A felmérések szerint a népesség legjelentősebb kiadásait az élelmiszer- és az egészségügyi ráfordítások mellett az üzemanyagköltések teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a lakosság esetében ez utóbbi alakulása az egyik legmeghatározóbb tényező, amely érdemben befolyásolja a családok fogyasztását. 

Megállapítható, hogy a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédése mellett a célzott és eredményes intézkedéseknek köszönhetően (például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás segítségével) csökkent az élelmiszer-infláció. Ennek, illetve a reálbérek jelentős ütemű növekedésének köszönhetően megindult az élelmiszer-fogyasztás helyreállása – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. 

Ezzel szemben a családok ma a tavalyi üzemanyagárakhoz képest a benzinnél 64, a gázolaj esetében pedig 76 forinttal kénytelenek többet fizetni literenként.  

Ez a 11 és 13 százalékos áremelkedés önmagában mintegy 0,6-0,7 százalékponttal növelte meg éves alapon az inflációt. A fogyasztók érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak emelkedésére, amelynek a hatására csökkent a kereslet. Ez pedig egyelőre hátráltatja a fogyasztás helyreállását. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock