Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Az afganisztáni hadi- és egyéb segélyek eltűnése kapcsán egyre többen szorgalmazzák Washingtonban egy csúcsfelügyelet felállítását, amely arról gondoskodna, hogy az Ukrajnának küldött elképesztő összegeket a kijevi vezetés ne tudja – finoman szólva – magáncélokra használni.
Annalena Baerbock felszívta magát, és a hamis ukrán narratívát olvasta Szijjártó Péter fejére, aki nem maradt adós a válasszal.
