Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása  

A turbulens geopolitikai események időszakában élve a közbeszédben egyre gyakrabban találkozunk a soft power, a hard power és a smart power fogalmával. A három kifejezést praktikus együtt értelmezni, az eredetük Joseph Nye-ig nyúlik vissza. A soft power alatt lényegében mások preferenciáinak formálását értjük.  

Ez azért fontos, mert a modern tömegtájékoztatás korában az emberek preferenciáit sokkal egyszerűbb megváltoztatni puha hatalmi eszközökkel (például a japánoknak ilyen a szusi, az anime; az olaszoknak a konyha; Dél-Koreának a K-pop), mint a keményvonalas, katonai előretöréssel. A soft power így magában foglal olyan területeket is, mint a kultúra, a politikai értékek képviselete és a külpolitika. Ezzel szemben a hard lényegében katonai és gazdasági eszközök alkalmazását jelenti mások befolyásolására. Ennek a kettőnek a kombinációja adja a smart powert.  

121-ből a 48. legerősebb a magyar soft power 

A 2022-ben számos meghatározó esemény történt, amely minden nemzet soft powerjét próbára tette. Ezek közül a képzeletbeli dobogó első fokán az orosz–ukrán háború, a másodikon az iráni tüntetések, a harmadikon II. Erzsébet királynő halála állhat.  

Miközben a gazdaságok elkezdtek kilábalni a pandémiából, a világot rég nem látott méretű infláció sújtja, a kormányok pedig a lehető legjobban próbálják kezelni az energiaválságot, hogy megvédjék a fogyasztókat, vállalkozásokat. Ebben a kontextusban érdemes értelmezni a Brand Finance, a világ egyik vezető független márkaértékelési és stratégiai tanácsadó cége által elvégzett kutatást. Az általuk összeállított Global Soft Power Index a világ 121 nemzetének globális megítélését vizsgálja.  

A Brand Finance 11 pillér alapján vizsgálódott, ezeken belül különböző kategóriákat különített el. Az egyes szempontok szerint összesen maximálisan 100 pont volt adható.  

  

Az USA az első helyet foglalja el 74,8 ponttal, amelyet az Egyesült Királyság (67,3) és Németország (65,8) követ. A 2022-es méréshez képest alig van változás a világ 10 legjobb hatalma között, egy figyelemre méltó kivételtől eltekintve: az Egyesült Arab Emírségek (55,2) most először került be az első tízbe. Miközben a nemzetek a soft powerhez fordultak, hogy helyreállítsák a kereskedelmet és a turizmust a világjárvány után, a világrendet egy hard power esemény zavarta meg: az orosz–ukrán háború. Az invázió hatásai jól láthatók a 2023-as rangsoron is. Miközben Oroszország ismertségi és befolyásolási pontszáma emelkedett (mivel e fegyveres konfliktus világszerte emberéleteket befolyásolt), a hírneve súlyosan károsodott, ami a teljes index erózióját eredményezte: kiesett a top 10-ből, és a 13. helyre került. Ugyanakkor Ukrajna 10,1 pontot nyert (többet, mint bármelyik másik ország), és az előző évi 51. helyről, 14 pozíciót javítva, a 37.-re ugrott.  

Magyarország a Brand Finance méréseiben nem teljesít rosszul: a 121 nemzetből álló rangsorban a 48. helyen szerepel 40,5 ponttal, ami az előző méréshez képest 5,3 pontos javulás.  

Ám ha megnézzük a szűkebb régiós országokat (V4), akkor Csehország kicsivel (43.), Lengyelország jóval (33.) előttünk jár, míg Szlovákia mögöttünk (62.). Ha pedig más szomszédos országokat nézünk, akkor azt látjuk, hogy Románia Szlovákiánál is hátrébb (64.) helyezkedik el, Szlovénia az előző kettőnél valamivel előkelőbb helyen, de szintén mögöttünk (52.) található, Horvátország pedig közvetlenül előttünk van (47.), Ukrajna ahogy fentebb kiderült, jóval előttünk jár (37.). A legelőkelőbb helyen Ausztria (25.), a leghátrébb Szerbia (73.) található.  

  

Stabil top 10  

Az USA visszaszerezte az első helyét a rangsorban tavaly, és az idén tovább növelte az előnyét a többi nemzettel szemben. Egyrészt a dollár erősödésével és a kormány széles körben nyilvánosságra hozott nagyszabású beruházási projektjeivel a gazdaságának a megítélése javulóban van. Másrészt azonban a lövöldözésekkel, a fegyveres bűncselekményekkel és a rendőri erőszakkal kapcsolatos növekvő problémák továbbra is rontják az ország megítélését.  

