2025. július 18., péntek
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
A tengeri jég olvadásával az inuit (eszkimó) kulturális hagyományok is eltűnhetnek. A The Narwhal portál annak járt utána, hogy vajon megmentheti-e őket egy geomérnöki kísérlet.
Carl Pope, a Sierra Club egykori vezetője megrázóan vall a The New York Timesban: a metán, e CO₂-nál 80-szor erősebb klímagáz figyelmen kívül hagyása óriási hiba volt, ám annak drasztikus csökkentése az emberiség utolsó esélye a klímakatasztrófa elkerülésére.
A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a búza, a kukorica és az árpa globális terméshozama 13 százalékkal magasabb lenne a klímaváltozás nélkül. A mérsékelt égövben eddig Kanada és az USA kerülte el leginkább a változásokat.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
Felvidéken nem annyira elterjedt a regeneratív, no till (szántás nélküli) mezőgazdaság. A tardoskeddi Borosékkal beszélgettem, akik szerint ez egy jó eszköz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Aki belevág, szerintük nem bánja meg…
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
A Greenpeace-t elítélő bírósági döntés jelzése egyértelmű: az Egyesült Államokban már senki sem finomkodik azokkal, akik akadályozzák a gazdaságot, és az idealizmus leple alatt lábbal tiporják mások jogait.
A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése szerint a mesterséges intelligencia idővel jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, akár nagyobb mértékben is, mint amennyivel az energiafaló adatközpontok fejlesztése növeli azokat. Azonban jelenleg ennek az ellenkezője a jellemző.
A novemberi COP30 klímakonferencia kapcsán Belémben egy 13 kilométeres autóutat építenek, amely keresztülvág az Amazonas védett esőerdőjén. Bár a brazil kormány a projektet „fenntartható fejlesztésként” hirdeti, környezetvédők a helyzet képmutató mivoltára figyelmeztetnek.
Az erdők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, viszont amikor azokat kivágják, ez újra a légkörbe szabadulhat. Viszont, ha a biomasszát átalakítják bioszénné, az sokkal tovább marad lekötve, mint azt eddig gondoltuk.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
Egy kutatócsoport a világ 16 városában megvizsgálta, miképp változott a patkányok száma, illetve mik azok a tényezők, amik hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Elemzésük szerint e rágcsálók számának növekedése az éghajlat felmelegedésével, az urbanizációval és az emberi populációval függ össze.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.
A Dél-Kaliforniát sújtó futótűz nemcsak a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet és arra, hogy egyre szaporodnak a katasztrófák, hanem arra is, hogy mindezt egyre nehezebben tudják lekövetni a biztosítótársaságok, ezért emelik a kötvények árait, az ügyfelek pedig egyre nehezebben juthatnak hozzá a kárigényükhöz.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
Az Európai Unió zöldátállása bár létfontosságú, jóval költségesebb lehet a korábbi várakozásoknál – állítja a Bruegel Intézet legújabb jelentése. Az új számítások szerint az energia- és közlekedési rendszerek átalakításához szükséges beruházások nagyságrendje olyan szintet ér el, amely jelentős mértékben meghaladja az eddigi becsléseket.
A geotermikus energia a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség ígéretét hordozza, de vajon képes megoldani a kontinens energiakrízisét?
Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos ...
Az Egyesült Államok nyugati részén a gazdák gyakran drónokkal ijesztik el területeikről a ragadozókat, így senkinek sem esik bántódása. Ez azonban csak az egyik felhasználási módja a kis eszközöknek, hiszen számtalan feladatban támogatják mind az embereket, mind a környezetet.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a ...
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a ...
