Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növekvő keresletet teremt a chipek, szerverek és számítástechnikai berendezések iránt – éppen azon a területen, ahol Kína egyre meghatározóbb szereplővé válik.
Míg a nyugati világ egyre inkább a protekcionizmus falai mögé húzódik, a Kelet új utakat keres a globális uralom felé. Hszi Csin-ping legutóbbi bejelentése egy olyan geostratégiai manőver, amely évtizedekre meghatározhatja a 21. század technológiai forradalmának nyersanyagellátását.
Litvánia négy évvel ezelőtt engedélyezte Tajvannak, hogy önálló képviseleti irodát nyisson fővárosában. Kína dühe nem ismert határt, de csak néma csendben állt bosszút. A megtorlás annyira jól sikerült, hogy a litvánok is csak akkor vették észre, amikor már késő volt.
Kína történelmi rekordot döntött: az exporttöbblet először haladta meg az ezermilliárd dollárt. Közben a világ egyre idegesebben figyeli gyártói kifogyhatatlan lendületét. A számok lenyűgözőek, de mögöttük egy olyan változás körvonalazódik, amely a pekingi modellt épp akkor kezdi ki, amikor az a legerősebbnek tűnik.
Tavaly a világ harminc legnagyobb importőre összesen 20,4 ezermilliárd dollárnyi terméket szívott fel a globális kínálatból. Az USA továbbra is fékezhetetlen fogyasztói monstrum, Kína óvatos, Németország pedig láthatóan fárad.
Egyik félnek sem tenne jót, ha Donald Trump Kína miatt felrúgná a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményt. Márpedig az elnök úgy véli, hogy a kínai vállalatok Mexikót olyan kapunak használják, ahol besétálhatnak az Egyesült Államokba. Akkor is, ha kint lóg a „Ne zavarj!” tábla.
Az érem két oldala: miközben a kínai külföldi befektetések rekordot döntöttek, a külföldiek egyre inkább kivonják a pénzüket az országból.
A trükkös kiskapu már 1930 óta nyitva van Amerikában, a politikai döntéshozók pedig nem tudják, mi tévők legyenek vele.
Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
Bár a globális kereskedelem 80 százaléka a tengeren zajlik, az amerikai hajógyárak mindössze 1 százalékos részesedéssel vannak jelen. Kína itt is tarol: évente 150 milliárd dollár értékben ad el hajókat. Ez pedig nagyon nem tetszik Washingtonnak.
