Mexikó már három éve próbálja bíróság elé állítani az amerikai fegyveripart, amely a termékeivel látja el a helyi bűnbandákat. A közelmúltban két győzelmet is ünnepeltek a közép-amerikai országban: a tengerentúli bíróságok először ismerték el, hogy egy külföldi állam beperelhet egy hazai fegyveripari szereplőt a lőfegyver-kereskedelemben játszott szerepe miatt, és kártérítést követelhet. Így bizonyíthatóvá vált, hogy az amerikai gyártók nagyrészt felelősek a kábítószer-kereskedelemért.  

Történelmi jogi győzelem 

Mexikó becslése szerint az országba évente közel félmillió fegyver érkezik illegálisan az Egyesült Államokból. Tíz gyilkosságból hatot lőfegyverrel követnek el, amelyek szinte mindegyike az északi szomszédból származik. A 2021 óta tartó jogi csata iránt még az USA-ban is jelentős volt az érdeklődés. 

Amerika jó pénzért felfegyverzi a saját ellenségeit is 

Mindkét amerikai párt vezetése hagyta, hogy a fegyveripar aláássa országa biztonságát, és káoszt teremtsen otthon és külföldön. Ami sok, az sok – szögezte le még tavaly nyáron véleménycikkében Michael Bloomberg médiatulajdonos a nevét viselő hírportálon.  

Joe Biden elnök kormánya akaratlanul is súlyosbítja azt a problémát, amelyet meg akar oldani, vagyis a migránsválságot a déli határon, amelyet azzal tetéz, hogy elősegíti az erőszakos fegyveres bűncselekmények számának a megugrását Latin-Amerikában és azon túl is – írta Michael Bloomberg.  

Az Egyesült Államokból exportált félautomata tűzfegyverek mennyisége 2016 óta több mint duplájára nőtt. Amint azt a Bloomberg News vizsgálata feltárta, ezek az eladások nagy nyereséget hoztak a fegyveriparnak, miközben káoszt teremtettek az egész régióban, beleértve az amerikai–mexikói határt.

Guatemala jó példa erre – mutatott rá a 81 éves milliárdos. Az USA által gyártott félautomata lőfegyvereknek a közép-amerikai országba irányuló értékesítése több mint ötször magasabb, mint a 2010-es években, és közel kétszerese a két évvel ezelőtti értéknek. 

Míg az amerikai gyártók gyakran adnak el fegyvereket kormányoknak és biztonsági cégeknek, azok könnyen megtalálják az utat a feketepiacra, és a bűnözők kezébe jutnak. 

Az amerikai kormány távolról sem törekszik arra, hogy megállítsa a régió fegyverválságát, hanem még bűnrészes is benne – állapította meg Bloomberg, aki a 2000-es évek elején New York-i polgármester is volt. A probléma Donald Trump elnök adminisztrációjával kezdődött, amely 2020-ban elvette a fegyverexport engedélyezési folyamatát a nemzetbiztonsági aggályok miatt benyújtott kérelmek felülvizsgálatáért felelős külügyminisztériumtól, és átadta a kereskedelmi tárcának. A National Rifle Association, a Nemzeti Fegyverszövetség a váltást a Trump-adminisztráció eddigi legfontosabb fegyverpárti kezdeményezésének nevezte. 

Az ellenőrök már az ügynökségváltás előtt figyelmeztettek arra, hogy  

a fegyverkiviteli kérelmek 95 százalékából hiányoznak a szükséges információk, és még az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályait sem ellenőrzik megfelelően.  

A probléma az exportügyek intézésében csak tovább súlyosbodott a kereskedelmi minisztérium megjelenésével. 

A tárca jelentése ráadásul egyedülálló lehetőségnek nevezte a tengerentúli fegyverek iránti keresletet a politikai instabilitástól, a bandaerőszaktól és a kábítószer-kereskedelemtől szenvedő országokban. Nem meglepő, hogy az exportengedélyek jóváhagyásának az értéke 30 százalékkal nőtt a korábbi átlaghoz képest. 

A Biden-adminisztrációnak gyorsan kell cselekednie – ez a véleménye a lapalapítónak.  

A kormánynak meg kell tiltania a kivitelt az olyan országokba, ahol korrupt és elnyomó bűnüldöző szervek, valamint biztonsági erők vannak.  

Az ezekbe az államokba való értékesítés olyan problémákat okoz, amelyek elkerülhetetlenül az Egyesült Államokba gyűrűznek be. Rövidlátás azt gondolni, hogy a fegyverek tömeges eladása ezeknek a nemzeteknek előnyös az amerikaiak számára.  

A cikk végén a szerző leszögezte, hogy túl sok politikus fél a fegyverlobbitól, ezért teljesíti a parancsát, aminek a közbiztonság – és most a határvédelem – látja a kárát. Michael Bloomberg a pályája során mind a két nagy amerikai pártban, a demokratában és a republikánusban is megfordult, jelenleg függetlenként politizál. 

