Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
Elképesztő történet Indiából: egy cég pofátlanul Tesla Power néven árulja saját termékeit. Mindenki jól szórakozik, csak Elon Musk felejtett el nevetni. Ő inkább kivégezné az imposztor vállalatot.
François Hollande volt francia elnök határozottan megkérte Emmanuel Macront, hogy fogja be a száját, ha az ukrajnai háborúról van szó. A francia titán persze nem hallgatott a szóra.
Egy neves fiatal közgazdász, Gabriel Zucman múlt heti elemzésében rávilágított arra, hogy 2018-ban az amerikai milliárdosok az ország történetében először fizettek alacsonyabb effektív adókulcsot, mint a dolgozók, ez pedig újabb muníciót ad az ultragazdagok merészebb megadóztatására. Zucman most az egyenlőtlenségekkel sok tanulmányban foglalkozó Emmanuel Saez és Thomas Piketty nyomdokaiba lép.
A kapitalizmusnak vége, abban az értelemben, hogy dinamikája már nem irányítja a gazdaságainkat. Ezt a szerepet valami alapvetően más vette át, amit technofeudalizmusnak neveznek – áll Jánisz Varufákisz legújabb véleménycikkében.
Soha nem látott magasságokba emelkedett a kakaóbab ára, a legtöbb nyugat-afrikai gazdálkodó azonban csak a töredékét kapja meg a váratlan áremelkedésből fakadó többletnek, és valószínűleg nem fogja tudni növelni a kínálatot az árak esése előtt. Afrikai perspektíva szerint a jelenlegi folyamat jól tanúskodik a déli földrész egész mezőgazdaságáról.
Azt már megszokhattuk, hogy egy adott ország illetékes minisztériuma valamiféle becslést készít a gazdasága fejlődéséről, az viszont már nem mindennapi látványosság, amikor nem egy, de rögtön háromféle jövendölés kerül elő a jövőjéről. Így cselekedett az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium is, jelezve az idők kiszámíthatatlanságát.
A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
Először az volt a probléma, hogy a szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Most, hogy már látják, nem tudják definiálni sem ezt az erőt, sem annak szerepét a geopolitikai átalakulás zűrzavarában. Pedig a folyamat visszafordíthatatlan, nem árt értő szemmel figyelni azokra, akik főszereplővé válnak a multipoláris világrend kialakításában.
Az illegális migráció továbbra is biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. 2015 óta tavaly regisztrálták a legtöbb törvénytelen határátlépést: 442 ezer határsértőt észleltek, amely 2022-höz képest 17 százalékkal több, míg a nyugat-afrikai útvonalon 161 százalékos növekedést jelentettek.
Az ukrán elnök arra kéri az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsa el a szerencsejáték-alkalmazásokat a szolgáltatásai közül. A katonák túl sok pénzt vernek el az online kaszinókban, ami rontja a morált, ráadásul biztonsági kockázatot is jelent.
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly a fegyverkezésre szánt globális kiadások. Nemcsak a hagyományosan legtöbb pénzt áldozó államok duzzasztottak a védelmi büdzsén, hanem gyakorlatilag kivétel nélkül minden ország. Mintha nem lenne holnap…
Az ukrán fegyvergyárak zsíros célpontjai az orosz rakétáknak: van olyan vállalat, amely néhány havonta költözteti az üzemét. A legnagyobb probléma mégis az, hogy az állam képtelen fizetni, így inkább nem is rendel. A megoldás az export lenne, azt azonban Zelenszkijék nem engedik.
Bár a globális kereskedelem 80 százaléka a tengeren zajlik, az amerikai hajógyárak mindössze 1 százalékos részesedéssel vannak jelen. Kína itt is tarol: évente 150 milliárd dollár értékben ad el hajókat. Ez pedig nagyon nem tetszik Washingtonnak.
A katonák elhízása után itt az újabb botrány a belga hadseregben. A jelentések szerint a haderő lőszerkészlete meg sem közelíti a NATO által minimálisan elvárt szintet: kis túlzással néhány óra alatt kifogyna a munícióból.
Magyarország a zöldátállás és a fenntartható gazdasági működés egyik éllovasává vált az Európai Unión belül. A hazai ESG-törvény elfogadása fontos mérföldköve ennek a folyamatnak. A szabályozás felkészülési időt is biztosít a hazai vállalkozásoknak, hogy még az uniós szintű előírások élesedése előtt kialakíthassák stratégiájukat, és megkaphassák a megfelelő szakmai támogatást – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum ESG-konferencián.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese az MBH Makronóm Makroverzum konferencián elhangzott előadásában részletezte a hazai ESG-szabályozást, valamint a hatóság szerepét, amely a vállalati versenyképesség támogatását és a kiszámítható gazdasági tervezést célozza, ügyelve a szabályozás fokozatos bevezetésére és felkészülési idő biztosítására is.
Biden többször figyelmeztette az ukránokat, hogy ne támadjanak oroszországi olajfinomítókat, mert egy globális olajárrobbanás katasztrófához vezethet. Nem tette hozzá, de nyilvánvaló: az elnökválasztási kampányban más sem hiányzik neki. Zelenszkij azonban fütyül arra, mit kér az elnök. Változnak az idők.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Nagy-Britannia a G7 részeként folyamatosan azt hangoztatja, hogy Ukrajnát az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kell ellátni újabb segélyekkel és fegyverekkel. Ám amikor cselekvésre kerülne a sor, elnémul: a nála heverő összegekhez senki nem mer hozzányúlni. És ez így is marad.
Amikor Macron, Franciaország büszke prokonzulja Oroszország felé nézve szigorú tekintettel és határozott szóval hadat üzent, persze csupán csapatok fenyegetésével, máris fura fordulat történt. Kiderült, a franciák csak az idén 600 millió eurót adtak Moszkvának a cseppfolyósított földgázért cserébe, amelynek a mennyisége az év első negyedében magasabbra kúszott, mint ahogy azt az ember gondolná.
Az OPEC már az izraeli háború kitörése után szólt, hogy nem fog kizökkenni a nyugalmából. Úgy is lett: az olajpiac majdnem olyan csendes, mintha békeidő lenne, pedig drónok és rakéták százai zúgtak el felette.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
Az EU annyira amatőr módon szankcionálta az orosz oligarchákat, hogy az ügyvédeiknek sétamenet volt miszlikbe aprítani az úgynevezett bizonyítékokat. A mostani eset precedensteremtő lehet – perek százaira számíthat az unió, kedvező előjelek nélkül.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
