A várakozásoknak megfelelően csökkent a lakásépítések száma, ám a mérséklődés a fővárosban megállt. Az építkezések növekedését jövőre már feltehetően az új CSOK Plusz-szabályok segíthetik.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A lakásépítések számában a harmadik negyedévben ismét csökkenés következett be: az új ingatlanok száma 22,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, így az első három negyedév visszaesése 20,6 százalékos volt. A kedvezőtlen adatok az előző negyedévek ismeretében nem jelentettek nagy meglepetést: a magas infláció miatt romló jövedelmi helyzet, a magas építőipari árak, illetve a megemelkedett kamatkörnyezet egyaránt hozzájárult a visszaeséshez.
A harmadik negyedévben az épített lakások száma leginkább a vármegyei jogú városokban mérséklődött – mintegy felére. A második legnagyobb, 29,3 százalékos csökkenést a községek szenvedték el, míg a kisebb városokban 8,8 százalékot tett ki a visszaesés.
A fővárosban a lakásépítések száma stagnált. Ez az első két negyedévhez képest némi változás, hiszen akkor a fővárosban alakult kedvezőtlenebbül az ingatlanépítések száma, míg a községekben kedvezőbben.
A lakásépítések számában a közeljövőben még nem várható fellendülés a kiadott építési engedélyek alapján. A harmadik negyedévben a kiadott engedélyek száma több mint a felével csökkent az egy esztendővel korábbihoz képest. Ez az előző negyedéveknél rosszabb adat, azaz még a lakástervezéssel kapcsolatos legfontosabb mutató sem indult el kedvező irányba.
Mi okozza a visszaesést a lakásépítések terén?
A visszaesésben a romló jövedelmi helyzetnek, a magas kamatkörnyezetnek, továbbá a CSOK átalakításának lehetett szerepe. Az 5000 főnél nagyobb településeken a CSOK-ot kivezetik, míg a CSOK Pluszt csak nemrég jelentették be, így a harmadik negyedéves adatokat ez még nem befolyásolta. Területi szinten a kiadott építési engedélyek száma a fővárosban mérséklődött a legjobban, mintegy háromnegyedével, míg a másik három településtípus esetén a csökkenés mértéke hasonlóan, 35 százalék körül alakult.
A CSOK Plusz ezen részben segíthet, részben azonban a családok használt lakás vásárlására fordíthatják, hiszen az sok esetben kevésbé költséges, mint egy teljesen új megépítése.
A fellendülésre milyenek a kilátások?
A lakásépítések fellendülését azonban hiba lenne csak és kizárólag az állami támogatásoktól várni: különösen a községekben eddig is bőkezű támogatások álltak rendelkezésre a falusi CSOK révén. Fontos lenne emellett az építőipar termelési árainak konszolidációja, illetve a belső kereslet újbóli erősödése is, a jövedelmi helyzet javulása nyomán.
A lakásépítések termelési értéke az építőiparon belül alacsony, így a GDP alakulását elsősorban nem ez befolyásolja, azt csak csekély mértékben húzza vissza. Ellenben jóval nagyobb hatása van a jólétre és a demográfiai folyamatokra. A magas árak továbbra is leginkább a fővárosban okoznak gondot, ahol pedig az igény is nagy a lakásállomány bővülésére, ennek eredményeként pedig itt a legkedvezőtlenebb a demográfiai helyzet, itt csúszik legkésőbbre az első gyermek születése.
Forrás: KSH 2023.11.06.
A KSH lakásépítési adatai részletesen, a 2023. I–III. negyedévben
– 10 808 lakást vettek használatba az országban, 21 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29 százalékos volt a visszaesés, 3234 ingatlan épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.
– A vállalkozások által épített ingatlanok száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022. I–III. negyedévéhez mérten.
– Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található.
– A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 négyzetméterrel, 97,8 négyzetméterre nőtt.
– Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék).
– Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19, a Dunántúlon 13, az Alföld és Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.
– Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, ez 43 százalékkal kisebb, mint 2022. I–III. negyedévében. Az új ingatlanok 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent.
– Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő ingatlanok száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalék csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon.
– 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43 százalékkal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, ez szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.
Fotó: MTI
