A Hormuzi-szoros blokádja csak meggyújtotta azt a gazdasági kanócot, amely köré Indonézia évek óta halmozta a tűzifát. Az olaj drágulása, a gyengülő valuta, a növekvő állami kiadások és a kínai dominancia alatt álló nikkelipar olyan öngerjesztő válságspirált hozott létre, ami egyre jobban emlékeztet az 1997-es ázsiai pénzügyi katasztrófára.
A bankkártyás vagy mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, a digitalizáltabb pénzügyi rendszer abba az irányba mutat, hogy egy készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutott, hogy a helyzet ennél is összetettebb.
Az Európai Központi Banki fórumán a globális gazdasági bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás állt a középpontban. A jegybankok vezetői, köztük az EKB, a Fed és a Bank of England képviselői egyetértettek abban, hogy az óvatos kamatpolitika és az adatalapú döntéshozatal elengedhetetlen a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez, csakhogy ezen lépések idejét a vámháború határozza meg.
Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
A következő globális pénzügyi válság megfékezésére a nyugati szabályozók többsége legyint, mondván eleget tanultak a korábban elkövetett hibáikból. Ugyanakkor két fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni: az emlékezet szerepét a pénzügyekben és a hegemón hatalom pillanatnyi erejét.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
„Hogy lehet az, hogy az EU nem tudta, nem tudja megvédeni magát, elősegíteni a béke ügyét, és kezelni ezt a gazdasági válságot?” – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter az MCC által szervezett Budapest Peace Forum nyitó előadásában.