Az Egyesült Királyság kapcsán érdemes megemlíteni a II. Erzsébet-korszak végét. A királynő 96 éves korában, 70 évnyi uralkodás után bekövetkezett halála megrázta a nemzetet. Ugyanakkor a gyászidőszak intenzív médiafigyelmet kapott, és az uralkodó látványos temetése, amelyen a világ vezetői vettek részt, emlékeztette a világot Nagy-Britannia legnagyobb soft power értékeire. Az Egyesült Királyság az idén megvédte a 2. helyét. A tavalyi év a három miniszterelnök miatt is bekerült a brit történelemkönyvekbe: miután Boris Johnson kormánya a „Partygate” miatt megbukott, Liz Truss olyan gyorsan került hatalomra, amilyen gyorsan el is veszítette azt Rishi Sunakkal szemben, így ő lett az ország eddigi legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 

Sokan aggódtak amiatt, hogy Németország Angela Merkel távozása után elveszíti nemzetközi tekintélyét. Egy évvel később a nemzet nagyrészt helytállt, és a rangsor 3. helyén találhatók. Olaf Scholz kormánya küzdött az orosz–ukrán háborúra adott válasza miatti kritikákkal, de ez kevéssé befolyásolta a nemzet megítélését a világ közvéleménye körében. 

Kína a kutatás szerint megtartja a jövőbeni növekedési potenciálját a pandémia és a korlátozások ellenére. Noha az ázsiai nagyhatalom Global Soft Power Index-pontszáma nőtt, a 2022-es 4. helyről 2023-ra az 5.-re esett, Japánnal helyet cserélve. Míg a legtöbb nemzet felgyorsította globális szerepvállalását a kereskedelem, a befektetések, a turizmus és a tehetségek terén, Kína tavaly zárva maradt, fenntartva a zéró-Covid-politikát. Mindazonáltal számos mutatóban megvédte tavalyi pozícióját, és továbbra is a 2. helyen áll a világ befolyását tekintve az USA mögött.  

Az Egyesült Arab Emírségek teljesítménye kiemelkedő. Negyedik éve éri el a legmagasabb pontszámot a közel-keleti államok közül, de az idei növekedés ötfokozatú ugrást jelentett, amivel először szerezhette meg a 10. helyet. Az ország az egyik első gazdaság volt, amely bevezette a tömeges védőoltást, és megnyílt a világjárvány idején, ezzel előnybe került régiós társaival szemben. A sikeres dubaji világkiállításnak, az Expo 2020-nak köszönhetően mint globális kereskedelmi központ jelentős lökést kapott. Mindemellett az Emírségek a GDP százalékában az egyik legnagyobb külföldi segélyadományozó, amit világszerte szintén elismernek. Ha ez nem lenne elég indok a sikerre, tavaly Dubaj adott otthont az ENSZ 2023-as klímaváltozási konferenciájának, a COP 28-nak, amely ismételten reflektorfénybe állítja.  

A globális dél is jön fel 

Más öböl menti országokban is megugrottak az idén az index pontszámai, ami azzal magyarázható, hogy az energiaválság idején jelentősen megnőtt a figyelem a térség iránt. A világ ismert olajkészlete egynegyedének otthont adó Szaúd-Arábia első ízben került be az index top 20 nemzete közé, a 19. helyre. Az ország az olajon túl egyrészt a jelentős turisztikai vonzerejével, másrészt az energiaátállás iránti elkötelezettségével erősíthette a pozícióját. A Vision 2030 projekt révén hangsúlyozta az elkötelezettségét a fenntarthatóbb gazdaságra való átállás mellett.   

A skandináv országok, Svédország (11.), Norvégia (17.), Dánia (18.), Finnország (22.) és Izland (34.) egyaránt növelte a soft power-pontszámait: Svédország, Finnország és Izland szintén 3-3 helyet javított.  

Ahogy a fenntarthatóság a soft power számára egyre fontosabb tényező lesz, Svédország és más skandináv államok kiemelkedő szerepet fognak játszani az energetikai átállás ütemének meghatározásában. 

  

Nem megy smart power nélkül 

Igaz, hogy önmagában a soft és a hard power területén végzett vizsgálódások is érdekes eredményekre vezethetnek, de a modern diplomácia inkább a smart power felé mozdul el. Ahogy a soft power önmagában nem képes hatékony külpolitikát eredményezni, úgy a hard sem (gondoljunk csak a Bush-adminisztráció külpolitikájára), így – ahogy Joseph Nye is leírta – az intelligens hatalmi stratégia a kemény és a puha hatalom kombinálásának képességét jelöli attól függően, hogy egy adott helyzetben melyik a leghatékonyabb. A smart power így lényegében magával a multilateralizmussal foglalkozik, ami csak erősíteni tudja a külpolitikát.  

Címlapfotó: Shutterstock