Az ukrán elnök végül pontosan azt a rendszert hozta létre, amely ellen eredetileg harcot hirdetett: egy korrupcióba fulladó, háborút végtelenítő gépezetet, amely lassan felzabálta önmagát.
Donald Trump és Moszkva huszonnyolc pontos béketervvázlata egyszerre rejti a valós rendezés ígéretét és egy egész Európára kiterjedő egzisztenciális problémát. Ukrajna most először érzi meg igazán, milyen a háború, amelyben Washington már nem szövetségesként, hanem döntőbíróként áll a háta mögött.
Számlaalapú béketerv körvonalazódott Washingtonban. A „pénzért földet” filozófiája a washingtoni pragmatizmus szerencsétlenül szerencsés találkozása a kijevi kétségbeeséssel – egy talán működőképes megoldás lehetőségét rejtve.
Washington és Moszkva is Budapestet választotta a háború lehetséges lezárásának egyik kiemelt helyszínéül. Magyarország számára ez történelmi diplomáciai elégtétel – és a geopolitikai erősödés egyedülálló pillanata.
A Fehér Ház egyre türelmetlenebb: miközben Trump a béketárgyalásokat erőltetné, az európaiak bólogatnak, majd a háta mögött szisztematikusan akadályozzák a folyamatot.
A februári tévés veszekedés nem volt elegáns – de J. D. Vance alelnök szerint az amerikai nép legalább tisztábban látta az Ukrajnával kapcsolatos vitákat.
Miközben Oroszország üdvözli Trump békeközvetítői próbálkozásait, élesen elutasítja az ukrán biztonsági garanciák európai tervezetét.
Ha Budapesten jönne létre egy Putyin–Zelenszkij találkozó, az az Orbán-kormány személyes elégtételén túl a magyar konnektivitáselmélet politikai és diplomáciai szegmensének csúcsa, egyben a reálpolitika világszintű diadala lenne.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin néhány nap múlva Alaszkában ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének feltételeit. A háttérben sok kompromisszum, Zelenszkij ellenkezése, egy kereskedelmi válság és az újraformálódó globális erőegyensúly húzódik. A tét nemcsak a háború lezárása, hanem Washington geopolitikai befolyásának jövője is.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
Az amerikai elnök lépésével Ukrajnán túl az európai vezetőknek is üzent: nem léteznek más játékszabályok és más béketerv, csak az, amit Washington kínál. Ha Zelenszkijjel nem jön létre a megállapodás, majd létrejön egy másik ukrán elnökkel.
Két nappal az után, hogy Trump szó szerint kidobta a Fehér Házból az ukrán elnököt, a releváns és irreleváns európai vezetők kis csoportja Londonban ölelte át Zelenszkijt, biztosítva őt feltétlen támogatásáról. Bár a találkozó az egységet hivatott szimbolizálni, valójában diplomáciai pánikcsúccsá változott.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész Trump–Zelenszkij-találkozó egy olyan, szó szerint sorsdöntő kelepce volt, amibe az ukrán elnök amatőr módon szó nélkül belesétált. A háttérben egy olyan megállapodás állt, amit valószínűleg egyik elnök sem vett komolyan. Ám ha blöffről van szó, Trumpé az adu.
A három éve tartó konfliktus vége legalább olyan sokkoló lesz, mint az eleje. Nem Trump löki oda Ukrajnát Oroszország lába elé: Biden és Brüsszel tette ezt az évekig tartó hazugságspirállal. És a végén Európa omlik össze.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Sem Brüsszel, sem a háborúpárti európai államok nem tudják követni Trump elnök villámtempóját az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Míg Washington Szaúd-Arábiában tárgyal az oroszokkal, Párizsban pánikcsúcsot tartottak az európai vezetők. Teljesen feleslegesen.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok.
Az amerikai elnök első pillantásra kegyetlennek tűnő, valójában nagyon is kiszámított lépést tett a békéhez vezető úton. A labda Zelenszkijnél pattog, ő viszont nem fogja tudni visszaütni.
Már a franciaországi kiképzés alatt mintegy ötvenen szöktek meg a szuperdandárnak szánt 155-ösből. Idáig 1700 katona dezertált az alakulattól, az ukrán vezetés tombol, ám az eset még ennél is súlyosabb problémákat vet fel.
Miközben a Biden-kormányzat az utolsó pillanatokig megtesz mindent, hogy elnyújtsa az ukrajnai konfliktust, a hamarosan hivatalba lépő elnök szerint Zelenszkijnek készülnie kell a megegyezésre az oroszokkal, hogy véget érjen a háború. „Ez minden” – mondta.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök azonnali tűzszünetre szólított fel az ukrajnai háborúban. Közben azt is elkottyantotta, hogy valójában hány ukrán katona halhatott meg eddig a konfliktusban. Zelenszkij kétségbeesetten próbált helyesbíteni.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból.
Egy új közvélemény-kutatás rámutat: a magyarok, az olaszok és a görögök kifejezetten azt szeretnék, ha a Nyugat rávenné Kijevet a békekötésre.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