Mexikóban „történelmi jelentőségűnek” tekintették a mostani sikert: a bostoni (Massachusetts) és a tucsoni (Arizona) szövetségi bíróságon még az amerikaiak többsége is megtapsolta a közép-amerikai állam jogi győzelmét, amely azt szeretné elérni, ha szabályoznák ezt az iparágat, amely mind a polgári mészárlásokban, mind a fentanilválságban érintett.

„Az Egyesült Államok most már tudja, hogy felfegyverzi a kartelleket, amelyek az egyik leghalálosabb kábítószerrel árasztják el az országot” – mondta Jonathan Lowy, a Mexikót ebben a vitában képviselő amerikai ügyvéd, aki huszonhét éve harcol az iparág ellen a bíróságokon. 

A Guadalupei Szűzanya a markolaton

A mexikói külügyminisztérium olyan jogi és politikai stratégiát alkalmazott, amellyel a jövőben a fegyvergyárakat az eddigi gyakorlat megváltoztatására sarkallhatja. A perek alatt azzal érvelt, hogy az amerikai fegyveripar „szándékos marketingstratégiákat alkalmazott, amelyek vonzók a bűnözői csoportok, különösen a mexikóiak számára”. Olyan katonai tervezésű fegyverekről van szó, amelyek könnyen átalakíthatók automata tüzelésűre. Ráadásul a markolatuk dizájnja is vonzó, mivel megjelennek rajta a drogkultúra alakjai és a mexikói nemzeti szimbólumok, kezdve a zászlóval vagy a Guadalupei Szűzanyával, az ország legismertebb vallási jelképével.

A Colt’s fegyvercég, amely nyolc másik gyártóval együtt a mexikói panasz célpontja volt, a Colt 38-as revolver három modelljét gyártja – El Jefe, El Grito és Emiliano Zapata –, amelyek markolatára ezeket a képmásokat és a mexikói forradalmárnak tulajdonított mondatot vésték: „Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni”.

A Barrett fegyvergyártó pedig olyan 50-es kaliberű puskákat készített, amelyek képesek a páncélzatot is porrá zúzni. Ilyen fegyverrel lőtték le Rio Bravótól délre a hadsereg helikoptereit.

A legmodernebb amerikai kézifegyvereket előbb lehet látni mexikói bűnözők kezében, mint hogy az Egyesült Államokban megjelentek volna. 

A fellebbviteli bíróság ítélete 

„A bostoni fellebbviteli bíróság január végén elismerte, hogy ezek a magatartások illegálisak: az iparágnak nincs »abszolút mentessége« a Mexikóba irányuló illegális fegyverkereskedelemmel szemben” – magyarázta Alejandro Celorio Alcántara, a külügyminisztérium jogi tanácsadója.  

A bostoni fellebbviteli győzelem az első áttörést jelenti az amerikai fegyveripar erődítményén, a George W. Bush elnök által 2005-ben jóváhagyott, a fegyverek törvényes kereskedelmének védelméről szóló törvényen (PLCAA), amely mentesíti a fegyveripart minden felelősség alól. Első fokon, 2022 szeptemberében Mexikó kérelmét nehéz szívvel utasította el Dennis Saylor bíró, aki ítéletében azt írta: „Annak ellenére, hogy a bíróság jelentős empátiát érez a mexikóiak iránt, köteles tiszteletben tartani a törvényt.”  

A fellebbviteli bíróság ezúttal az úgynevezett „amicus briefben” – egy olyan eljárásban, amelyet 18 amerikai joghatóság ügyészei fogalmaztak meg, hogy önkéntesen segítsék a fellebbviteli bíróságot a döntés meghozatalában – előterjesztett érvelés mellett döntött.  

Öt fegyverbolt 

Egy másik mexikói panasz, ezúttal Arizonában, amelyet március 24-én egy bíróság elfogadhatónak ítélt, öt fegyverboltot vett célba, amelyek készleteit mexikói narkókartellek vásárolták fel. A tényállást itt is mindkét ország bírósága megállapította. Egy tanulmányból az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban működő fegyverboltok közel felének a mexikói eladásoktól függ a túlélése. 

Míg Arizonában vagy Texasban csak egy jogosítványra van szükség a fegyverek vásárlásához, addig  

Mexikóvárosban az egyik legszigorúbb a törvénykezés e területen. Az egész országban mindössze egyetlen fegyverbolt van (!), amely évente kevesebb mint 50 engedélyt ad ki,  

mégis az ottani bűnbandák katonai lőfegyverrel veszik fel a harcot az őket üldözőkkel szemben. 

Az igazságügyi eljárást kísérő politikai stratégia is következetes volt. Mexikó először az emberkereskedelemben érintett szomszédaitól kért segítséget, kezdve Haitivel, amelynek a bandái nagymértékben Floridában fegyverkeznek fel. Öt karibi ország (Jamaica, Belize, Antigua és Barbuda, a Bahamák, Trinidad és Tobago) egy másik amicus levélben támogatta Mexikót.  

