2026. január 17., szombat
Vannak meghívók, amiket túl drága elfogadni: a világ egyik legfontosabb tengeri kikötőjében a dél-afrikai Simon’s Townban hadihajók sorakoznak fel, azonban a legfontosabb szövetséges csendje mindent elárul.
A távol-keleti óriás valutája, a jüan hatalmas felértékelődési nyomás alatt áll, a piac mégis szinte mozdulatlan. A felszín alatt azonban titkos banki műveletek, elrejtett dollármilliárdok és egy kétségbeesett gazdaságpolitikai manőverezés zajlik.
Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.
A Bloomberg szerint Kína nemcsak a ritkaföldfémek terén rendelkezik jelentős alkuerővel, hanem – egy még érzékenyebb területen – a gyógyszeripari hatóanyagok és azok kulcsfontosságú kiinduló anyagai esetében is. Ez bármikor javíthatja Peking tárgyalási pozícióját az Egyesült Államokkal szemben.
A Kína és az Egyesült Államok közötti egyre fokozódó kereskedelmi háború legújabb fejezete immár a globális kereskedelem 80 százalékát lebonyolító óceáni hajózást érinti. Kína drasztikusan emelte az amerikai hajók kikötői díjait.
A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető.Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.
Úgy tűnik, Kína egyre bátrabban hagyja figyelmen kívül az oroszok ellen bevezetett szankciókat – igaz, eddig se nagyon törődött vele, de legalább korábban diszkréten csinálta. Szeptemberben egy orosz LNG-hajót fogadott a sarkkörről, majd egy kínai kötött ki a Krímben.
Az orosz állami egyetemek és magánintézmények Kreml által támogatott tanterve a szankciók betartására, jobban mondva azok megkerülésére kínál gyakorlati programokat.
Miközben az EU elutasítja az orosz műtrágyákat, az Egyesült Államok csendben növeli a vásárlásait. Brüsszel, menekülve az Oroszországtól való függőségből, Washington karmai közé kerül, és nemcsak az LNG esetében, hanem immár a műtrágyáknál is.
Miután Robert Fico, szlovák miniszterelnök is beadta a derekát, az európai uniós tagállamok július 18-án elfogadták az Oroszország elleni 18. szankciós csomagot. Az oroszok és Kína is reagált.
Az orosz gázóriás egy olyan geopolitikai vihar epicentrumában találta magát, amely gyökeresen megváltoztatta a globális energiapiac képét és megkérdőjelezte az évtizedek alatt felépített exportstratégiáját.
Friedrich Merz egyetlen ciklust sem élhet túl a hivatalában, és Franciaország lesz a következő ország, amelyik kilép az EU-ból, ami az unió összeomlásához vezethet – állítja Ian Proud volt brit diplomata.
Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára.
A rubel lenyűgöző erősödést produkált az idén, és az év eddigi legjobban teljesítő valutája lett. A hírt pozitívnak gondolhatnánk, de jelentős fejfájást okoz az orosz pénzügyi kormányzatnak.
Graham szenátor 500 százalékos vámötlete az orosz energiahordozókat vásárló országokkal szemben az Egyesült Államok saját szövetségeseit is célba venné – mindezt egy olyan időszakban, amikor Washington éppen kapcsolatépítésre törekszik. Az elképzelés politikai és gazdasági értelemben is egy súlyos válság receptje, amelyet még Trump is túl kockázatosnak tart.
Az Oroszország és Ukrajna közötti lehetséges békemegállapodás növekvő optimizmussal tölti el a gazdaság szereplőit. Az ING Bank elemzői megvizsgálták, hogy miképp indulhatna újra az orosz gáz Európába.
A kriptovaluták egyelőre kicsi, de egyre növekvő részben játszanak szerepet Oroszország 192 milliárd dolláros olajkereskedelmében. Tethert, Bitcoint és Ethert használnak a jüan és rúpia rubelre való zökkenőmentes átváltására, megkerülve a nyugati szankciókat.
Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
Vagy inkább az a kérdés, hogy melyik nyugati olajtársaságokat fogadják vissza az oroszok. Mindenesetre az orosz közvetlen befektetési alap lehetővé tette az amerikai olajtársaságok visszatérését az orosz piacra.
Az egykori makedón uralkodó és hadvezér, III. Alexandrosz, akire az utókor méltán ragasztotta a „nagy” jelzőt, éles kardjával megoldotta a gordiuszi csomó kibogozhatatlanságát. Most Donald Trump próbálkozik hasonlóval az iráni Chabahar kikötőjével.
Az orosz sajtóban egyre több híradás szól a nyugati, elsősorban az amerikai vállalatok visszatéréséről, amelyek az ukrajnai invázió kitörése után, a szankciók erősödésével kivonultak az országból. Az oroszok, úgy tűnik, optimisták.
Az Európai Unió új szankciós lazítása felvillanyozhatja Szíria háború sújtotta gazdaságát, ám a feltételek szigorúak, és a terrorlisták továbbra is érvényben maradnak. Mit jelent mindez a damaszkuszi átmeneti vezetés, a szétszaggatott infrastruktúra és a mindennapokban nélkülöző szírek számára?
A megkezdett orosz–amerikai tárgyalási folyamat ellentétes érzelmeket kelt az orosz szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy érdemes Trump elnök telefonhívását óvatos optimizmussal kezelni, de Oroszország már ezzel is sokat nyert.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.
