Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
Az amerikai elnök lépésével Ukrajnán túl az európai vezetőknek is üzent: nem léteznek más játékszabályok és más béketerv, csak az, amit Washington kínál. Ha Zelenszkijjel nem jön létre a megállapodás, majd létrejön egy másik ukrán elnökkel.
Két nappal az után, hogy Trump szó szerint kidobta a Fehér Házból az ukrán elnököt, a releváns és irreleváns európai vezetők kis csoportja Londonban ölelte át Zelenszkijt, biztosítva őt feltétlen támogatásáról. Bár a találkozó az egységet hivatott szimbolizálni, valójában diplomáciai pánikcsúccsá változott.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész Trump–Zelenszkij-találkozó egy olyan, szó szerint sorsdöntő kelepce volt, amibe az ukrán elnök amatőr módon szó nélkül belesétált. A háttérben egy olyan megállapodás állt, amit valószínűleg egyik elnök sem vett komolyan. Ám ha blöffről van szó, Trumpé az adu.
A három éve tartó konfliktus vége legalább olyan sokkoló lesz, mint az eleje. Nem Trump löki oda Ukrajnát Oroszország lába elé: Biden és Brüsszel tette ezt az évekig tartó hazugságspirállal. És a végén Európa omlik össze.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Sem Brüsszel, sem a háborúpárti európai államok nem tudják követni Trump elnök villámtempóját az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Míg Washington Szaúd-Arábiában tárgyal az oroszokkal, Párizsban pánikcsúcsot tartottak az európai vezetők. Teljesen feleslegesen.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok.
Az amerikai elnök első pillantásra kegyetlennek tűnő, valójában nagyon is kiszámított lépést tett a békéhez vezető úton. A labda Zelenszkijnél pattog, ő viszont nem fogja tudni visszaütni.
Már a franciaországi kiképzés alatt mintegy ötvenen szöktek meg a szuperdandárnak szánt 155-ösből. Idáig 1700 katona dezertált az alakulattól, az ukrán vezetés tombol, ám az eset még ennél is súlyosabb problémákat vet fel.
Miközben a Biden-kormányzat az utolsó pillanatokig megtesz mindent, hogy elnyújtsa az ukrajnai konfliktust, a hamarosan hivatalba lépő elnök szerint Zelenszkijnek készülnie kell a megegyezésre az oroszokkal, hogy véget érjen a háború. „Ez minden” – mondta.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök azonnali tűzszünetre szólított fel az ukrajnai háborúban. Közben azt is elkottyantotta, hogy valójában hány ukrán katona halhatott meg eddig a konfliktusban. Zelenszkij kétségbeesetten próbált helyesbíteni.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból.
Egy új közvélemény-kutatás rámutat: a magyarok, az olaszok és a görögök kifejezetten azt szeretnék, ha a Nyugat rávenné Kijevet a békekötésre.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
