2026. február 17., kedd
Egy eddig teljesen biztos és szinte nulla kockázatú befektetési tendencia most megfordulni látszik: úgy tűnik, a jövő már nem a ChatGPT-é, hanem egy olyan MI-modell veszi át a helyét, amely közvetlenül a gépünkben van, és alapvetően azt is használja. Sok az előnye, de egyelőre kérdés, hogy lecseréli-e a ChatGPT-t, a Geminit és a hasonló távoli szoftveres MI-ket.
Orosz hadászati műholdak valószínűleg „belehallgattak” egyes európai műholdak adatcsatornáiba, amivel lehetőségük nyílt hozzájutni fontos infrastrukturális adatokhoz. Az ilyen és ehhez hasonló incidensek biztonsági fenyegetést jelentenek az európai kommunikációs infrastruktúrára, sőt akár egy ország is megbénítható hasonló manőverrel.
A pekingi gazdaságélénkítés gépezete akadozik: a rendszerbe pumpált likviditás a spekulációba és nem a gyárakba áramlik. De vajon mi történik, ha a világ műhelye helyett a világ kaszinójává válik a kínai piac, a pénzpiac pedig elszakadt reálgazdaságtól?
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
A háború lassan belép az ötödik évébe, a világ pedig a II. világháború óta nem látott emberáldozatok árán próbálja kikényszeríteni a békét – elemzés a fagyos patthelyzetről és a készülő „nagy alkuról”.
A Lukoil nemzetközi hálózatának amerikai átvétele az orosz szénhidrogén-diplomácia végét jelzi. Míg a Mol a Balkánon erősít, addig Kelet-Európa finomítói amerikai pénzügyi befektetők kezében csoportosulnak.
Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
Az olasz kormány január 1-jétől 2 eurós „vámszerű” adót vezetett be a közvetlenül az országba érkező kiscsomagokra, ám ez az intézkedés rosszul sült el. Talán érdemesebb lett volna megvárniuk az egységes EU-s szabályozást.
Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gőzerővel építi saját ipari erődítményeit, az Európai Unió a saját identitásválságával és bürokratikus útvesztőivel küzd. A legújabb brüsszeli tervek szerint adminisztratív eszközökkel szorították volna ki a kínai technológiát a zöldátállás kulcsszektoraiból. Az elképzelés azonban a napokban falakba ütközött.
EU-s értékek, jogállamiság, stabilitás, autonómia, demokrácia, reform. Ezek a hívószavai az új ciprusi elnökség uniós bővítési programjának. Semmi konkrétum, semmi előrelépés, csak a szokásos brüsszeli szavak.
Trump a diplomáciát a vállalatirányítás szabályai szerint írja át a Béketanácsban, ahol a befolyást a befizetett tőke és a részvényesi logika határozza meg. Mivel a régi globális intézményrendszer láthatóan működésképtelen, ebbe a hatékonyságot ígérő rendszerbe lépett be alapítóként hazánk is, míg Európa többsége még csak keresi a válaszokat.
Egyre nagyobbak a hullámok a Földközi-tengeren, ugyanis Görögország egy olyan lépésre készül, amit Törökország 30 éve „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekint: a Földközi-tenger keleti partvonalát is szeretné hozzáigazítani a nemzetközi jogi standardokhoz.
A Volkswagen trónfosztása csak a jéghegy csúcsa, mára a General Motors és a Tesla is a túlélésért küzd a világ kulcsfontosságú autópiacán.
Megérkezett a Világgazdasági Fórum 2026-os kockázati jelentése, vele együtt a szokásos világvége-hangulat. A jelentés egy fájdalmas beismerő vallomás a neoliberális világrend alapjainak széteséséről.
A moldovai elnök, Maia Sandu nemrég kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná a Romániával történő egyesülést. A szomszédos országba való beolvadás talán közelebb van, mint gondolnánk, de vajon miért mond ilyet egy szuverén állam elnöke?
A szomáliai kormány bejelentette, hogy megszakítja a szerződéses kapcsolatait és érvényteleníti az eddigi megállapodásait az Egyesült Arab Emírségekkel, annak Szomália szuverenitása, területi egysége és politikai függetlensége elleni lépéseire hivatkozva. Akár háború is kitörhet a két fél között?
Vannak meghívók, amiket túl drága elfogadni: a világ egyik legfontosabb tengeri kikötőjében a dél-afrikai Simon’s Townban hadihajók sorakoznak fel, azonban a legfontosabb szövetséges csendje mindent elárul.
A távol-keleti óriás valutája, a jüan hatalmas felértékelődési nyomás alatt áll, a piac mégis szinte mozdulatlan. A felszín alatt azonban titkos banki műveletek, elrejtett dollármilliárdok és egy kétségbeesett gazdaságpolitikai manőverezés zajlik.
A várakozásoknak megfelelően mindössze 3,3 százalékos inflációt mért decemberben a KSH, amely szerint 4,4 százalékos volt a pénzromlás éves átlaga 2025-ben.
Nagy-Britannia gazdaságpolitikája évek óta arra épül, hogy megpróbálja kihasználni a globális kereskedelem előnyeit anélkül, hogy belépne szomszédjai nemzetközi integrációs folyamataiba. Ez a stratégia viszont egyre inkább tévesnek mutatkozik.
Ősszel látványosan felpörgött a kínai–orosz aranykereskedelem. A rekordösszegű tranzakciók mögött egy mélyebb geopolitikai és monetáris fordulat rajzolódik ki: az államok egyre nyíltabban készülnek egy bizonytalanabb, konfliktusosabb pénzügyi világrendre. Az arany „aranykora” tehát az instabilitást vetíti előre.
Bernie Sanders amerikai szenátor vezetésével erősödik az MI-ellenes mozgalom Amerikában. December végén az CNN hírtelevízió nagy hírösszefoglalóban adott hangot a kétkedőknek, ahol kiderült, hogy egy az MI-adatközpontok bővítését lassító törvényjavaslat is tervben van.
A december 28-ai koszovói előre hozott parlamenti választásokon a februárihoz képest jobb eredmény született: lezárulhat tehát az azóta tartó politikai válsághelyzet, amely megbénította a törvényhozást és akadályozta a kabinet megalakítását. Az elmúlt egy év dacára a jelenlegi kormánypárt kapott újra felhatalmazást, a kérdés azonban az, hogy ezúttal sikerül-e érdemben kormány alakítaniuk.
Mivel Brüsszel elvetette a belső égésűek 2035-ös kitiltását, azt várnánk, hogy az egész autóipar majd kicsattan az örömtől. Ezzel szemben több gyártó is csalódott.
Decemberben egy meglepő migrációs elosztási folyamat kezdődött meg a Balkánon, Koszovó ugyanis mostantól eleget tesz saját korábbi vállalásának, azaz befogadta az első néhány, az Egyesült Államokból kitoloncolt bevándorlót. Vajon mennyi érkezhet még?
A görög tapasztalat az elmúlt két évben élesen megmutatja, milyen strukturális torzulásokat okoz az Európai Unió jelenlegi e-kereskedelmi és vámrendszere a harmadik országbeli – döntően kínai – online platformok térnyerése nyomán. A Shein és a Temu által dominált modell hosszú távon a helyi gazdaságot is megölheti, amennyiben nem változnak a szabályozások.
Az USA megtorlással fenyeget európai cégeket, mert diszkriminatívnak tartja az EU amerikai techvállalatokat sújtó bírságait és szabályozását. A frissen fellángolt vita újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktussá éleződhet.
Az építőipar hatékonysága világszerte megtorpant, miközben más ágazatok folyamatosan fejlődnek. A technológiai újítások ellenére a legtöbb fejlett országban ugyanannyi munkával ma sem épül semmi gyorsabban vagy olcsóbban.
