2025. április 28., hétfő
Az Oroszország és Ukrajna közötti lehetséges békemegállapodás növekvő optimizmussal tölti el a gazdaság szereplőit. Az ING Bank elemzői megvizsgálták, hogy miképp indulhatna újra az orosz gáz Európába.
A kriptovaluták egyelőre kicsi, de egyre növekvő részben játszanak szerepet Oroszország 192 milliárd dolláros olajkereskedelmében. Tethert, Bitcoint és Ethert használnak a jüan és rúpia rubelre való zökkenőmentes átváltására, megkerülve a nyugati szankciókat.
Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
Vagy inkább az a kérdés, hogy melyik nyugati olajtársaságokat fogadják vissza az oroszok. Mindenesetre az orosz közvetlen befektetési alap lehetővé tette az amerikai olajtársaságok visszatérését az orosz piacra.
Az egykori makedón uralkodó és hadvezér, III. Alexandrosz, akire az utókor méltán ragasztotta a „nagy” jelzőt, éles kardjával megoldotta a gordiuszi csomó kibogozhatatlanságát. Most Donald Trump próbálkozik hasonlóval az iráni Chabahar kikötőjével.
Az orosz sajtóban egyre több híradás szól a nyugati, elsősorban az amerikai vállalatok visszatéréséről, amelyek az ukrajnai invázió kitörése után, a szankciók erősödésével kivonultak az országból. Az oroszok, úgy tűnik, optimisták.
Az Európai Unió új szankciós lazítása felvillanyozhatja Szíria háború sújtotta gazdaságát, ám a feltételek szigorúak, és a terrorlisták továbbra is érvényben maradnak. Mit jelent mindez a damaszkuszi átmeneti vezetés, a szétszaggatott infrastruktúra és a mindennapokban nélkülöző szírek számára?
A megkezdett orosz–amerikai tárgyalási folyamat ellentétes érzelmeket kelt az orosz szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy érdemes Trump elnök telefonhívását óvatos optimizmussal kezelni, de Oroszország már ezzel is sokat nyert.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz Trump miatt találkoztak, ahol Európa egységét hangsúlyozták az amerikai vámfenyegetésekkel szemben, amelyek lehet, hogy csupán tárgyalási eszközként szolgálnak. A francia–német kapcsolatok helyreállítása mindenesetre előfeltétele a hatékony európai válaszlépésnek.
Németországban 1988 óta először tört ki a száj- és körömfájás. A szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést veszélyeztető rendkívül fertőző vírusos betegség miatt drasztikus intézkedéseket kellett bevezetni. Mindez áremelkedéshez vezethet és veszélyeztetheti a német agrárexportot.
Az új esztendő első két hetében az EU tagállamai 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt vettek Oroszországtól, ami új rekord. Ez érdekes megközelítése az orosz gazdaság térdre kényszerítésének.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
Az áramtőzsdén éjszaka lényegesen olcsóbb az áram, mint a nappali csúcsidőben, sőt az ár napközben akár negyedóránként is változhat. Elméletileg ez év elejétől minden német háztartás kihasználhatná ezt, ugyanis joga van az úgynevezett dinamikus áramdíjhoz. A gyakorlat azonban egy kicsit más.
Sokan sokféle módon adnak hírt az orosz gazdaság helyzetéről. Vannak, aki a figyelemre méltó bővülést említik, mások a gondokra, a munkaerőhiányra, az inflációra vagy a gazdaság túlfűtöttséget emelik ki. Nézzük meg, mit mondanak maguk az oroszok a saját gazdaságukról.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
Újév napján leállt az orosz gázexport a szovjet korszakból származó, Ukrajnán áthaladó vezetékeken. A gáz a közel három évig tartó háború ellenére folyamatosan áramlott, de Ukrajna most megtagadta a tranzitszerződés megújítását. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az EU felkészült a szakításra. „Az európai gázinfrastruktúra elég rugalmas ahhoz, hogy biztosítani tudjon nem orosz eredetű ...
Január elsején leállt az Ukrajnán keresztüli orosz gáz importja az EU-ba, és emiatt nemcsak Európa szenved, hanem Moldova lakossága is, sőt az ott élő oroszoknak ez talán még nagyobb probléma. A szegény országnak komoly gazdasági terhet jelent majd, hogy már nem számíthat a nagyvonalú orosz kedvezményekre, és kénytelen lesz a drága LNG felé mozdulni.
Kazahsztán nukleáris erőforrásokkal foglalkozó cége, a Kazatomprom közölte, hogy az orosz Roszatom eladja két a csoport által közösen kifejlesztett uránlelőhelyekben lévő részesedését kínai tulajdonú vállalatoknak.
A napokban megkötötték a nagy üzletet: Oroszország beleegyezett, hogy 10 éven át napi félmillió hordó kedvezményes olajjal lássa el Indiát. Ez a mai árakon évi 13 milliárd dollár forgalmat jelent, és a globális kínálat 0,5 százalékát teszi ki.
Oroszország tetemes, 55,65 százalékos vámot vetett ki a kínai bútoralkatrészekre, mire a kínai médiában felháborodtak, és kérdőn néznek Moszkva, illetve Peking „határok nélküli” partnerségére. A nagy fal mögött elég pesszimisták amiatt is, hogy küszöbönáll Donald Trump amerikai elnök beiktatása.
Egy nappal a kínai félvezetőipart célzó újabb amerikai korlátozások bevezetését követően már meg is érkezett Kína válasza. Peking olyan kritikus nyersanyagokra vetett ki exportkorlátozásokat, mint a gallium, a germánium, az antimon és a grafit.
