Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
Mexikó nehéz döntés meghozatalára kényszerül. Hogyan tovább? Washingtonnal vagy Washington ellen? A latin-amerikai állam sokat profitálhat a hozzá érkező kínai beruházásokból, de északi szomszédja ezt nem nézi jó szemmel. Az Egyesült Államok ugyanis egyre jobban félti piacát a kínai áradattól, és Mexikóra nyomást helyezve is érvényesíti az akaratát.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Az EU annyira amatőr módon szankcionálta az orosz oligarchákat, hogy az ügyvédeiknek sétamenet volt miszlikbe aprítani az úgynevezett bizonyítékokat. A mostani eset precedensteremtő lehet – perek százaira számíthat az unió, kedvező előjelek nélkül.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Állítólag több száz olyan cég tért haza Oroszországba, amely nem is olyan régen még Nyugaton volt bejegyezve. Az elmúlt hónapokban ez a folyamat felgyorsult, ugyanis új törvények léptek hatályba, amelyek segítik az orosz tőke hazatelepedését.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.
Az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a kínai közösségi hálózatot az Egyesült Államokban, ha nem szakítja meg a kapcsolatot anyavállalatával, a ByteDance-szel. A közelgő szenátusi szavazás kimenetele egyelőre ugyancsak bizonytalan.
Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
Vlagyimir Putyin a minap úgy nyilatkozott: támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozására irányuló kezdeményezést. Az orosz elnök hozzátette: a tőzsdei spekuláció befolyásolja a globális élelmiszerárakat, ez pedig a fogyasztókat – adták hírül az orosz portálok
A The Economist is rádöbbent, hogy az Amerika és Kína közötti állítólagos szétválasztás és eltávolodás nagy része valójában illúzió. A két ország gazdasági kapcsolata erős, még akkor is, ha ezt a tényt mindkét oldalon trükkökkel leplezik. Sőt, az ellátási láncok bizonyos változásai talán még szorosabbra fűzik a két nagyhatalmat.
A Fehér Ház közleménye szerint vizsgálatot indítanak annak megállapítására, hogy a kínai járműimport nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e. Azt is felvetették, hogy a hálózatba összekötött autótechnológiával kapcsolatos aggályok miatt esetleg korlátozásokat vezetnek be.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Büszkélkednek az oroszok, hogy a mezőgazdaságuk az elmúlt 23 évben hihetetlen ugrást ért el. Az 1999-es teljes mélyponttól vizsgálták az ágazatot, amikor kénytelen voltak hitelre gabonát kérni az Egyesült Államoktól, mára viszont Oroszország a világ egyik legnagyobb exportőre lett. A belföldi piac immár túlzsúfolt. Egyes mezőgazdasági cégek számára az új piacok megtalálása a túlélés kérdése. A szankciók sem tűnnek sikeresnek, mert az ottani termelők inkább kihasználták a rájuk nehezedő nyomást, és válaszképp sikeresen fejlesztettek.
A napokban számoltunk be az Ecuador és Oroszország közötti konfliktusról. A banánköztársaság január végén úgy döntött, hogy átadja orosz gyártmányú fegyvereit az USA-nak, ahonnan azok majd Ukrajnába kerülnek. Válaszképp az oroszok felfüggesztették a banán és a szegfű behozatalát Ecuadorból. Most mindez megoldódni látszik.
Magas árat fizet Ecuador, amiért átadta orosz gyártmányú fegyvereit az USA-nak, ahonnan azok Ukrajnába kerültek. Az ország gazdasági válságban van, IMF-hiteleket szeretne, ami a megszorítások újabb körével járna. Nem igazán hiányzott, hogy válaszképp az oroszok felfüggesszék a banán behozatalát.
A Vörös-tenger szállítási útvonala akadozik, így a szállítmányozók egyre élénkebben érdeklődnek az áruk Kínából Oroszországon keresztül Európába vasúton való szállítása iránt. Bár egyes szállítmányozók etikai kifogásukat fejezték ki az Oroszországon átmenő forgalommal kapcsolatban, ők a Kazahsztánon áthaladó középső folyosó vasúti útvonalat használhatják.
Az oroszok keseregnek, ugyanis a kínaiak nem igazán igyekeznek a Power of Siberia 2 gázvezeték megépítésének elindításával, annak ellenére, hogy az egyes számú vonalon az idén már rekordmennyiségű gáz áramlik hozzájuk, és ezen a vezetéken érhetnék el a legjobb árakat.
Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.
Az orosz pénzintézetek rekordnyereséget könyveltek el, a nyugati szankciók ellenére. A központi bank jelentése szerint a háztartások támogatott jelzáloghiteleket vettek fel, és nőtt az országot elhagyó cégcsoportokkal, főleg nyugati vállalatokkal kötött ügyletek száma is.
A Kínától való elszakadás a világtól való elszakadást jelenti, állítja Li Simo, a Fudan Egyetem Kínai Intézete tanácsadó bizottságának igazgatója, mert a következő 20 évben az ázsiai ország tovább növeli iparágainak hozzáadott értékét, és magas színvonalú iparágak fejlesztésén keresztül a világgazdaság új növekedését is elősegíti. A kérdés: a velük szemben alkalmazott „kicsi udvar, magas kerítés” elnevezésű stratégia miatt ki kerül majd a kerítés naposabb oldalára?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
