Jelentős élénkülés tapasztalható a magyar lakáspiacon: az idei első három negyedévben 37 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki a KSH friss adatközléséből.
Bár a ténylegesen használatba vett lakások száma országosan enyhén, 2,7 százalékkal csökkent, a használatbavételek és az új építési engedélyek számának egyes régiókban bekövetkezett emelkedése némi optimizmust tükröz.
Bár gyengén teljesített a lakásépítési ágazat tavaly, az építési engedélyek száma a fővárosban már 30 százalékkal nőtt, ami ígéretes. 2024-ben 13,3 ezer lakás épült, ami kevés, de a 2008-as válság utáni évekhez képest még mindig érdemben magasabb.
A lakásépítések terén jövőre várható fordulatot az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfakulcs és a kamatplafon bevezetése – támogathatják. A harmadik negyedévben a kiadott építési engedélyek száma közel 40 százalékkal nőtt, amit a vidéki települések húztak – derül ki a KSH friss adataiból. Az új lakáshitel-szerződések értéke duplájára emelkedett. Igaz az ingatlanátadások száma egyelőre csökkent.
A 2023-as év utolsó negyedévében több mint 7800 új lakást adtak át, amely 13,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben szerepe lehetett az átadások csúszásának, ám a tavalyi év egészét tekintve így is csökkent a lakásépítések száma. Biztató jel viszont, hogy 2022 szeptembere óta nem látott szintre nőtt az új, forintalapú lakáshitel-szerződések értéke.
A várakozásoknak megfelelően csökkent a lakásépítések száma, ám a mérséklődés a fővárosban megállt. Az építkezések növekedését jövőre már feltehetően az új CSOK Plusz-szabályok segíthetik.
