Az EU továbbra is vezető szereplő a szomszédságában, de a befolyása gyengül, miközben Kína egyre erősödik. A WIIW szerint az uniónak stratégiai beruházásokkal, kereskedelmi reformokkal és új bővítési modellel kell megerősítenie pozícióját.
Bizony van különbség a befolyási övezet és a biztonsági övezet fogalma között. Jeffrey D. Sachs szerint az egyik elfogadható, míg a másik elítélendő. Az egyik elnyomást, a másik elviselhető létet jelenthet, főleg, ha sikerül megtartani a semlegességet.
A délkelet-ázsiai kormányok eltérő mértékben alkalmazzák a bebiztosítási stratégiát. Indonézia például az óvatos és puha hedging stratégiát követi Kínával szemben, míg a Fülöp-szigetek erőteljesebb megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a partnerség erősítését az USA-val, Japánnal, Ausztráliával és más nyugati orientációjú hatalmakkal.
A kínai elnök 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást, valamint 280 milliós katonai és élelmiszersegélyt is ígért az afrikai országoknak, miközben hangsúlyozta a kontinenssel való együttműködés stratégiai fontosságát Kína globális hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
Peking átvette a karmesteri szerepet Afrikában, az USA viszont egyre inkább kiszorul onnan. Ahogy Kína nagyobb befolyást szerez a tengereken is, Washington még profitálhat belőle, hogy az emiatt aggódó távol-keleti országok az ő karjaiban keresnek menedéket. A két nagyhatalom megítélése azonban együtt romlik, így egyre valószínűbbé válik egy multipoláris világ eljövetele.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta egyfajta reneszánszukat élik a smart powerrel (okos hatalommal) foglalkozó nemzetközi kutatások. Gyakran futhatunk bele különböző indexekbe, rangsorokba. Ezek közül magasan jegyezett a Brand Finance 121 országot vizsgáló Globális Soft Power Indexe, amelyben Magyarország is előkelő helyen szerepel. Ugyanakkor ami talán a soft és a hard powernél is lényegesebb, az a kettő kombinációja: a smart power.
