályozásában is nagyobb figyelmet szentel a zöldpolitikának, ami a COP30-on és utána is normateremtő erővé emelheti fel.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma–1-es megjelenésétől a bankok zöldvállalásainak gyengülésén át a mesterségesintelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Amolyan zöld „békaugrást” jósolnak a World Economic Forum szakértői a globális logisztikában, mert a fejlődők 2050-re megduplázódó kereskedelmi igényeit már zöldebb szállítással és fenntarthatóbb kikötőkkel érhetik el.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
A tengeri jég olvadásával az inuit (eszkimó) kulturális hagyományok is eltűnhetnek. A The Narwhal portál annak járt utána, hogy vajon megmentheti-e őket egy geomérnöki kísérlet.
Carl Pope, a Sierra Club egykori vezetője megrázóan vall a The New York Timesban: a metán, e CO₂-nál 80-szor erősebb klímagáz figyelmen kívül hagyása óriási hiba volt, ám annak drasztikus csökkentése az emberiség utolsó esélye a klímakatasztrófa elkerülésére.
A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a búza, a kukorica és az árpa globális terméshozama 13 százalékkal magasabb lenne a klímaváltozás nélkül. A mérsékelt égövben eddig Kanada és az USA kerülte el leginkább a változásokat.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
Felvidéken nem annyira elterjedt a regeneratív, no till (szántás nélküli) mezőgazdaság. A tardoskeddi Borosékkal beszélgettem, akik szerint ez egy jó eszköz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Aki belevág, szerintük nem bánja meg…
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
A Greenpeace-t elítélő bírósági döntés jelzése egyértelmű: az Egyesült Államokban már senki sem finomkodik azokkal, akik akadályozzák a gazdaságot, és az idealizmus leple alatt lábbal tiporják mások jogait.