Sikerült az egyezség két európai fegyvergyártóval 

A mexikói kormány ezután a kérdést olyan módon tűzte nemzetközi találkozóinak napirendjére, ahogyan korábban még soha. „A fegyverkereskedelem témáját tettük az asztalra, akár az Egyesült Államokkal, akár Latin-Amerika többi részével – amelyet ugyanez a probléma érint –, akár az ENSZ-szel – amikor részt vettünk a Biztonsági Tanács 2020-as ülésén az ENSZ Szervezett Bűnözés Elleni Csoportján keresztül –, akár Európában” – mondta Alejandro Celorio Alcántara.

Az eredeti panasz két európai céget is támadott: az olaszországi Berettát és az osztrák Glockot, amelyek a fegyvereinek egy részét szintén az Egyesült Államokban értékesítik. Mexikó azonban a bírósági eljárás helyett úgy vélte: együttműködhet az európai gyártókkal, hogy több információt kapjon a fegyvereladásokról – magyarázta a külügyminisztérium jogi tanácsadója.  

„Nem tudjuk, hogy hány európai fegyver jut el Mexikóba azáltal, hogy azokat az Egyesült Államokban adják el. Azt viszont tudjuk, hogy AK–47-es gépkarabélyokat gyártanak Kelet-Európában, elsősorban Romániában. Európában más a megközelítésünk, az Egyesült Államokkal szemben viszont a jogrendszeren keresztül vezet az út” – tette hozzá a kormánytanácsadó, aki a francia Le Monde-nak nyilatkozott.  

A jogi győzelmek után a mexikóiak álmodozni kezdtek: „A harc nem az Egyesült Államokban való legális fegyverek eladása ellen folyik, hanem azért, hogy az ipar olyan felelős gyakorlatot alkalmazzon, ahogy az autóipar teszi. Elképzelhető, hogy egyszer a fegyvertulajdonosoknak ugyanolyan biztosításuk lesz, mint az autótulajdonosoknak?” – tette fel a kérdést Alejandro Celorio Alcántara.  

Jonathan Lowy ügyvéd szerint az amerikaiak támogatják ezt a felfogást, de azonnal hozzáfűzte: „Kétlem, hogy a fegyveripar magától, jogi lépések nélkül megváltozna. Talán a mexikóiak megkapják azt, amit mi sosem.” 

Évente megdőlő fegyvereladási rekordok 

Az amerikaiak lőfegyverek iránti szerelme töretlen. Az Egyesült Államokban a fegyvergyártók az elmúlt húsz évben több mint 139 millió lőfegyvert értékesítettek kereskedelmi forgalomban. A Bloomberg szerint ma több mint négyszázmillió kézifegyver van az amerikai polgárok tulajdonában. Az elmúlt években többször is megdőltek az eladási rekordok: 2019-ben több mint 28,36 millió lőfegyvert értékesítettek, míg 2020-ban 39,65 milliót– derült ki az FBI hivatalos adataiból. Ugyanebben az időszakban 71 millió darabot importáltak, szemben a mindössze 7,5 millió exportált lőfegyverrel – ami jól jelzi, hogy az országban mennyi fegyver áll rendelkezésre.  

A fegyveripar hihetetlen bővülésen ment keresztül: 2000-ben 2222 fegyvergyártó cég működött az országban, 2020-ban pedig 16 963. A kereskedelmi forgalomba szánt lőfegyverek éves termelése is meredeken emelkedett: a 2000-es 3,9 millióról 2020-ra 11,3 millióra. A csúcsot pedig 2016-ban érte el 11,9 millióval.  

Az amerikaiak a számos lövöldözésben használt félautomata puskákat (AR–15 típusúak) részesítik előnyben. De népszerű a rendőrök által használtakéhoz hasonló, olcsónak, pontosnak és könnyen kezelhetőnek tartott 9 mm-es félautomata pisztoly is.  

A hatóságok az úgynevezett „szellemfegyverek”, azaz az otthon néhány száz dollárért elkészíthető készletfegyverek terjedésével is szembesülnek, amelyek egyes alkatrészei online megvásárolhatók vagy 3D-nyomtatóval létrehozhatók. A gyárilag előállítottakkal ellentétben ezeknek nincs sorozatszámuk, és mivel az értékesítési folyamat során nem minősülnek fegyvernek, nem szükséges hozzájuk engedély, illetve büntetőjogi és pszichiátriai háttérellenőrzés.

A jelentés szerint 2021-ben a rendőrség 19 344 ilyen „szellemfegyvert” foglalt le, míg 2016-ban csak 1758-at. Két éve szigorították az ilyen típusú fegyverekre vonatkozó szabályozást, előírva, hogy a kereskedők kötelesek megvizsgálni a vásárlók hátterét, és az alkatrészein is fel kell tüntetni a sorozatszámot. „Csak akkor tudjuk kezelni a jelenlegi erőszakhullámot, ha a rendelkezésre álló legjobb információink vannak, emellett a leghatékonyabb eszközöket és kutatásokat használjuk az erőfeszítéseinkhez” – mondta Lisa Monaco, az amerikai igazságügyi minisztérium helyettes vezetője. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock